
A korábbi szakirodalmi kutatások általában olyan oktatási reformokat vizsgáltak, amelyek a tanulóknak jobb általános képességeket kívántak biztosítani a specifikusabb szakmai képességek helyett. Ezek az eredmények azonban koránt sem egybehangzóak. Valószínűsíthető azonban ezekből, hogy egy jól tervezett szakmai képzési rendszernek a gazdaságban és a társadalomban is előnyei lehetnek, azonban sok apró helyi részletre kell figyelni. Például valószínűsíthető, hogy jobb ha egy szakképzési reform is jobb, ha nem túlságosan a szűk szakmai képességekre fókuszál, hanem az általános képességekre is figyelmet fordít.
Olyan reformról azonban, illetve ennek vizsgálatáról, amely az általános képességek helyett arra törekedett, hogy szakma-specifikusabb képességeket nyújtson a tanulóknak, a kutatásunk előttről nem tudunk. A nemrég megjelent 2013-as magyar szakképzési reformról szóló tanulmányunk, arra keresi a választ, hogy vajon a közismereti tárgyak hangsúlyának és ezzel együtt az iskola képzési idejének lecsökkentése (vagyis a szakmai tárgyak relatív arányának növelése), hogyan befolyásolta az érettségit nem szerző szakközépiskolás tanulók általános képességeit és lemorzsolódását.
A magyar középfokú oktatás három iskolatípusa közül a (mai nevén) szakközépiskola (korábban szakiskola) az egyetlen, ami közvetlenül a munkaerőpiac számára képezi a tanulókat a felsőfokú továbbtanulás lehetősége nélkül. Évente a tanulók körülbelül 20%-a jelentkezik a szakközépiskolákba a nyolcadik osztály elvégzése után. 2013-ban a szakképzés reformjakor az érettségi nélküli szakképzés és a munkaerőpiac jobb illeszkedését és a lemorzsolódás csökkentését tűzte ki célul a kormányzat. A reform a szakközépiskolai képzés hosszát 4-ről 3 évre, míg a szakmai képzés hosszát 2 évről 3 évre, a teljes képzés hosszára kiterjesztette. A reform előtt az első két évben (9. és 10. évfolyamon) általános és szakmai előkészítő képzés folyt, míg a 11. és 12. évfolyamok kizárólag szakmai képzésre fókuszáltak, és nem voltak közismereti tárgyak (lásd 1. táblázat).
Az új rendszerben a közismereti és a szakmai képzés immár mindhárom évfolyamon történik, de a közismereti oktatás teljes időtartama jelentősen csökkent, míg a szakmai képzésé változatlan maradt. Az előző rendszerben a matematika, magyar nyelv és irodalom heti legalább három órát kapott az első két évben. Az új rendszerben két órát kaptak ezek a tantárgyak a 9. évfolyamon, és csak egy órát a 10. évfolyamon, míg a 11. évfolyamon már nem oktatják őket. A reform célja az volt, hogy a tanulók több gyakorlati szakmai tudást szerezzenek tanulmányaik során, és így gyorsabban találjanak munkát. A reform után már a 9. évfolyamtól lehet duális (vállalati gyakorlati) képzést nyújtani az iskoláknak, ami az iskolai-vállalati kapcsolatok erősítését célozta, valamint azt, hogy azok számára is lehetővé tegye a munkahelyi képzést, akik esetleg lemorzsolódnak.

Vizsgálatunk azt mutatja, hogy a reformnak negatív hatása volt a tanulók 10. évfolyamos matematikai és szövegértési képességeire, viszont csökkentette a lemorzsolódást és növelte az szakközépiskola várható sikeres befejezését. Az eredményeink szerint a reform után szakközépiskolában tanulók, átlagosan körülbelül 30 pontot vesztettek az Országos Kompetenciamérés matematikai tesztjein és 20 pontot a szövegértés tesztjein, ami kifejezetten nagy hatásnak tekinthető. Azonban a reform után a szakközépiskolai lemorzsolódás is csökkent 5,1 százalékponttal illetve a végzési esély is nőtt majdnem 4 százalékponttal, ami szintén nem elhanyagolható hatás.
Ahhoz, hogy a reform valós oksági hatását meg tudjuk becsülni, a különbség-a-különbségekben módszert használtunk. Mivel a tanulók sima reform előtti-utáni összehasonlítása nem tudná kiszűrni a különböző kohorszok eltérő tulajdonságainak és az oktatási rendszerben zajló egyéb változások hatását, így két csoportot vizsgáltunk. A 2013-as reform előtt már lehetőség volt a 3 éves szakképzés kísérleti jellegű bevezetésére. Számos önkéntesen jelentkező iskolában próbálkoztak is ezzel. Nyilvánvalóan ezek az iskolák – mivel önmaguktól vágtak bele egy reformba – nem ugyanolyanok, mint a reformot kötelező módon alkalmazó iskolák, így közvetlen összehasonlításuk a többi iskolával szintén nem okságot mutatna. Azonban ha a két csoportot 2013 előtt és után is összehasonlítjuk, a különbségük különbségéről feltételezhetjük, hogy ez már a reform oksági hatását mutatja. Azt feltételezzük, hogy ha látunk különbséget, az azért lehet, mert a reformot 2013-ban adaptálni kénytelen iskolákra (kezelt iskolák) a reform hatással volt, míg az akkor már eleve 3 éves képzést folytató (kontrol) iskolákra nem (ők eleve már a reform előtt is azt csinálták, amit utána mindenki).
Az 1. ábra azt mutatja, hogy a reform előtti és utáni kohorszok milyen átlagos tesztpontokat értek el (matematika és szövegértés), illetve milyen valószínűséggel morzsolódtak le és fejezték be a középiskolát. Jól látható, hogy az önmaguktól 3 éves képzést bevezető kontrol iskolák tanulói már a reform előtt jobb matematikai és szövegértési képességekkel bírtak, illetve kisebb valószínűséggel morzsolódtak le és nagyobb valószínűséggel fejezték be az iskolát. A reform után azonban a tesztpontszám különbségek tovább növekedtek, míg a lemorzsolódási és végzési esélybeli különbségek csökkentek. Az alábbi leíró ábrák eredményeit regressziós becslések is alátámasztják. Részleteket a publikált cikkben talál az olvasó.


