Megváltozik a Mol Nyrt.-re vonatkozó kőolajtermékekre érvényes különadó, de a légitársaságokra vonatkozó tétel is. Emellett a kormány közzétette a gyógyszergyártók által a k+f programok esetében igénybevehető kedvezmények részletszabályait, amelyeket már régen várt a szektor.
A május 30-án a parlament elé került, több helyen ingatag 2024-es költségvetéshez a kormány most benyújtotta a fejezeti köteteket. A közel 1000 oldalas dokumentumból az egyik legérdekesebb részlet a költségvetés kitekintő része, melyből kiolvasható, hogy a kormány milyen feltételezésekkel él a következő évekre. A részletes táblázat legfontosabb üzenete, hogy 2025-től valóban kivezeti a kormány az extraprofitadókat, ugyanis az ezekből beérkező adóbevételek jelentősen visszaesnek 2025-től. Emellett a Pénzügyminisztérium a részletes leírásban is megígéri, hogy két év múlva már nem lesz szükség az extraprofitadóból származó bevételekre.
A jövő évi adótörvényekben számtalan a veszélyhelyzet ideje alatt bevezetett adóemelést emel törvényi erőre a kormány. Vagyis így hosszútávon is velünk maradnak a korábban ideiglenesnek mondott intézkedések. Jogtechnikailag viszont így az Európai Bizottság felé tett vállalások kiskapujára mehet rá a kabinet, hogy különadók helyett a meglévő terhek közé sorolják át ezeket a tételeket. Például velünk marad a megemelt tranzakciós illeték, de a chipsadó bővített termék listája is. Törvényi szintre emelkednek az ekho-s adózás ideiglenes szabályai, de új elemként osztalékadót vetnek ki a bizalmi vagyonkezelőknél, magánalapítványoknál is. A kormány viszont a családi kedvezmények összegeit nem írja át jövőre.
Az, hogy egy kiskereskedelmi cégnek nagyot nőtt az árbevétele, az egy olyan inflációs környezetben, mint a magyar nem ad megfelelő képet a valós helyzetükről. Sok vállalkozásnak csökkent a nyeresége, vagy lett veszteséges - hívja fel a figyelmet az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ).
Valóságos rendeletdömpinget valósított meg a kormány a szerda késő este megjelent Magyar Közlönyben. Akik a késői órákban nem követték a Portfolio hasábjait, azok most reggel csak kapkodhatják a fejüket, hogy mi is történt az elmúlt néhány órában. Cikkünkben összefoglaljuk a négy jelentős kormánydöntés legfontosabb pontjait és azt is bemutatjuk, mi bennük a közös.
A Magyar Közlöny szerda esti számában több érdekes kormánydöntés is megjelent. Ezek közül talán a legkevésbé meglepő az extraprofitadók módosítása, ugyanis ennek a főbb tartalmát már a napokban ismertette a kormány a jövő évi költségvetés kapcsán. Mindenesetre érdekes, hogy a 2024-es büdzsét megalapozó adótörvények egy része rendeleti úton jelenik meg és nem kerül a parlament elé. Az új extraprofitadó-szabályok többek között kimondják, hogy a bankok megfelezhetik az extraprofitadó-terhelésüket aktív állampapírbefektetéssel, a biztosítók adófizetési kötelezettsége viszont nem változik, és közben a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs emelkedik.
A kockázatokkal terhelt és eleve kifeszített 2024-es költségvetés bevételi oldalán is találunk olyan tételeket, amelyek első ránézésre túltervezettnek tűnnek. Erre a fajta optimizmusra, valamint az ebből fakadó adóbevételekre viszont a kormánynak nagy szüksége is van, ugyanis a különadók tekintetében 500 milliárd forintról mond le jövőre az idei évhez képest. Közben pedig az sem mellékes, hogy az egész jövő évi büdzsé alatt ott ketyeg egy igazi időzített bomba, a jegybanki veszteségtérítés többszáz milliárd forintos kiadási tétele. Ha ezt kénytelen lesz hatástalanítani a kormány, akkor akár új bevételi intézkedések alkalmazásához kell nyúlnia a költségvetésről szóló tárgyalási folyamatok során a következő napokban, hetekben.
A magyar gazdaság aktuális állapotáról és legnagyobb kihívásairól ír friss blogbejegyzésében Zsiday Viktor, a Citadella Származtatott Befektetési Alap befektetési szakembere. Meglátása szerint Magyarországon tankönyvszerű események sorozata bontakozott ki és az is jól látható, mi vár ránk. Szerinte elkerülhetetlen az adóemelés, és már csak az a kérdés, hogy kinek az adóját emeli meg a magyar kormány.
