Érik a fordulat Magyarországon: megugorhat a benzin ára

Mi történt?

Tegnap ismét felforrósodott a Mol és a horvát partnercég Janaf közti konfliktus, miután a magyar olajcég közölte, hogy nem elég erős önmagában a horvát olajvezeték Magyarország ellátásához, miután az elmúlt hetekben végzett tesztek során 1-2 óránál hosszabb ideig egyszer sem tudott megfelelő kapacitással működni a vezeték. Eközben a horvát fél teljesen mást állít: egy szeptember 15-én megjelent interjúban úgy fogalmaznak, hogy a Janaf teljes mértékben, technikailag és szervezetileg is felkészült arra, hogy biztosítsa a Mol közép-európai finomítóinak éves nyersolaj-szükségletét. Ezen felül tegnap konkrétan tagadták a Mol közlését:

Határozottan cáfoljuk azt a vádat, miszerint társaságunk ne tudná biztosítani a Mol csoport két közép-európai finomítójának éves kőolajszükségletét.

Pletser Tamással, az Erste energetikai szakértőjével igyekeztünk megfejteni a háttérbeli folyamatokat és azt is, hogy ennek az egyre elmérgesedő vitának milyen következményei lehetnek a magyar lakosság számára.

Politikai alku nélkül nem lesz kapacitásbővítés

Pletser Tamás az üggyel kapcsolatban kiemelte, hogy szerinte ez a vita túlmutat a technikai kérdéseken, és elsősorban politikai dimenzióban érdemes rá tekinteni: szerinte ugyanis

amíg nincs politikai megegyezés és hosszú távú, legalább tíz évre szóló szerződés a felek között, addig a szükséges fejlesztések nem fognak elindulni.

2025-ben mindössze egyéves megállapodás született a horvát Janaffal is, amelynek értelmében 2,1 millió tonna nyersolaj érkezik az Adria-vezetéken keresztül Pozsonyba és Százhalombattára. Ezzel szemben a Mol 11,5-12,3 millió tonna közti olajat fogyaszt átlagosan évente.

Márpedig fejlesztésekre szükség van a szakértő szerint, a Janaf oldaláról is: egy másfél-két éves projekt keretein belül valószínűleg kellene egy új csővezetéket létesítenie a horvát partnernek a Sisak-Mirje szakaszon, ennek a költsége pedig párszáz millió euróra rúgna. Erre a projektre akkor lenne hajlandóság a szakértő szerint, ha lenne politikai együttműködés és hosszú távú, magas volumenű szerződés a felek között.

Csökkennek az előnyök

Pletser szerint

az orosz olajimport fenntartásából származó gazdasági előnyök egyre csökkennek, miközben a kockázatok folyamatosan nőnek

– itt elsősorban az infrastrukturális támadásokra és a politikai nyomásra kell gondolni az USA és az Európai Bizottság irányából.

Magyarország energiastratégiája továbbra is elsősorban az orosz olajra épül; ez azt jelenti, hogy bármilyen fennakadás – akár technikai, akár politikai – azonnal ellátási problémákat vagy árrobbanást eredményezhet. Alternatív források, például kazah vagy azeri olaj jelentős bevonása mérsékelhetné a kitettséget - teszi hozzá a szakértő.

Felrobbanhat a benzin ára

A leginkább kézzelfogható következménye az orosz olaj hirtelen kiesésének és a horvát alternatíva esetleges kapacitásproblémájának az üzemanyagpiacon jelentkezne: a finomítói kapacitások 70–80 százalékra csökkennének, a hiányzó mennyiséget pedig importból kellene pótolni. Ez a szakértő becslése szerint

literenként 20-40 forintos drágulást okozna a hazai üzemanyagárakban legalább másfél-két éves időtávon.

Ellátási válság tehát nem alakulna ki, de a régió Magyarország vezetésével válna az EU legdrágább nagykereskedelmi üzemanyagpiacává.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images