Összességében azt lehet mondani, hogy a 2013-as magyar szakképzési reform, – amely 4 évről 3 évre csökkentette a középfokú szakképzés teljes hosszát, valamint csökkentette a közismereti tantárgyakra fordított időt, miközben nem változtatott a szakképzésre fordított időn –
rontotta a tanulók általános készségeit, ugyanakkor csökkentette a lemorzsolódás valószínűségét, és legalább rövid távon növelte a középfokú végzettség megszerzésének valószínűségét.
Tekintettel arra, hogy a lemorzsolódás csökkenése illetve a növekvő végzési esély növeli a tanulók munkapiaci elhelyezkedési valószínűségét, ugyanakkor az alacsonyabb matematikai és szövegértési képességei csökkentik tanulók munkapiaci esélyeit, különösen hosszú távon, ennek a reformnak a hatásai kettősek tűnnek. Az, hogy ez a reform átlagosan hosszú távon segíti-e vagy rontja a diákok munkaerő-piaci esélyeit, a jövőbeli kutatások tárgya kell, hogy legyen.
Hermann Zoltán az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa;
Horn Dániel az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa.
Címlapkép: Getty Images
Gyökeresen átalakul a bulinegyed közlekedése: gyalogoszónává alakítják Belső-Erzsébetvárost
Jelentős forgalmi változások várhatók.
Tömegével építik le a dolgozókat a kínai gyárakban Trump vámháborúja miatt
A válság a kínai exportáló szektor széles körét érinti.
Bosznia a szakadék szélén: saját felfegyverzett rendőrei akadályozták meg a szeparatista vezető elfogását
Milorad Dodikot a szövetségi rendőrök akarták letartóztatni.
Visszadobták az ukránok Trump békejavaslatát, súlyos támadás érte Kijevet - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Az AI hatása a gazdasági fejlettség egyenlőtlenségeire: előnyt növel vagy lemaradást csökkent?
A kutatások és történelem alapján mely országok lehetnek az AI nyertesei és ez mitől függ? Az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülhet az AI potenciális növekedési hatása, amit
NIS2 megfelelés minimális üzletmenettel rendelkező szervezeteknek
A NIS2 hazai szabályozásának hatálya alá olyan szervezetek is bekerülhetnek, amelyek üzletmenete, vagy létszáma minimális, de jelentős árbevételük, vagy ágazati szerepük miatt a NIS2 érint
Jobban drágult a hütte, mint a kisbolt
A síelés mindig is a jómódúak sportja volt, de ha az európai síparadicsomok áremelkedése folytatódik, akkor lassan igazi luxuscikk lesz belőle. A végéhez közeledő idei...
The post Jobban dr
Az amerikai finomítóipar válsága
Egy mondat a gyűjtőoldalra: Az amerikai finomítóiparnak a keresletcsökkenés és a szigorúbb szabályozások miatt szerkezetátalakításon kellene átesnie a fentarthatóbb működés érdekében.
Van egy előrejelzés, ami akár működhet is
Három hete havazott, múlt héten eljött a 30 fok - mintha Donald Trump vámbejelentéseit néznénk az időjárás köntösébe bújva. Ilyen az, amikor a bőrünkön kezdjük...
The post Van egy előre
Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Így vehetsz saját ingatlant fiatalon, gyermek és támogatás nélkül Lehetetlen? Nem. Nehéz? Igen. Sokan panaszkodnak, hogy ma Magyarországon lehetetlen
Amit a unit linked biztosításokról tudnod kell(ett volna)
Hogy mennyire nem felesleges írni a pénzügyi termékekről újra és újra, az a múlt heti cikk hozzászólásaiból derül ki, akár itt, akár a Facebookon. Hiába volt róla már számtalanszor sz
Minél több bizonytalanságot okoz Trump, annál valószínűbb a recesszió
Zsiday Vikor volt a Partizán vendége, Trump vámpolitikáját vitatta meg Gulyás Márton műsorvezetővel. Az interjút megnézheted a YouTube-on, A HOLDBLOG-on egy szerkesztett változatát közöljük


- Karnyújtásnyira volt az ukrajnai háború lezárása – Tényleg egyetlen dolog miatt borul most minden?
- Mától kaphatók az új lakossági állampapírok – melyikbe érdemes most befektetni?
- Brüsszel bekeményít: az EU komolyan nekimegy a belső fenyegetéseknek
- Elhunyt Ferenc pápa - Egy korszak ért véget a katolikus egyházban
- Itt a halállista: ezeket a befektetéseket kerüld most
Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?
A Checklistben Hortobágyi T. Cirill főapátot, a Pannonhalmi Főapátság vezetőjét kérdeztük.
Sokakat megrémisztett a Fed-elnök beszéde – Hova mehet most a pénz?
Estek a piacok a beszéd hatására.
Budakeszitől az USA-ig: a Mayer Szörp hihetetlen sztorija
Nagymamáink receptjével ér el nemzetközi sikereket a magyar márka.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.