A kormány mélyen belenyúl a közbeszerzési rendszerbe, az EU is készenlétben

Az állami közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékbe vételének és bejegyzésük rendszerének szabályait is átírná az Orbán Viktor vezette kabinet két pénteken társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet szerint. A nagyon technikainak tűnő módosításnak viszont több kapcsolódási pontja is van az EU-val fennálló, a helyreállítási alap (RRF) és a kohéziós források lehívását megakadályozó mechanizmusokkal. Ugyanis a jogállamisági (hivatalos nevén kondicionalitási) eljárásban a kormány vállalta, hogy átláthatóbbá teszi a közbeszerzési rendszert, valamint szigorúbb szabályokat alkalmaz az egyszereplős kiírásánál, de az egész értékelési folyamatban is.

A hatályos szabályozás a tenderek előkészítése, a felhívás és a közbeszerzési dokumentumok elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során és az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében eljáró, illetve az eljárásba bevont személyeknek és szervezeteknek együttesen rendelkezniük kell a közbeszerzés tárgya szerinti szakmai, közbeszerzési, jogi és pénzügyi szakértelemmel. Az ajánlatkérő köteles felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót bevonni az árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzési eljárásba, valamint építési beruházás esetén a 700 millió forintot elérő értékű feladatok kiosztásába.

Ezeket a feladatokat eddig a Közbeszerzési Hatóság által vezetett, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói névjegyzékben szereplő szakemberek végezhették el. Most pedig ezt váltja fel az állami lajstrom, amelynek kialakítására - a hivatalos indoklás szerint - a Lázár János építésügyi miniszter által jegyzett, július elején elfogadott állami építési és beruházási szabályozás miatt van szükség.