Cikksorozatunk előző két része itt olvasható:
A 2020-ban fellángoló második karabahi háború ismét napirendre helyezte az évtizedek óta meglévő azeri-örmény ellentéteket, ezzel együtt pedig a Kaukázus kiemelt szerepét a török külpolitikában. A kaukázusi helyzet két okból is érdekes: a török-azeri kapcsolatrendszeren keresztül bepillantást nyerhetünk egy kölcsönösen előnyös szövetségesi viszonyrendszerbe, melyből Ankarának a régión belül meglehetősen kevés van, illetve láthatjuk azt, hogy a térség népeibe évszázadok alatt beépült társadalmi/történelmi jellemvonások hogyan tudnak még napjainkban is külpolitikát befolyásoló tényezővé válni.
A Hegyi-Karabahot magában foglaló terület ellenőrzéséért folytatott harcok 2020. szeptember 27-én, egy közel harminc esztendős tűzszünetet követően lángoltak fel Baku és a nemzetközileg el nem ismert, döntően örmények lakta Hegyi-Karabahi Köztársaság között. Az azeri csapatokat Törökország, míg a karabahit Örményország támogatta. A karabahi régió nemzetközi jogi viszonylatban de jure Azerbajdzsán része, azonban irányítását de facto Jereván végezte.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
