48 órás felépülés: a robotsebészet új dimenzióba helyezi a vastagbélrák kezelését

Hazánkban a vastagbélrák a második leggyakoribb halálozási ok a daganatos betegségek között, csak a tüdőrák előzi meg. A legfrissebb adatok szerint évente körülbelül 10000 új vastagbélrákos esetet diagnosztizálnak Magyarországon, és ezeknek a betegeknek csupán a felét-kétharmadát operálják meg. Ennek oka, hogy sok esetben a daganatokat már olyan előrehaladott stádiumban fedezik fel, amikor már nem a műtét az elsődleges kezelési lehetőség. Ez a helyzet különösen aggasztó, hiszen ha a halálozási arányokat százezer főre vetítjük, a világon nálunk a legmagasabb a vastagbélrák okozta halálozás.

Európában a vastagbélrák a harmadik leggyakoribb halálozási ok a daganatos megbetegedések között, a tüdőrák és az emlőrák után.

Ráadásul a fejlett országokban erősen átalakulóban van a vastag- és végbéldaganatok előfordulási aránya:

míg korábban döntően az 50 év felettieket érintették ezek a betegségek, mostanra évente nő az előfordulása a 40 év alatti populációban is.

A romló statisztikák hátterében több tényező, köztük az életmódváltozás és a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának növekedése áll. "A táplálkozásunk és a modern életmódunk is jelentős szerepet játszik ebben a tendenciában. Egyre több iparilag feldolgozott ételt és egyre kevesebb friss élelmiszert fogyasztunk, miközben a fizikai aktivitásunk alacsony" – mondta el a Portfolio-nak dr. Sztipits Tamás.

Akár 5-10 év, mire a polipból daganat lesz

A nyugati országokban hatékony szűrőprogramok működnek, amelyekkel a betegség korai stádiumban kiszűrhető. Az Egyesült Államokban már nem is 50, hanem 45 éves kortól javasolják a rendszeres szűrést, és az ajánlott életkor várhatóan még tovább fog csökkenni.

Magyarországon bár létezik szűrőprogram, de a részvételi szám ennek ellenére alacsony.

"A szűrésnek több módja van: a legegyszerűbb a székletvizsgálat, míg a legmegbízhatóbb a vastagbéltükrözés, más néven kolonoszkópia. Utóbbitól sokan tartanak, pedig bódításban, fájdalommentesen elvégezhető” – hangsúlyozta a sebész profilvezető főorvos. A daganat a legtöbbször polipból alakul ki, ami egy jóindulatú növedék a bélnyálkahártyán. Mire a polipból vastagbélrák lesz, az több évig is tarthat. Dr. Sztipits Tamás elmondta: egy nagyon hosszú – akár 5-10 éves – időablakunk van, amíg ki lehet szűrni a betegséget, és kezelni, mielőtt még érdemben elindult volna.

Ebben a hosszú időszakban az esetek túlnyomó többsége teljesen tünetmentes, ezért is kellene 45-50 éves kortól minden évben szűrésre járni – sőt, halmozott öröklődési hajlam esetén akár korábban. “A daganat fejlődése viszont nem lineáris, az első években nagyon lassú, egy ponton azonban felgyorsul. Egy daganat 3 hónap alatt nagyon sokat tud rossz irányba változni, míg egy kezdetleges állapotban lévő polippal ennyi idő alatt még nem sok minden történik”. Szerencsére jó pár éve megfigyelhető egy pozitív tendencia, a lakosság egyre jobban érdeklődik az egészséges életmód iránt és az egészségük megtartására is egyre nagyobb összegeket hajlandóak fordítani.

Nagyobb és komplexebb műtétek a magánegészségügyben

A magánegészségügyi rendszer korábban főleg az egynapos, egyszerűbb, kisebb kockázatú, kisebb komplexitású beavatkozásokra fókuszált, mostanra azonban egyre inkább megjelennek az onkológiai, magasabb rizikójú műtéti típusok is. Egyre több páciens keresi a komplex műtéti lehetőségeket is a magánegészségügy keretein belül, amihez pár hazai intézményben a technikai, az infrastrukturális, a személyi és folyamati feltételek is adottak már.

A komplexebb műtétekhez komoly háttérinfrastruktúrára van szükség: a költséges műszerek, a sebészeti eszközpark, a fekvőosztály, a megfigyelők és a kórszövettan mellett egy komoly szakmai csapatra is.

