Előfizetői tartalom

Csak vegetál a megmentett a dunaújvárosi vasmű - az új tulajdonosról közben súlyos dolgokat állítanak

Portfolio
Egy évvel ezelőtt megmenekült a teljes bezárástól a dunaújvárosi vasmű, az alagút végén a fény viszont egyre messzebb kerül, ugyanis a lényegi termelés gyakorlatilag fél éve áll, az új tulajdonos alatt is. Egyelőre tehát sikersztoriról még nem beszélhetünk. Gyárkapun belül és kívül a jelenlegi helyzetnek két keretezése létezik egymással párhuzamosan: a pozitív olvasat, hogy időszakos és részleges gyártás folyik, az új tulajdonos tehát továbbra is elkötelezett, a Liberty Steel csak a piaci helyzet további javulására vár és ha ez megtörténik, akkor helyreállhat a rend a Duna-parti városban. A történet másik olvasata, hogy termelés távolról sem zakatol, ebben valós fordulatra nincs kilátás, a dolgozók bére több éve nem emelkedett, így hát sokan jogosan kételkedhetnek. Ennek a második forgatókönyvnek a valószínűségét erősítik meg azok a hírek, amelyek az indiai-brit hátterű tulajdonos háza tájáról érkeznek, amelyek arra is utalnak, hogy a dunaújvárosi történetet nem lehet és szabad önmagában tekinteni. Az IndustriALL szakszervezeti szövetség rendkívüli nyilatkozatot adott ki a napokban, amelyben arra figyelmeztet, hogy a Liberty egész Európában visszafogott működése súlyosan károsítja a térség acélgyártási kapacitásait.

Nincs jó formában a vasmű

A sokak által remélt látványos fellendülés még várat magára Dunaújvárosban. A vasmű lényegi acélgyártása ugyanis tavaly augusztus óta áll. Az akkor még házon kívül lévő, azóta már tulajdonossá vált Liberty Steel - a felszámolóval közös egyetértésben - ugyanis leállította a folyékony fázist (kohókat), a dolgozók jelentős része várja, hogy újra dolgozhasson. Az egyetlen pozitívum a történetben, hogy nem véglegesen állították le a kohókat, hanem "melegen tartják" azokat, hogy szükség esetén felfuttassák a gyártási tevékenységet.

A tavaly októberi tulajdonosváltással a korábbi Dunaferrből Liberty Dunaújvárosra átkeresztelt gyár életéből a középtávú működés gerincét adó középtávú tervek hiányoznak, de legalábbis nem ismertek: rövid távon megvalósult ugyanis egy 100 napos programnak hirdetett akcióterv (ami leginkább a folyamatok és szervezet átvilágítását jelentette, nem a gyártás tényleges felfuttatását), hosszú távon pedig ismert a zöldacélra való átállás célja (erre utal az új technológiát megalapozó elektromos ívkemence beszerzésének szándéka), a köztes időszak tervei, vagyis a hosszú távú célhoz vezető út elemei azonban nem ismertek. A társaság azt sem kommunikálja, hogy a tervek szerint három év múlva beinduló újfajta termelés mit okoz a gyakorlatban a dolgozókra nézve a gyárkapun belül.

Pedig a kormány lehetővé tette egy, szintén a vasműre szabott rendelettel, hogy ne legyen akadálya a termelés felfuttatásának, még környezetterhelés mellett is. Létrejött ugyanis a környezetvédelmi hatósági szerződés intézménye (amit a Fejér Vármegyei Kormányhivatal és a Duna Furnace Dunai Vasmű Kft. tavaly decemberben meg is kötött), ami lehetővé teszi csak a dunaújvárosi gyárnak, hogy folytassa a szénalapú acélgyártást hatósági szankcióktól mentesen. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a nagy környezetszennyező gyárak esetében a környezetvédelmi hatóságok szankciós eszközei korlátozódnak, mivel a pénzbírság vagy a szennyező üzem működésének felfüggesztése nem jöhet tehát szóba a szerződés megkötése után. A szerződésben foglalt mentesítéssel lehet ezeket a szankciókat kiváltani, ha az adott üzem vállalja, hogy idővel megszünteti a szennyezést. 

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés