Évtizedekbe is telhet Gáza újjáépítése – A törmelék nagysága 13-szorosa a gízai piramisoknak

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.

Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.

Drezdában volt hasonló pusztítás

A mintegy 5750 fő/km²-es népsűrűségével a világ egyik legsűrűbben lakott régiójának számító, Budapest területének csupán mintegy 70%-át kitevő, 2,1 milliós Gázai övezet 250 ezer épületének mintegy 78%-a megrongálódott vagy megsemmisült a harcok során, ami miatt 61 millió tonna építési törmelék keletkezett  – olvasható az UNEP jelentésében.

Az épületek 41%-a semmisült meg, 25%-a súlyosan vagy közepesen megrongálódott, 13%-a pedig valószínűleg megrongálódott. Összehasonlításként Drezda 1945. februári bombázása után a város épületállományának nagyjából 75-80%-a megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott, tehát hasonlóan mindössze az épületek kb. 20-25% maradt viszonylag épen.

A 2024 júniusi UNEP-értékelés óta a törmelék mennyisége 57%-kal nőtt, és jelenleg 20-szorosa a 2008 óta Gázában lezajlott összes konfliktus során keletkezett törmelék mennyiségének. Sűrűsége szintén megdöbbentő, több mint 169 kilogramm törmelék jut egy négyzetméterre.

A törmelék nagy része – hozzávetőleg 80-90%-a – inert építőanyagokból áll (elsősorban betonból, téglából, kőből és csempéből), amelyek viszonylag hatékonyan hasznosíthatók. Mindazonáltal három potenciális „gócpont” igényel részletes felmérést és speciális kezelést.

• Gáza nyolc menekülttábora: a régebbi épületállomány növeli az azbesztet tartalmazó anyagok (például tetőlemezek) jelenlétének valószínűségét.
• Ipari területek: ahol vegyszerek és más veszélyes anyagok lehetnek jelen.
• Nagyméretű fotovoltaikus (napelemes) létesítmények: ahol a károsodás nehézfémek felszabadulását eredményezheti.

Kockázatok a fent említett gócpontokon kívül is előfordulhatnak, ezért minden törmelék-eltakarítási műveletet gondos átvilágításnak kell megelőznie, és azokat egészségügyi és biztonsági óvintézkedések mellett kell végrehajtani. A törmelék körülbelül 15%-a viszonylag magas kockázatot jelenthet az azbeszt, ipari hulladékok vagy nehézfémek szennyeződése szempontjából, ha a hulladékáramokat nem választják szét hatékonyan a korai szakaszban.

A jelentős informális földalatti alagútrendszer kiépítése súlyos környezeti kockázatot jelent, és komoly kihívást okoz a jövőbeli fenntartható városi újjáépítés számára. Ezeknek az alagutaknak a nem tervezett és nem feltérképezett jellege, valamint a tervezési és műszaki szabványok hiánya azt jelenti, hogy a föld feletti területen nem számszerűsíthető beomlási és instabilitási kockázat áll fenn.

Ami a terület vízgazdálkodását illeti, a gázai édesvízkészletek hozzáférhetősége rendkívül korlátozott, és a megmaradt készletek nagy része szennyezett. A szennyvíztisztító infrastruktúra összeomlása, a csővezetékrendszerek megsemmisülése és az ideiglenes szennyvízgyűjtők használata valószínűleg fokozta a Gázai övezet nagy részét ellátó víztartó réteg szennyeződését.

A tengeri és part menti területek is valószínűleg szennyezettek, bár jelenleg nem lehetséges vizsgálatokat végezni. (Biztonsági okok miatt az UNEP munkatársai nem tudtak Gázában helyszíni terepmunkát és állapotfelmérést végezni. A jelentést többek között műholdas képek elemzése, valamint más ENSZ-ügynökségek helyszíni megfigyelései alapján végezték el.) A víz- és szennyvízkezelő infrastruktúra jelentős károsodása miatt lehetséges, hogy a szennyvíz nagyobb része kezelés nélkül kerül a tengerbe.

A háztartási és mezőgazdasági vízellátás, az elosztóhálózatok és a szennyvíztisztítási kapacitás helyreállításához jelentős beruházásokra lesz szükség. Tekintettel arra, hogy a víz- és szennyvízkezelési kapacitás helyreállítása kritikus fontosságú az emberi és környezeti egészség szempontjából, az UNEP e kérdések sürgős kezelését javasolja.

Fertőző betegségek, éhezés

A súlyos vízválság hozzájárult a fertőző betegségek számának megugrásához, ideértve az akut vizes hasmenés (amelynek előfordulása 36-szorosára nőtt) és az akut sárgaság szindróma (amelynek előfordulása 384-szeresére nőtt) eseteit, amelyek A-típusú hepatitiszre utalnak.

