A különadók újabb évébe lépve joggal merülhet fel a kérdés, hogy az eleinte átmenetiként kommunikált extraprofitadók vajon mikor adják át a helyüket a tényleg söralátét méretű adóbevallásoknak. Mindeközben a gazdálkodók most már olyan addicionális terhekkel is kénytelenek szembenézni, mint az EPR-díj, a szén-dioxid kvóta adó vagy a globális minimumadó. A trendek szintjén mindenesetre az látszik, hogy a különadók alkalmazása újra és újra kitolódik, egyik-másik különadó pedig már fel is szivárgott a rendeletiről a törvényi szabályozás szintjére. Könnyen elképzelhető tehát, hogy az a csökkenés, amelynek tanúi lehettünk még pár évvel ezelőtt az adófajták számát illetően, hosszútávon is megfordult: a tavalyi 59 adófajtához képest idén már összesen 61 adófajtát számoltunk össze, amely a legmagasabb szám azóta, amióta évről évre megszámoljuk, hányfajta adót fizetnek a magyar adófizetők.
Biztosítás 2024 konferenciánk első kerekasztal-beszélgetésén a biztosítóvezérek az NGM miniszteri biztosával a hazai biztosítási szektor jövőjéről, az extraprofitadó hatásairól, a szektor magyar tulajdonosi arányáról és a biztosítási penetrációról beszélgettek. Kurtisz Krisztián (Uniqa) a kerekasztal előtt a biztosítói értéklánc széthullásáról tartott előadást.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist január 26-i adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy csütörtök éjjel újabb különadót kaptak a nyakukba a hazai gyógyszergyártók. Ez elsőre megijesztette a befektetőket, de közben kiderült, hogy gyakorlatilag technikai jellegű módosításról van szó, és hogy a változás egyébként pozitív hír a szektor számára. A témáról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében Szekeres Viktor, a pénteken a Budapesti Értéktőzsde standard kategóriájába átsorolt Gloster igazgatósági elnöke volt a vendégünk, harmadik témánk pedig az agrárium volt, amiről Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának vezetőjét kérdeztük.
Ahogy arról már beszámoltunk, a Magyar Közlöny csütörtök késő este megjelent számában a kormány két különálló rendeletével is módosította az extraprofitadóról szóló rendeletet, a fókuszban most a gyógyszergyártók állnak - de hogyan hatnak a bejelentett változások a hazai tőzsde egyik legjelentősebb vállalatára, a Ricterre, illetve hogyan reagál az árfolyam?
Nem január 31-éig egy összegben, hanem január 31-éig és július 31-éig két egyenlő részletben kell megállapítaniuk, megfizetniük és bevallaniuk a biztosítóknak az előző évi díjbevétel alapján fizetett, extraprofitadónak is nevezett pótadót idén és jövőre – döntött a kormány. A gyógyszergyártói különadó mellé bevezették a gyógyszergyártói extraprofitadó fogalmát is egy másik rendelettel.
A Magyar Közlöny csütörtök késő este megjelent számában a kormány két különálló rendeletével is módosítja az extraprofitadóról szóló rendeletet. Első ránézésre a gyógyszergyártóknak lehetne ez kellemetlen meglepetés, ugyanis a kormány a gyógyszergyártói különadó mellé bevezeti a gyógyszergyártói extraprofitadó fogalmát, melyeknek a kulcsa dupla akkora, mint az eddigi különadóteher kulcsai. A speciális szabályok miatt azonban tulajdonképpen a gyártók nem járnak rosszabbul a módosítások nyomán, az adófizetési kötelezettségük nem változik (így a költségvetés bevétele sem), viszont már nem az adózás előtti eredményüket terheli nagyrészt az új adó, és az új adót már be tudják számolni a globális minimumadóba. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy péntek reggel közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium az ügyben, valamint megszólalt a tőzsdén jegyzett Richter is. Jóval kisebb mértékben a biztosítók pótadóján is változtatott a kormány.
Beindult a biztosítások jelentős drágulása Magyarországon, miután a szerződések indexálása időbeni csúszással követi az inflációt. A harmadik negyedévben 16%-kal felülmúlta a biztosítók díjbevétele az egy évvel korábbit, de még így is csak 4%-os növekedésnél tart a piac idén az MNB friss számai szerint. Tavalyhoz hasonlóan három hónap erejéig veszteségbe csúsztak nyáron a biztosítók, viszont most nem az aszály, hanem a viharkárok miatt. Mindössze 12 milliárd forintnál jár a biztosítók idei profitja, így elmondható, hogy 100 forint befizetett díjunkból 1 forint biztosítói nyereség képződött, 16 forintot az állam vont el különadók formájában.
