Első ránézésre feltűnően rosszul muzsikált a magyar bankszektor az első negyedévben: 60%-ot esett a profitja, a 199 milliárd forintos elért nyereség az orosz-ukrán háború elejét idézi, és mind a hét nagybanknak romlott az eredménye. Második és sokadik rápillantásra viszont nincs olyan sok látnivaló: az osztalékbevételek visszaesését és az éves extraprofitadó (túl óvatosnak is tűnő) év eleji elszámolását leszámítva nagyon hasonló a kép a tavalyihoz.
Négy éve nem látott, 27 milliárd forintos háromhavi nyereséggel és példátlan, nettó 115 milliárdos életbiztosítási tőkebeáramlással zárta az első negyedévet a magyar biztosítási szektor. 65-95 milliárd forint közötti összeg áramolhatott a piacra részben az 1700 milliárdnyi kamatot fizető lakossági állampapírpiacról, részben pedig annak köszönhetően, hogy enyhült az extraprofitadó-nyomás az egyszeri díjas életbiztosításokon, így jobban megéri értékesíteni ezeket. Elsősorban ennek a főleg posta- és bankfiókokban értékesített terméknek tudható be, hogy ritkán látható mértékben, 24,2%-kal ugrott meg a biztosítók teljes díjbevétele az első negyedévben.
Milyen egy magyar bankban dolgozni? Mennyire jók a bankszektor jövedelmezőségi kilátásai? Hogy teljesít idén a munkáshitel? Hol járunk a lakáshitelciklusban? Mitől várjuk a kkv-szektor megerősödését? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ a szakmai közönség a Portfolio rekordérdeklődés mellett zajló Hitelezés 2025 konferenciáján csütörtökön. A közönségszavazás eredményeit mutatjuk be az alábbiakban.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy megjelentek a jövő évi költségvetés fejezeti kötetei, amelyekből sok minden kiolvasható többek között az extraprofitadók jövője is. A témáról Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makroelemzőjét kérdeztük. A második részben a friss béradatokat vettük górcső alá Hornyák Józseffel, a Portfolio munkaerőpiaci elemzőjével.
Teljessé váltak a kormány tervei, a költségvetésről szóló törvényjavaslat, valamint az adócsomag után benyújtotta ugyanis a napokban a jövő évi költségvetés fejezeti köteteit, amelynek a legérdekesebb része a Nemzetgazdasági Minisztérium középtávú frissített makrogazdasági előrejelzése, valamint a büdzsé főszámai 2026 után. Ebből kiolvasható például az is, hogy a kormány 2027-től megint nem számol az extraprofitadókból származó bevételekkel.
A kormány a 2026-os költségvetés korai megalkotásával párhuzamosan beterjesztette a parlamentnek a legújabb adóváltozásokat, amelyek jövőre lépnének életbe. Fontos, és az érintett ágazatok szempontjából nem túl biztató lépés, hogy az eddigi veszélyhelyzeti rendeletekben szabályozott extraprofitadók törvényben fognak tovább élni. Közben a kormány bezár egy kiskaput is a papíron nagyon sokat kereső és dolgozó nyugdíjasok előtt. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, az RSM szakértőinek segítségével.
Tegnap jelent meg az Országgyűlés honlapján az a tervezet, amely alapján úgy néz ki, az e-pénz kibocsátók is kötelesek lesznek tranzakciós illetéket fizetni. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio május 27-ei Financial IT rendezvényén. Regisztráció és részletek itt!
Azt már húsvét előtt bejelentette Nagy Márton, hogy 2026-ban is fennmarad a bankok és a biztosítók 2022-ben bevezetett extraprofitadója, ma pedig elhangzott az is, hogy előbbitől 180, utóbbitól 60 milliárd forintot vár jövőre a kormány, az idei 160, illetve 60 milliárd után. Az Országgyűlés honlapján megjelent tervezet alapján mindkét különadónak fennmarad az eddigi logikája 2026-ban is, de a bankoknál nőnek az adókulcsok, a biztosítóknál pedig megemelik az állampapír-vásárlásért elérhető kedvezmény maximális mértékét. Ezenkívül tavaly áprilissal nőttek a hagyományos biztosítási adó sávhatárai, mindezt most törvénybe emelik - bemutatjuk a részleteket.
