Lesújtanak a leggazdagabbakra, brutális globális különadót kaphatnak a nyakukba

Jövőre élesedik a globális társasági minimumadó, amely a legnagyobb, 750 millió eurós éves árbevételű cégek adóoptimalizációs gyakorlatainak tesz keresztbe azzal, hogy 15 százalékos effektív – vagyis ténylegesen érvényesített – társasági adót terhel rájuk. Mindehhez pedig az kellett, hogy a világ legtöbb országa közösen döntsön a kölcsönös adatszolgáltatás erősítéséről, továbbá arról, hogy a lefelé tartó adóverseny helyett inkább összehangolják a szabályozói környezetüket. Bár Magyarország eleinte ellenezte a lépést, végül a múlt héten a Pénzügyminisztérium már bemutatta a törvénytervezetet, amelytől csak jövőre közel 100 milliárd forintnyi plusz adóbevételt vár.

A társasági adóknál alkalmazott új rendszer korlátozza a legnagyobb vállalatokat abban, hogy a profitjukat olyan országokba csoportosítsák át, ahol a legalacsonyabbak az adókulcsok. Sok szempontból Magyarország is egy adóparadicsom a maga 9 százalékos nominális, de különböző kedvezményekkel 4-5 százalékig redukálható tao-szintjével. Bár a remények szerint a cégek mostantól kezdve kevésbé tudnak trükközni a bevételeik és nyereségük globális átmozgatásával, egyre többen mondják, hogy a világ leggazdagabb magánszemélyeit is hasonló adószabályozással kellene sújtani.

A társadalmi közteherviselés teljesen aránytalan

A Paris School of Economics adóügyi kutatóhálózata, az EU Tax Observatory egy friss kutatásában arra jutott, hogy a minimumadó mintájára kellene felülvizsgálni a nemzetközi adórendszereket, hogy a vagyoni egyenlőtlenségeket felszámolandó jobban megadóztathassák a gazdagokat, különösen a világ 2750 dollármilliárdosát.