Ezekkel a projektekkel válna a 18. kerület az ingatlanpiaci fordulat egyik nyertesévé

Gergely András
Budapest lakossága csökken, az agglomeráció robbanásszerűen növekedik: ez volt az elmúlt 10 év mérlege. A tavalyi évben azonban már komolyan megmutatkoztak az elővárosi életforma hátrányai, a vízhiány, a megfelelő szociális- és oktatási intézmények hiánya. Több település vezetése ezért kitette a „megtelt” táblát, szigorúan korlátozzák az új építkezéseket. A kialakult, olykor ellentmondásos helyzetnek azonban lehetnek nyertesei is: azok a fővárosi peremkerületek, például Pestszentlőrinc – Pestszentimre, amelyek megőrizték kisvárosi, családi házas jellegüket, ugyanakkor a közlekedésre és más infrastruktúrára sem lehet panasz. Az ingatlanfejlesztők eddig nem koncentráltak a területre, gyakorlatilag nem történt az elmúlt időszakban nagyobb volumenű lakóingatlanberuházás, azonban ennek lehet, hogy vége. Az önkormányzat a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazottak szerint, a városközpontban 10 hektárnyi területet jelölt ki fejlesztésre, rehabilitációra, illetve több mint 30 kisebb külsőbb lokációt, hogy azon 2-3 emeletes lakóingatlanok, kisebb irodaházak, illetve szolgáltatóközpontok jöhessenek létre.

A fővárosi agglomeráció is robbanásszerű növekedésen ment keresztül az elmúlt évtizedben, és bár a hivatalos, budapesti agglomeráció területrendezési terve 80 községet, város nevez meg, ma már akár a Velencei-tó környéke sőt Székesfehérvár is a városból kiköltözők kedvelt célpontjává vált. Ez meglátszik az ingatlanárakon is, az elővárosok közül például Budakeszi átlagos négyzetméterárai verik több fővárosi kerületét,

legolcsóbban Budapesttől keletre lehet még olcsóbb ingatlanhoz jutni.

A keresletnövekedéssel párhuzamos dinamikus áremelkedés azonban az MNB adatai szerint megállni látszik, Pest megye lakóingatlanpiacán az év első felében 6,5 százalékkal csökkentek a családi házak árai, amely egyfajta korrekcióként is értelmezhető. Óhatatlannak tűnik, hogy akár törvényi szabályozással, akár spontán visszafordulni vagy legalábbis lassulni kezdjen az agglomeráció népességnövekedése.

Ezzel párhuzamosan a főváros állandó lakossága csökken, a tavalyi népszámlálási adatok szerint 1,7 millió alá esett a lélekszám Budapesten. Az ellentmondásos helyzet mögött egyértelműen a megfizethető, jó minőségű ingatlanok iránti kereslet és a szűkös, magas árszinten mozgó kínálat okolható, igaz, a különböző családtámogatások, például a falusi CSOK is a kistelepülések irányába orientálta a vásárlókat.

Hely pedig lenne az ingatlanfejlesztésre Budapesten, azonban a beruházók a megemelkedett költségek miatt kivárnak, a többszáz lakásos társasházi projektek gyakorlatilag megálltak.

A rozsdaövezeti barnamezős beruházások ugyan kedvezőbb feltételekkel valósulhatnak meg, de az új építésű lakóparkok átlagosan közel 1,5 millió forintos négyzetméterárai sokakat elriasztanak. A kisebb, akár sorházas vagy 10-15 lakásos zöldövezeti társasházi projektek azonban jó alternatívát nyújthatnának az agglomerációs terjeszkedésre.

Az elmúlt évek-évtizedek legnagyobb nyertesei a megújult lakásállomány szempontjából egyértelműen a 11. és 13. kerületek voltak, ahol számos használaton kívüli ipari terület változott pezsgő lakónegyeddé, azonban több olyan kerület is akad, ahol a nagyobb ívű ingatlanberuházások nagy számban még nem jelentek meg.

Ezek közé tartozik Budapest 18. kerülete, Pestszentlőrinc – Pestszentimre is, amely egyben a főváros dél-keleti határát is kijelöli.

A két, korábban önálló települést, több másik peremterülettel együtt 1950-ben csatolták Budapesthez, ezért jelentős részben a mai napig megőrizte családi házas, zöldövezeti kertvárosias jellegét. Ugyan a 70-es 80-as évek lakótelep építései a kerületet sem kerülték el, többek között itt épült meg a korábban rosszhírű, mára a beruházásoknak köszönhetően egyre inkább dzsentrifikálódott Havanna-lakótelep is, de

a városarculat összességében mégsem változott.

