A kisadózóknak február 25-éig kell nyilatkozniuk a 2024-ben megszerzett bevételükről, a nyilatkozat pár perc alatt elkészíthető és online beadható - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden.
Tavaly a K&H Bank 129 milliárd forintos adózott eredményre tett szert, a K&H Biztosító pedig 4,2 milliárd forintos profittal zárta a 2024-es évet, miközben a kormányzati intézkedések kisebb kiadást jelentettek a megelőző évhez képest. A társaság sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint mind a lakossági, mind a nem pénzügyi vállalati hitelszegmensben gyorsabb ütemben növekedett a bank a magyar piacnál. A bank egy folyamatban lévő vitás ügy kapcsán 28 millió euró (kb. 11 milliárd forint) céltartalékot képzett, de ennek részleteiről többet nem árult el.
Közzétette legfrissebb számait a Mol: a társaság aránylag jól teljesített az inkább kedvezőtlenül alakuló iparági környezetben a tavalyi negyedik negyedévben.
A bankok után idén a biztosítók is lehetőséget kaptak a kormánytól arra, hogy szektorszinten a felére, 50-60 milliárd forintra csökkentsék extraprofitadójukat. Ennek feltétele, hogy összesen csaknem 200 milliárd forint összegben növeljék állampapír-állományukat. A friss adatok alapján november-decemberben nagybevásárlásra indult a szektor, de még az idei évre is bőven maradt vásárolni való. A témáról szó lesz a Portfolio közelgő Biztosítás 2025 konferenciáján is, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!
Élesen bírálták a kormány azon tervét a nagyvállalatok vezetői az elmúlt hetekben, amely szerint 2025-ben ideiglenesen megemelnék az adókat a legnagyobb cégekre Franciaországban. Az Európa legértékesebb vállalkozásai közé tartozó Michelin, az Airbus és az LVMH első emberei arra figyelmeztettek, hogy a döntés elindíthatja a termelés külföldre költöztetését.
A magyar tőzsde egyik kiemelkedő sztorija volt idén, hogy kis híján a Richter lett a BÉT második legnagyobb vállalata piaci kapitalizáció alapján, miután az év során egyre közelebb került a Molhoz. Miközben a Richter árfolyama idén történelmi csúcsokat döntögetett, a Mol papírjai az év második felében gyengélkedtek. Mutatjuk, hogy mi történt a két cégnél idén, mitől vált el ennyire a részvények teljesítménye, és mire számíthatnak a közeljövőben a befektetők.
Sérti a román alaptörvényt a nem járulékbefizetésen alapuló, úgynevezett "speciális" nyugdíjakra kivetett progresszív különadó - állapította meg csütörtöki megfellebbezhetetlen döntésében az alkotmánybíróság.
A paksi különleges gazdasági övezetből származó adóbevételek 40 százalékát kapja Paks önkormányzata a Tolna Vármegyei Közgyűlés hétfőn elfogadott határozata szerint, a fennmaradó 60 százalék máshova kerül.
Felpörögtek az események így év végén az extraprofitadók kapcsán. Miután csütörtökön egy kormányrendeletből kiderült, hogy mely ágazati extra sarcok hogyan maradnak fent 2025-ben, ugyanekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete. Ennek kitekintő államháztartási táblázatából pedig kiolvasható, hogy 2026-ban már tényleg lemondana a kormány az extraprofitadó-bevételekről. Kérdés, hogy ezt a kormányzati ígéretet mennyire veszik komolyan az érintett ágazatok, az elmúlt két évben ugyanis többször elhangzott már ez a vállalás a kormány részéről. Főleg ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy 2026 választási év, amikor nem éppen fiskális szigor jellemzi a kormány elképzeléseit. Mostani tervében viszont a kormány határozottan ezt ígéri 2026-ra: 3,7%-ról 2,9%-ra csökkenő költségvetési hiány, csökkenő államháztartási kiadások mellett. Ha ezt megcsinálja egy választási évben, akkor nemcsak rendkívüli, hanem egyedülálló 2026-os évre készülhetünk.
A Magyar Közlöny tegnap esti számában megjelent a kormányrendelet az extraprofitadókról. Az OTP is fizet ilyet, megnéztük, mekkora tétel ez a bankcsoportnál.
Sok Mol-befektető által várt (és talán rettegett) nap jött el tegnap, döntött ugyanis a kormány a 2025-ben is érvényben maradó különadók ügyében. Egyebek mellett döntés született a Brent-Ural különbözetre kivetett különadóról, az árbevétel-arányos adótételről és az extra bányajáradékról is, cikkünkben megnézzük, hogy összességében mennyire számítanak meglepőnek a kormány döntései, illetve azt is, hogy mit jelent mindez a Mol számára.
Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.
A kormány 2025-ig több, az adórendszert érintő változtatást tervez, amelyek között kiemelt szerepet kap az adminisztráció egyszerűsítése, az adókedvezmények bővítése és egyes különadók megszüntetése – közölte kedden a Pénzügyminisztérium.
Vélhetően nem az idei a Mol-befektetők legjobb éve: az új szabályozói bejelentések, ellátásbiztonsági kérdőjelek és különadók árnyékában hiába hoz nagyon erős számokat negyedévről negyedévre a társaság, a piacok inkább a bizonytalanságot árazzák, ennek megfelelően a hazai blue chipek közül egyedül a Mol árfolyama nem emelkedett eddig idén, sőt. Az elmúlt hetekben bár nagyobb kilengések mentén oldalazást láthattunk a részvénynél, de így is egy rendkívül fontos szintre került a jegyzés, ahol sok minden eldőlhet: jöhet végre a várva várt felpattanás, vagy most fogják csak izgazán elengedni a Molt? Lássuk a kapaszkodókat.
Pénteken tette közzé harmadik negyedéves gyorsjelentését a Mol, az eredmények közlését követően háttérbeszélgetést tartott az elemzőknek az olajtársaság. Pletser Tamás, az Erste energetikai szakértője beszámolt a Portfolio-nak a fontosabb részletekről, melyek közül a legizgalmasabb az volt, hogy egy váratlan adóteher érkezik a szlovák államkassza felől, az idei évi eredményre ugyanis ismét szolidaritási adót vetnek ki, ami a szakértő számításai alapján akár a 200 millió dollárt is elérheti.
Ma hajnalban közzétette idei harmadik negyedéves gyorsjelentését a Mol. A legfrissebb számok messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ráadásul az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezőtlenül alakultak a fundamentumok a Mol körül, elég csak a csökkenő olajárakra, a Brent-Ural árkülönbözet visszaesésére és a finomítói prémiumok csökkenésére gondolni. Azonban ebben a nehezített környezetben is nagyon erős negyedévet tudott zárni az olajcég, ami többek között a kiugróan magas kitermelésnek és finomított termékértékesítésnek volt köszönhető.
Több mint ezren sérültek meg, a halálos áldozatok száma is emelkedett.
Részvény és kötvénypiaci hatásokról is szó lesz.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Trump és Zelenszkij Rómában egyeztettek.
97 napja iktatták be az elnököt, új számok érkeztek.
A Szent Péter téren 150 ezren gyűltek össze.
Csányi Péter veszi át édesapjától a vezérigazgatói pozíciót.
Drámai áremelkedés tapasztalható: 2010 óta közel négyszeresére emelkedtek a termőföldárak Magyarországon.
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