Mindezek mellett a legfontosabb az ún. clinical pathway, ami egy olyan folyamat, ami összefűzi ezeket az elemeket. Nem annyira látványos, pedig ez a lelke a kórházak, klinikák működésének és a biztonságos betegellátásnak

– emelte ki a főorvos. A Wáberer a tavalyi évben az országban elsőként megszerezte a Kolorektális sebészeti kiválósági központ (Center of Excellence in Colorectal Surgery – COECS) akkreditációját. 

A tanúsító szervezet a nonprofit amerikai Surgical Review Corporation, amely a biztonság, a minőség és a hatékonyság szempontjai alapján értékeli a szakmai színvonalat és a betegbiztonságot a sebészeteken. A kiváló sebész (Surgeon of Excellence) minősítést ugyanezen szervezettől a WMC sebészcsapatának négy tagja – dr. Sztipits Tamás, dr. Dubóczki Zsolt, dr. Bokor Attila és dr. Mészáros Péter – egyénileg is megkapta képzettsége, munkatapasztalata és eredményessége alapján. 

A tanúsítást megelőző egyéves időszakban a WMC műtőiben dr. Sztipits Tamás profilvezető főorvos és kollégái 113 vastag- és végbéltáji nagyműtétet hajtottak végre. A négy akkreditált sebész mindegyike 1000-nél több beavatkozásnál tart műtétvezetőként a szűken vett szakterületeiken, ami nagyságrendekkel haladja meg a tanúsításhoz szükséges számot.

A hétköznapibb beavatkozásoknál is megjelenhet a robot

A hazai magánegészségügyben a Wáberer Medical Center elsőként vezette be a da Vinci robotot; az eszközzel végzett urológiai, nőgyógyászati, onkosebészeti és hasi sebészeti beavatkozások száma pedig folyamatosan nő. “Nagyon elvétve végzünk már csak nyitott műtéteket, a műtétek 95%-a valamilyen minimálinvazív beavatkozás. Jelenleg 15% a robot- és 80% a laparoszkópos műtétek aránya.”

Korábban a nagy nyitott vastagbélműtétek sok komplikációval, nagyon nehéz műtét utáni rehabilitációval és nagyon gyakran bélkivezetéssel jártak. “A betegek általában 1-2 hetet töltöttek kórházban egy-egy ilyen műtétet követően, mostanra viszont eljutottunk oda, hogy a WMC-ben egy vastagbél műtét után a betegek 48-72 órát lábadoznak nálunk, de már a műtét napján kikelnek az ágyból” – teszi hozzá dr. Sztipits. 

A modern sebészet területén a legújabb előrelépést a robotsebészet jelenti, amely különösen a kismedencei műtéteknél hozott forradalmi változásokat.

A robottechnológia lehetővé teszi, hogy szűk helyeken nagy felbontásban, nagy precizitással dolgozzanak, ami különösen fontos a végbélsebészetben, de az Egyesült Államokban már rutinszerűen alkalmazzák epehólyag- és sérvműtéteknél is. Idővel várhatóan egyre több cég fog megjelenni a saját robotjával, ezért az árak valószínűleg csökkenni fognak. Egyre könnyebb lesz a hozzáférés, így prognosztizálható, hogy a robottal végzett műtétek aránya világszerte növekedni fog.

A WMC-nél már ebben az évben azt tervezik, hogy a robotot nemcsak a rosszindulatú daganatok műtétjénél használják, hanem a jóindulatú hasi műtéteknél is.

"Ezeken a területeken is nagyon sok előnyt tud adni, mert nagyon ergonomikus, nagyon kényelmessé és precízzé tudja tenni ezeket a beavatkozásokat, ezáltal a műtéti eredmények javulnak és rehabilitáció is sokkal rövidebb idő lesz.” 

Az egészségügyben a diagnosztika szintjén már megjelent a mesterséges intelligencia, de a sebészetben is egyre többet cikkeznek róla. Leginkább a műtét alatti navigációban, a kritikus képletek és szervstruktúrák felismerésében lehet majd a sebész segítségére. Dr. Sztipits Tamás úgy véli, hogy a döntéstámogatásban, a figyelemirányításban és a navigációban nagyon hamar a mindennapi gyakorlat része lehet az AI. Azokban az egészségügyi intézményekben, ahol a csúcsminőség a cél, meg fogja találni a helyét, és könnyebbé, precízebbé fogja tenni a folyamatokat.

Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio

A cikk megjelenését a Wáberer Medical Center támogatta.