Most látszik igazán, hogy mit okozott a 2025 év eleji hatalmas állampapír-pénzeső: a PMÁP-kamatfizetések közepette viszonylag enyhén, névértéken 26,9 milliárd forinttal nőtt háztartások állampapír-állománya. Az első hónapok nagy nyertesei a befektetési alapok, a lakosságra fókuszáló szegmens idén 465 milliárd forintnyi növekedést könyvelhetett el. Az adósságszerkezet is átalakult az első negyedévben: csökkent a lakossági kézben lévő államadósság részaránya, két szektor azonban kisangyalként vásárolta a magyar állampapírokat. A banki állampapír-állomány névértéken számolva idén 1573 milliárd forintos nettó növekedést produkált, míg az extraprofitadó-felezés szempontjából releváns november végi állapothoz képest 2462 milliárd a növekedés, így jó eséllyel sikerülhet az extraprofitadó-felezés. A biztosítói és pénztári szektor az első negyedévben nettó 132 milliárd forintnyi névértékes állománynöveléssel állt be a sorba.
Jövőre 440 milliárd forint bevételt remél az extraprofitadókból a kormány - derül ki a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által közzétett táblázatból.
Holló Bencét, az NN Biztosító első emberét választották meg nemrég a Magyar Biztosítók Szövetsége elnökének, de nem emiatt forr most a levegő a biztosítók körül: nagycsütörtökön jelentette be a kormány, hogy jövőre is fenntartja a szektor extraprofitadóját, e héten pedig azt is, hogy a bankok után a biztosítóktól is visszafogottságot vár el a lakossági díjemelések területén. Ezen aktualitásokon messze túlmutató kérdéseket is igyekeztünk feltenni interjúnkban Holló Bencének, aki szerint „cipőkanállal” összejöhet a két számjegyű növekedés idén is a magyar biztosítási piacon.
A kormány által kivetett extraprofitadók várhatóan tovább növelik majd az inflációt Magyarországon, hiszen az érintett vállalatok ezt tovább terhelik a fogyasztókra - mondta el Kozák Tamás, a Kereskedelmi Szövetség főtitkára az RTL Híradónak.
A bankok és a biztosítók extraprofitadója is fennmarad jövőre – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Mindkét szektor jövedelmezősége szempontjából negatív hír ez, hiszen volt reményük arra, hogy esetleg kivezeti a kormány a terhet. A bankszektor 180, a biztosítási szektor 70 milliárd forint körüli extraprofitadót fizethet jövőre a „hagyományos” különadó mellett, ha maradéktalanul teljesítik az adóteher lefelezésének feltételéül támasztott állampapír-vásárlási feltételeket.
Negyven százalékos árbevétel-növekedést ért el tavaly a Hungarikum Alkusz, amely az elmúlt évtized nagy expanziója után idén legalább tíz új alkuszcég integrálásával és 500 új tanácsadó bevonásával számol. A Brokerslink alkuszi hálózat budapesti nemzetközi konferenciáján Keszthelyi Erik elnök-vezérigazgató az üzleti környezet mellett a társaság terveiről is beszélt a Portfolio-nak.
116 milliárd forintos konszolidált adózás utáni eredménnyel zárta a tavalyi évet a magyar Raiffeisen Bank, szemben az egy évvel korábbi 103 milliárddal – derült ki a társaság éves jelentéséből. A hitelintézet mérlegfőösszege 4%-kal, betét- és hitelállománya 6% feletti mértékben növekedett, a bank 114,5 milliárd forint osztalékot fizet osztrák tulajdonosának.
Közzétette a CIG Pannónia az április 17-re tervezett éves rendes közgyűlés napirendi pontjait. Ezek közül a legizgalmasabb a tavalyi év teljesítménye és az osztalék ügye, a napirendi javaslatokból ugyanis kiderül: a biztosítótársaság a tavalyi üzleti év eredménye terhére nem tervez osztalékot fizetni. Egy másik napirendi pont értelmében a cég saját részvény vásárlásba kezd.
Nem teljesen érthetetlen.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Baj van a hitelezéssel.