Az elmúlt év válságai után nem voltak nagy átrendeződések az európai adórendszerekben, de Magyarországon két fontos változásra is készülni kell: hiába a legalacsonyabb a magyar társaságiadó-szint, a globális minimumadó bevezetésével a nagyobb cégek effektív terhei jelentősen megnőnek. Ráadásul a magyar adórendszer elveszítette egyik fő vonzerejét, hogy az Egyesült Államok felmondta az 1979 óta fennálló adóegyezményt. Eközben a hazai reálbérek csökkennek a magas infláció mellett, de az nem változott, hogy a gyermektelen hazai dolgozók adóéke továbbra is az egyik legmagasabb a régióban - derül ki a Mazars 2023-as adókörképéből.
A Költségvetési Tanács néhány nap alatt elvégezte a múlt pénteken kézhez kapott 2024-es költségvetési törvényjavaslat véleményezését. A KT anyagából egyértelműen kiderül: hatalmas kockázatok övezik a jövő évi büdzsét, melynek fényében szinte értelmetlenné válik a költségvetés roham tempóban történő elfogadása és a testület fel is hívja arra a figyelmet, hogy így a korai költségvetés nem tudja betölteni eredeti célját. Közben pedig az extraprofitadókról is új információkat tartalmaz a Tanács véleménye, ugyanis a bevételi célszámokból következtetni lehet arra, hogy mely ágazatok terhelése csökken, nő, vagy épp nem változik. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy gyakorlatilag törvényt sért a tervezettel a kormány, mert a büdzsé nem tartalmazza a jegybanki veszteségtérítés összegét.
A Pénzügyminisztérium elkészítette a 2024-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot, szokás szerint tavasszal. Jelenleg épp a Költségvetési Tanács és annak szakértői háttércsapata elemzi és értékeli a többszáz oldalas dokumentumot és már csak pár napot kell várni arra, hogy megismerjük a háromfős testület véleményét és a jövő évi büdzsé első legérdekesebb részleteit. A fő kérdés, hogy a jövő évi büdzsét feszítő kiigazítási igény hogyan egyeztethető össze a kormányzat Európai Unió felé tett vállalásával, mely szerint jövőre a különadók megszűnnek. Úgy tűnik, az ellentmondás inkább csak trükközésekkel enyhíthető.
Több hátráltató tényező, köztük az ukrajnai háború hatásai ellenére is várhatóan javul az idén a magyar bankrendszer eredménye - áll a Fitch Ratings csütörtökön Londonban ismertetett szektorelemzésében. A nemzetközi hitelminősítő közölte azt is, hogy várakozása szerint a magyar gazdaság az idén is növekszik.
Adócsökkentést és az adminisztrációs terhek mérséklését is hozhatja az a módosítás, amelyben a kormány megváltoztatta a feltételeket három extraprofitadó, a légitársaságokat, a gyógyszergyártókat érintő különadók és a népegészségügyi termékadó fizetésére – mondta az Inforádiónak a PwC adópartnere. Burján Ákos azt is elmondta az Infostart beszámolója szerint, hogy a gyógyszergyártókat érintő módosítás álláspontja szerint nem vonatkozik a nagyobb termelő cégekre.
A 2022-es év társadalmi-gazdasági változásai megtörték a régóta csökkenő trendet, és a tavalyi évben 51-ről 59-re nőtt az adónemek száma. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda bemutatja az újdonságokat.
Az eredeti előirányzatokhoz és tervekhez képest a 2022-ben teljesült költségvetésre szinte rá sem lehet ismerni. Nemcsak a külső tényezők (energiaárak, infláció, háború) lenyomatai fedezhetők fel a büdzsé főbb számaiban, hanem a kormány aktív beavatkozásainak következményei is. Ennek nyomán például hatalmas összegben ömlöttek be a különadó-bevételek, de a - szegények adójaként is nevezett - általános forgalmi adóból származó ezermilliárdok is jócskán túlcsordultak.
Év közben több adócsomag 2023-ra, egyedi kormányrendeletek és még az utolsó pillanatban is módosított különadók, példátlan tempóban megalkotott adóemelés a jövő évre - mindezek alapján jól látható, hogy - a jövő évi költségvetéshez hasonlóan - egyedülálló módon valósultak meg a jövő évi adóváltozások, ennyire szétszabdalt adócsomagra még nem volt példa idehaza. Mindezek ellenére megpróbáljuk egy cikkben összefoglalni és szintetizálni a legfontosabb adóváltozásokat, amelyek mától hatályosak. Cikkünkből az is kiderül, hogy lehet, hogy nem is 2022, valamint 2023 volt az igazán turbulens év az adómódosítások tekintetében, mert a Brüsszelnek ígért adóreform keretében is új világra kell számítanunk sok tekintetben.
Ukrajnának kellene utalniuk a szankcionált eszközökből származó bevételüket.
Érdekes jelenségre világítottak rá az első gyorsjelentések.
A B-verzió az összeomlás, amihez jó úton halad a civilizáció.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
