Kiderült, hogy mennyi akkumulátorra van szüksége Magyarországnak: meglepő számok jöttek ki

A klímaváltozás megfékezése érdekében az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását a villamosenergia-termelés területén is jelentősen csökkenteni kell. Ennek jelenleg az egyik legalkalmasabb és a legolcsóbb eszközeit az időjárásfüggő megújulóenergia-termelő technológiák képezik, de mivel ezek termelése bizonytalan és nem illeszkedik a fogyasztási igényekhez, ezért elengedhetetlen a villamosenergia-rendszer rugalmasságának fokozása is.

Az egyik legfontosabb, rugalmasságot biztosító megoldást az elmúlt években jelentős költségcsökkenést produkáló akkumulátoros energiatárolók jelentik, az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy pontosan mennyi akkumulátorra is van szükség a változó rendelkezésre állású időjárásfüggő megújuló energiaforrások kiegyensúlyozásához.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatóinak több forgatókönyvre kiterjedő számításai szerint

a teljes időjárásfüggő megújulóenergia erőművi teljesítmény átlagosan hozzávetőleg 5%-ának, de mindenképpen kevesebb, mint 10%-ának megfelelő

akkumulátoros energiatároló flottaméret lenne a költségoptimális az európai villamosenergia-rendszerben az évtized végén.

Egy ilyen arányú akkumulátor-teljesítmény képes lenne kezelni - és vélhetően érdemben mérsékelni - az időjárásfüggő megújulóenergia-erőművek rendszeregyensúly fenntartását célzó termeléskorlátozásait, és biztosíthatná a napenergia optimális integrációját Európában. Ennyi akkumulátoros energiatároló már enyhítené a naperőművek erőteljes kannibalizációs hatását is, vagyis azt a jelenséget, hogy a napelemek a dél körüli csúcstermelési óráikban annyi áramot öntenek a piacra, hogy azzal nulla közeli vagy az alatti szintre húzzák a nagykereskedelmi villamosenergia-árat, ezzel saját jövedelmezőségüket is jelentősen rontva.

Az akkumulátorok alkalmazása azt is lehetővé teszi, hogy a napközben előállított többlet napenergia jó részét betárolják, majd az esti fogyasztási csúcs idején vigyék piacra, az azonnali árampiac áringadozásain is simítva.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a fotovoltaikus és akkumulátoros tárolói teljesítőképességre, illetve ezek kombinációjára vonatkozóan

létezik egy felső korlát a költségoptimum tekintetében.

Portfolio Energy Investment Forum 2025

Kivételesen jó alkalmat biztosít a téma megismerésére és átbeszélésére a Portfolio immár hagyományos őszi energetikai csúcsrendezvénye, a Portfolio Energy Investment Forum.

Információ és jelentkezés

Eredményeik szerint a várható költségelőnyöket és -hátrányokat mérlegelve európai szinten egy 530-880 gigawatt (GW) beépített teljesítőképességű naperőmű-flotta, illetve a 2,5–7,5%-ának megfelelő akkumulátoros energiatároló állomány jelentené a költségoptimális tartományt 2030-ban. A teljes rendszerköltség szempontjából a legkevésbé költséges megoldást körülbelül 707 GW-nyi naperőmű, valamint az ennek 5%-ára rúgó akkumulátoros energiatároló teljesítmény jelentené.

Ami az Unió naperőmű-kapacitásának jövőbeli várható alakulását illeti, a REPoweEU terv célszáma szerint az EU napelemes beépített teljesítőképességének 2030-ra 750 GW-ig kellene emelkednie az idei körülbelül 400 GW-ról, és a SolarPower Europe iparági szervezet 797 GW-os prognózisa alapján ez a cél el is érhető.

A REKK kutatásának eredményei szerint ha az európai naperőművek beépített teljesítőképessége 2030-ban meghaladná a 880 GW-ot, akkor a rendszer teljes költsége meredeken emelkedne, magasabb akkumulátoros energiatároló szint alkalmazása mellett. Az eredmények alapján az 530 GW-nál kisebb fotovoltaikus teljesítőképesség kiépítése sem lenne költségoptimális az uniós villamosenergia-rendszerben.

A tanulmány az egyes európai országok által 2030-ra kitűzött akkumulátoros energiatároló célszámokkal kapcsolatban megjegyzi, a tervezés terén a tagállamok által alkalmazott megközelítések jelentősen eltérnek egymástól. E szerint bár a rugalmassági igények legjelentősebb mozgatórugója a fotovoltaikus erőművek telepítése, ezzel együtt

nincs egyértelmű összefüggés az országok által megcélzott naperőmű-teljesítmény és az akkumulátoros energiatároló teljesítményre vonatkozó célszám között.

Ezt jelzi, hogy a naperőművek és akkumulátorok teljesítményére vonatkozó 2030-as nemzeti célok arányszámai meglehetősen széles skálán mozognak, a 2,9%-tól (Románia) a 48,75 %-ig (Írország). Az országok közötti szórás jóval kisebb, ha a 2030-as akkumulátoros célszámot az együttes nap és szélerőművi várható kapacitáshoz viszonyítjuk (1,7%, Litvánia - 17,73%, Írország).

Magyarország esetében a kormány nemzeti energia- és klímaterve (NEKT) 2030-ra 12 GW nap- és 1 GW szélerőmű beépített teljesítőképesség, valamint szintén 1 GW villamosenergia-tárolói teljesítmény elérését tűzte ki célul. Bár a NEKT-ből nem derül ki teljesen egyértelműen, hogy ez utóbbi kategóriába csak az akkumulátoros energiatárolók tartoznak-e bele vagy egyéb technológiák is, mindenesetre a REKK tanulmánya előbbi értelmezés mellett foglal állást.

Így a magyar akkumulátoros energiatárolók beépített teljesítőképessége a naperőművekének 8,3%-ára, a nap- és szélerőművek együttes teljesítményének pedig mintegy 7,7%-ára rúghat 2030-ban, vagyis a REKK által meghatározott

költségoptimális érték közelében alakulhat az évtized végén.

Az egyes országok által 2030-ban elérni tervezett nap- és szélerőmű, illetve akkumulátoros energiatároló célszámok, valamint ezek jókora szórása alapján a kutatók megállapítják: a tagállamok között egyelőre nincs konszenzus az akkumulátoros tárolórendszerek telepítésének optimális módszertanáról az időjárásfüggő, különösen a naperőművek által kiváltott rugalmassági igény hatékony kielégítéséhez kapcsolódóan. A napi akkumulátor-kihasználtsági arányok viszont a legtöbb tagállamban meglehetősen homogének, az északi országok kivételével, ahol a szivattyús-tározós kapacitások mérséklik az akkumulátorok iránti igényt.

Az elemzés arra is rámutat, hogy az uniós országok jelentősen eltérnek abból a szempontból is, hogy a naperőműveik termeléseinek mekkora részéről (0-20%) kell lemondaniuk a rendszeregyensúly fenntartását szolgáló termeléskorlátozások miatt. Ennek mértékét a telepített fotovoltaikus kapacitás nagysága mellett olyan piaci tényezők is befolyásolják, mint például a rugalmas kapacitások elérhetősége, a piaci áringadozás szintje és a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelem.

A fenitek a tanulmány szerint azt sugallják, hogy

az akkumulátorszolgáltatások akár az európai országok között is hatékonyan megoszthatók lennének,

ha ezt elegendő határkeresztező kapacitás lehetővé tenné.

Címlapkép forrása: Energiaügyi Minisztérium Facebook