A jövő évi lakásbiztosítási kampánnyal kapcsolatos szakmai várakozásokra, az extrapofitadó következményeire, a digitalizáció ágazati hatásaira is kitért Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) elnöke abban az interjúban, amely a Biztosítás és Kockázat folyóirat friss számában jelent meg.
Elindult a nemzeti konzultáció - közölte a kormány a Facebook-oldalán pénteken.
Kiegészül az extraprofitadókról szóló kormányrendelet, így 2024-től eltérő adómérték vonatkozik az üzemanyag-kiskereskedelemre – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. Ez azt jelenti, hogy a legkisebb kutak továbbra is megússzák majd az adófizetést, viszont évi 500 milliós és 100 milliárdos nettó árbevétel között mindenki rosszabbul jár.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a "bankok vették az üzenetet", hogy a magas nyereségüket meg lehet adóztatni. Ám a miniszter szerint nem ez a kormány célja, hanem hogy ezeket a forrásokat a bankok a gazdaságba csatornázzák - írja a Reuters.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy új fejezet nyílik a magyar bankok és a kormány közötti – az utóbbi hétben kiéleződő – vitában, ugyanis nem csak a bankadó, az extraprofitadó és a kamatstop jövője lesz kérdéses, hanem bekerül a kalapba egy elvárás azzal kapcsolatban is, hogy a bankok olcsóbb lakáshiteleket kínáljanak. Vendégünk Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben azt jártuk körbe, hogy milyen hatása lehet a legnépszerűbb állampapír, a PMÁP kamatára annak, hogy a magyar nemzeti bank megemelte az inflációs előrejelzését. Szó volt arról is, hogy ha valakinek pénzre van szüksége, akkor melyik PMÁP sorozatot éri meg feltörni. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
Érdekes játékba fogott a kormány az utóbbi napokban a magyar bankok két nagy állami terhével: a különadóval és a kamatstoppal. Miközben felvillantotta egy harmadik banki különadó ultimátumszerű feltételhez kötött lehetséges bevezetését (egyszerre próbálva stimulálni az állampapír-, illetve a hitelpiacot), a lakossági hitelek kamatstopjának a várható kivezetését szép csendben tovább halasztotta, és két lépcsőssé tervezte át. Kormánydöntés még sem a különadóról, sem a kamatstopról nincs, de azért érdemes kontextusba helyezni mindkettőt.
Látványos feltámadást mutat a Magyar Telekom részvénye tavaly ősz óta, és a napokban ismét lendületet kapott a részvény, miután a cég vezetője Orbán Viktornál járt, és a távközlési pótadó, valamint a közműadó kivezetésének ígéretével távozott. Ez egy újabb lökést adott az árfolyamnak, amit az újraéledő osztaléksztori és a javuló növekedési kilátások tápláltak az elmúlt egy évben. Megnéztük, hogy miért lehet vonzó még a Magyar Telekom részvénye és hogy hogyan állnak az árazási szintek egy ilyen elképesztő rali után.
Többek között a hazai részvénypiaci befektetésekről is szó lesz a Portfolio Signature Online Klubján
Ha van, amiben élen jár Magyarország Európában, akkor a bankok megadóztatásában mindenképp. A megemelkedett kamatkörnyezetben keletkező banki többletnyereségre a magyar állam az elsők között csapott le tavaly nyáron, hogy aztán Európa kormányai idén tömegével kövessék a példáját, megsarcolva saját bankjaikat. A csehek, a spanyolok és a litvánok után a lettek, az olaszok és a szlovénok adóztatják meg a bankszektorukat, az osztrák bankok pedig önkéntes akciózásba kezdtek, hátha kimaradnak az újabb európai őrületből. A bankszektor jövőjével kiemelten foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciánkon, érdemes regisztrálni a szakmai rendezvényre!
Lettország mintegy 140 millió euróval növelné adóbevételeit jövőre, egy új javaslat szerint ezt úgy érné el, hogy a bankokat arra köteleznék, évente fizessék be az adókat, és ne az osztalékfizetéskor – számol be a hírről a Bloomberg.
Cikkünk folyamatosan frissül.
18 érintett ország adott ki közös nyilatkozatot.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