Ami a mezőgazdaság helyzetét illeti, a 2023 őszén kitört harcokban a kultúrnövények 82%-a pusztult el Gázában. Emellett az övezetben a fák 97%-a, cserjések 95%-a semmisült meg.

Miután jelentősebb élelmiszer-termelés nem lehetséges az övezetben, több mint 500 ezer ember éhezik, és további körülbelül 1 millió embert élelmiszer-vészhelyzet fenyeget.

A gázai lakosság élelmezésbiztonsága, illetve megélhetése szempontjából az egészséges tengeri környezet és partvidék megléte is kritikus fontosságú. A Földközi-tenger mentén húzódó 40 km hosszú partvidék a halászat és az általa biztosított élelmezés szempontjából kiemelt fontosságú, de döntő szerepet fog játszani a jövőbeli kereskedelmi, tengeri szállítási és sótalanítási tervekben is.

A UNEP jelentése a talaj és a természet szennyezettségének kezelése kapcsán szükséges intézkedések felmérése kapcsán figyelembe vette a 2008-2009-es gázai konfliktus eszkalációját követő mérések tapasztalatait. Sürgős és nagyszabású szisztematikus talajfelmérésre lesz szükség a jelenlévő szennyezőanyagok spektrumának meghatározásához. Egy ilyen felmérésnek azokra a területekre kellene fókuszálnia, ahol a mérgező anyagok koncentrációja magas, és amelyeket prioritásként kell kezelni a megtisztítás szempontjából. Fontos lesz azonosítani azokat a helyszíneket is, ahol a várható szennyezettség mértéke miatt a termesztést korlátozni kell (vagy akár teljesen le kell állítani), amíg ez a munka be nem fejeződik.

Az UNEP elemzése kitér arra is, és ezt a műholdfelvételek is megerősítik, hogy a súlyos üzemanyag- és energiahiánnyal küzdő civilek fákat vágtak ki, hogy azt fűtésre és főzésre használják. A fák és a mezőgazdasági területek károsodása és pusztulása károsítja és tönkreteszi a talaj szerkezetét is. A növényzet elvesztése és a katonai tevékenységek okozta talajtömörödés hatással volt a talaj szerkezetére, és csökkentette annak vízelnyelő képességét, növelve ezzel a lefolyás és az árvíz kockázatát, valamint csökkentve a talajvíz utánpótlását.

Tekintettel a konfliktus hosszú időtartamára, valamint a felhasznált fegyverek számára és kiterjedésére, az ebből eredő károk a talajanyag végleges elvesztéséhez és helyrehozhatatlan ökológiai következményekhez is vezethetnek, tovább súlyosbítva Gáza éghajlatváltozással szembeni sebezhetőségét.

Az UNEP jelentése 30 ajánlást tartalmaz a Gázai övezet környezetkárosodásának visszafordítására, és több szakaszban javasol intézkedéseket. Mindenekelőtt egy azonnali környezeti és egészségügyi kockázatelemzést kell elvégezni a legsürgetőbb beavatkozások azonosítására. Kiemelt ügy a víz- és szennyvízkezelő infrastruktúra gyors újjáépítése. Rövid távon fontos a szennyezett mezőgazdasági területek megtisztítása, a rendszeres élelmiszer- és vízminőség ellenőrzés, valamint a hulladékgazdálkodás megszervezése. Kezelni kell a hatalmas törmeléktömeget, amennyire lehetséges újrahasznosítással, valamint a lőszerek biztonságos ártalmatlanítását is el kell végezni.

Közép- és hosszú távon cél egy fenntartható vízgazdálkodási rendszer megszervezése, az érzékeny ökológiai rendszer helyreállítása, a zöldterület-kezelés és a fenntartható várostervezés integrálása az újjáépítésbe.

Az újjáépítés 70 milliárd dollárba kerülhet

Yvette Cooper brit külügyminiszter így foglalta össze a Gázában kialakult helyzetet:

Gázát teljesen elpusztították. A tűzszünet lehetőséget ad arra, hogy ne csak sürgősen fokozzuk a humanitárius erőfeszítéseket, hanem arra is, hogy Gáza helyreállításának jövőjével foglalkozzunk. El kell takarítani a törmelékeket, meg kell újítani az infrastruktúrát, helyre kell állítani az egészségügyi ellátást, és újjá kell építeni az otthonokat.

Úgy tűnik, hogy az európai és arab nemzetek, Kanada és az Egyesült Államok hajlandóak hozzájárulni a Gázai övezet újjáépítéséhez szükséges, becslések szerinti 70 milliárd dollárhoz – közölte Jaco Cilliers, az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) tisztviselője a héten, hozzátéve, hogy

a kétéves háború során keletkezett törmelékmennyiség 13-szorosa a gízai piramisoknak.

Jaco Cilliers szerint akár évtizedekbe telhet, mire Gáza teljesen újraépül.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images