Tényleg a magyarok szenvedték meg legjobban a válságot az egész EU-ban?

Hónapról-hónapra megírjuk, hogy Magyarországon a legmagasabb az infláció az EU-ban, már jó ideje csúcstartók vagyunk az áremelkedés mértékét tekintve. Így volt ez októberben is, amikor az éves magyar infláció 9,6% volt az Eurostat harmonizált mutatója szerint, az EU-átlag pedig 3,6% (a novemberi adatokat még nem minden tagállam, így Magyarország sem közölte, ezért a teljes EU-s mezőnyt csak az októberi adatok szerint tudjuk összehasonlítani). Ebben a hónapban viszont már nem voltak messze tőlünk a csehek, náluk 9,5% volt az éves drágulás mértéke. Egyértelműen látszik, hogy a kelet-közép-európai régióban a legmagasabb az infláció, a környező országokban mindenütt jócskán átlag feletti inflációt mértek.

Az egy évre visszatekintő drágulási ütemünk tehát már nem ugrik ki olyan látványosan, de emlékezhetünk arra is, amikor majdnem 10%-ponttal volt magasabb a magyar infláció, mint a második legmagasabb inflációt produkáló tagállamban. A magyar (nem harmonizált) infláció tetőzésekor 25,7%-on állt januárban, ilyen magas éves áremelkedést egyik országban sem mértek az EU-ban az elmúlt másfél-két éves inflációs periódus alatt.

Kit sújtott legjobban az energiaársokk?

Ezekből kiindulva azt gondolnánk, hogy messze Magyarországon volt a legnagyobb átárazódás az energiaválság kezdete óta, és hogy emiatt árszínvonalban nagy felzárkózást produkáltunk az EU-átlaghoz. Csakhogy ez nem feltétlenül következik a fentiekből: mielőtt a magyar infláció európai csúcsra ugrott volna, több országban is mértek 20% feletti éves áremelkedést. Lettországban már 2022 júliusában 20% fölé ugrott az éves index (ekkor a magyar éves index „csak” 13,7% volt), és egészen februárig ott is maradt. Litvániában 2022 szeptemberében tetőzött az infláció 24,1% felett, Észtországban augusztusban volt a tetőzés 24,8%-on.