A lakosság – az adatok alapján – kedveli a kerületet, a rendszerváltás óta változatlanul körülbelül 100 ezer ember lakja, amely így az 5. legnépesebb kerületté teszi a városban, szellősségét azonban jól mutatja, hogy népsűrűsége csak körülbelül 2500-2600 fő/km2, amellyel bőven a rangsor második felébe tartozik.

A számokat figyelembe véve – egy a területet nem ismerő idegen számára is – egy lazán beépített, nagy területű, jó infrastruktúrával rendelkező, kedvelt terület képe rajzolódik ki,

amely ráadásul Pest egyik legnagyobb és legkevésbé felfedezett, ezáltal rengeteg természeti élményt adó zöldfelületét, a közel 250 hektáros Péterhalmi-erdőt is magáénak tudhatja.

Hol vannak innen az ingatlanbefektetők? – Segít az önkormányzat

A kerület vezetése aktívan keresi a beruházókat, amelyek a településfejlesztési koncepcióval egyetértésben új, modern városi csomópontokat, lakónegyedeket építenek a vásárlók számára.

Az önkormányzat hosszútávú területfejlesztési tervének részeként több területet is kijelölt a beruházók számára, amelyek remek lokációval és infrastruktúrával rendelkeznek. Ezek tökéletesen alkalmasak a sorházas beépítésre vagy 2-3 szintes lakóépületegyüttesek felhúzására, de kisebb irodaházak és szolgáltatóipari központok is épülhetnek.

Üllői út 357-361. lakóingatlanberuházás látványterve

„Városfejlesztési koncepciónk központi eleme, hogy még modernebb és egyben élhetőbb városrészt alakítsunk ki Budapest 18. kerületében, amelyben a szolgáltató- és lakóingatlanfejlesztések mellett a zöldfelületek megőrzése, sőt a növelése is hangsúlyos szerepet kap. Fejlesztéseinkkel ügyelünk arra, hogy az urbanizáció́ mellett megmaradjon a kisvárosi jelleg. Az útfelújítás, a biztonságos gyalogátkelők létesítése, a zöld homlokzatok, a vasúti kereszteződések átalakítása vagy a bicikli- villamos útvonalak növelése határozzák meg munkánkat” – mondta a Portfolionak Szaniszló Sándor, a kerület polgármestere.

Most az önkormányzat összesen több, mint 3 tucat fejlesztési területet kínál az ingatlanfejlesztőknek a kerületi központi területein, illetve a kerület egyik ütőere, a külső Üllői út mentén.

A koncepcióban közel 6,5 hektár rehabilitációjára és beépítésére nyílik lehetőség 10 hektárnyi Pestszentlőrinc városközpontban, és számos kisebb lakásprojekt megvalósítására külsőbb területeken. A beruházónak 2 éven belül kell elkezdeni és 4 éven belül kell befejezni a projekteket, amihez az önkormányzat projektmenedzsment támogatással járul hozzá.

Pestszentlőrinc-Pestszentimre Rendelőintézet látványterv

A központban több mint 200 ezer bruttó m2 lakás, iroda, kereskedelemi és szolgáltatási egység állhat majd rendelkezésre, amit közel 50 ezer bruttó m2 új, fedett parkolóterület szolgálhat ki.

Modern lakó- és üzleti központtá válhat a terület, ahol megannyi beépíthető ingatlan várja a befektetőket. Alapvető cél, hogy megmaradjon a kisvárosi jellegű kerületkép, egyedi színfoltokkal, pezsgő teraszokkal, a zöldebb jövőért folyó tudatos fejlesztésekkel. A legfeljebb 12,5 méter homlokzatmagasságú épületek jól illeszkedhetnek a kertvárosokkal körülvett terület organikus képébe, ahová a tervezők a zöld környezethez illeszkedő zöld homlokzatokat is kialakíthatnak.

Üllői út 424 – 434. ingatlanfejlesztés látványterve

A fejlesztések végére a 18. kerület Budapest elválaszthatatlan, modern részévé válhat.

A gyorsabb és biztonságosabb közlekedésnek, az élhető zöldfelületeknek, a kerékpárutaknak köszönhetően a főváros legújabb felkapott környéke lehet mind az új lakók, mind pedig az üzletek, irodák és szolgáltatások számára.

Fotók: Városrehabilitáció18 Nonprofit Zrt.

Cikk megjelenését a Városrehabilitáció18 Nonprofit Zrt. támogatta.

Címlapkép forrása: Misc

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

© 2024 Portfolio

Impresszum     Szerzői jogok     Jogi nyilatkozat     Médiaajánlat     Adatvédelem     ÁSZF