Kimutatták a kutatók: meglepő eredménye lett a magyar oktatási reformnak
KRTK blog

Kimutatták a kutatók: meglepő eredménye lett a magyar oktatási reformnak

Hermann Zoltán, KRTK, Budapesti Corvinus Egyetem
|
Horn Dániel, KRTK, Budapesti Corvinus Egyetem
Egy jól megtervezett szakképzési rendszer sokféle módon lehet hasznos a társadalom számára. Felgyorsíthatja a munkaerőpiacra való belépést, növelheti a szakképzettek kezdeti keresetét miközben csökkentheti a társadalmi egyenlőtlenségeket az iskolai lemorzsolódás csökkentésével és a társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalok foglalkoztatási esélyeinek és jövedelmének javításával. Azonban a túlságosan specifikus szakmai képzés hosszú távon káros is lehet az itt végzettek számára: a specifikus képességek gyorsan elavulnak így a kezdeti kereseti előnyök gyorsan eltűnhetnek ráadásul a rugalmasabb általános képességek hiányában technológiai változásokhoz is nehezebb alkalmazkodni.
krtk blog

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A korábbi szakirodalmi kutatások általában olyan oktatási reformokat vizsgáltak, amelyek a tanulóknak jobb általános képességeket kívántak biztosítani a specifikusabb szakmai képességek helyett. Ezek az eredmények azonban koránt sem egybehangzóak. Valószínűsíthető azonban ezekből, hogy egy jól tervezett szakmai képzési rendszernek a gazdaságban és a társadalomban is előnyei lehetnek, azonban sok apró helyi részletre kell figyelni. Például valószínűsíthető, hogy jobb ha egy szakképzési reform is jobb, ha nem túlságosan a szűk szakmai képességekre fókuszál, hanem az általános képességekre is figyelmet fordít.

Olyan reformról azonban, illetve ennek vizsgálatáról, amely az általános képességek helyett arra törekedett, hogy szakma-specifikusabb képességeket nyújtson a tanulóknak, a kutatásunk előttről nem tudunk. A nemrég megjelent 2013-as magyar szakképzési reformról szóló tanulmányunk, arra keresi a választ, hogy vajon a közismereti tárgyak hangsúlyának és ezzel együtt az iskola képzési idejének lecsökkentése (vagyis a szakmai tárgyak relatív arányának növelése), hogyan befolyásolta az érettségit nem szerző szakközépiskolás tanulók általános képességeit és lemorzsolódását.

A magyar középfokú oktatás három iskolatípusa közül a (mai nevén) szakközépiskola (korábban szakiskola) az egyetlen, ami közvetlenül a munkaerőpiac számára képezi a tanulókat a felsőfokú továbbtanulás lehetősége nélkül. Évente a tanulók körülbelül 20%-a jelentkezik a szakközépiskolákba a nyolcadik osztály elvégzése után. 2013-ban a szakképzés reformjakor az érettségi nélküli szakképzés és a munkaerőpiac jobb illeszkedését és a lemorzsolódás csökkentését tűzte ki célul a kormányzat. A reform a szakközépiskolai képzés hosszát 4-ről 3 évre, míg a szakmai képzés hosszát 2 évről 3 évre, a teljes képzés hosszára kiterjesztette. A reform előtt az első két évben (9. és 10. évfolyamon) általános és szakmai előkészítő képzés folyt, míg a 11. és 12. évfolyamok kizárólag szakmai képzésre fókuszáltak, és nem voltak közismereti tárgyak (lásd 1. táblázat).

Az új rendszerben a közismereti és a szakmai képzés immár mindhárom évfolyamon történik, de a közismereti oktatás teljes időtartama jelentősen csökkent, míg a szakmai képzésé változatlan maradt. Az előző rendszerben a matematika, magyar nyelv és irodalom heti legalább három órát kapott az első két évben. Az új rendszerben két órát kaptak ezek a tantárgyak a 9. évfolyamon, és csak egy órát a 10. évfolyamon, míg a 11. évfolyamon már nem oktatják őket. A reform célja az volt, hogy a tanulók több gyakorlati szakmai tudást szerezzenek tanulmányaik során, és így gyorsabban találjanak munkát. A reform után már a 9. évfolyamtól lehet duális (vállalati gyakorlati) képzést nyújtani az iskoláknak, ami az iskolai-vállalati kapcsolatok erősítését célozta, valamint azt, hogy azok számára is lehetővé tegye a munkahelyi képzést, akik esetleg lemorzsolódnak.

Vizsgálatunk azt mutatja, hogy a reformnak negatív hatása volt a tanulók 10. évfolyamos matematikai és szövegértési képességeire, viszont csökkentette a lemorzsolódást és növelte az szakközépiskola várható sikeres befejezését. Az eredményeink szerint a reform után szakközépiskolában tanulók, átlagosan körülbelül 30 pontot vesztettek az Országos Kompetenciamérés matematikai tesztjein és 20 pontot a szövegértés tesztjein, ami kifejezetten nagy hatásnak tekinthető. Azonban a reform után a szakközépiskolai lemorzsolódás is csökkent 5,1 százalékponttal illetve a végzési esély is nőtt majdnem 4 százalékponttal, ami szintén nem elhanyagolható hatás.

Ahhoz, hogy a reform valós oksági hatását meg tudjuk becsülni, a különbség-a-különbségekben módszert használtunk. Mivel a tanulók sima reform előtti-utáni összehasonlítása nem tudná kiszűrni a különböző kohorszok eltérő tulajdonságainak és az oktatási rendszerben zajló egyéb változások hatását,  így két csoportot vizsgáltunk. A 2013-as reform előtt már lehetőség volt a 3 éves szakképzés kísérleti jellegű bevezetésére. Számos önkéntesen jelentkező iskolában próbálkoztak is ezzel. Nyilvánvalóan ezek az iskolák – mivel önmaguktól vágtak bele egy reformba – nem ugyanolyanok, mint a reformot kötelező módon alkalmazó iskolák, így közvetlen összehasonlításuk a többi iskolával szintén nem okságot mutatna. Azonban ha a két csoportot 2013 előtt és után is összehasonlítjuk, a különbségük különbségéről feltételezhetjük, hogy ez már a reform oksági hatását mutatja. Azt feltételezzük, hogy ha látunk különbséget, az azért lehet, mert a reformot 2013-ban adaptálni kénytelen iskolákra (kezelt iskolák) a reform hatással volt, míg az akkor már eleve 3 éves képzést folytató (kontrol) iskolákra nem (ők eleve már a reform előtt is azt csinálták, amit utána mindenki).

Az 1. ábra azt mutatja, hogy a reform előtti és utáni kohorszok milyen átlagos tesztpontokat értek el (matematika és szövegértés), illetve milyen valószínűséggel morzsolódtak le és fejezték be a középiskolát. Jól látható, hogy az önmaguktól 3 éves képzést bevezető kontrol iskolák tanulói már a reform előtt jobb matematikai és szövegértési képességekkel bírtak, illetve kisebb valószínűséggel morzsolódtak le és nagyobb valószínűséggel fejezték be az iskolát. A reform után azonban a tesztpontszám különbségek tovább növekedtek, míg a lemorzsolódási és végzési esélybeli különbségek csökkentek. Az alábbi leíró ábrák eredményeit regressziós becslések is alátámasztják. Részleteket a publikált cikkben talál az olvasó.

Összességében azt lehet mondani, hogy a 2013-as magyar szakképzési reform, – amely 4 évről 3 évre csökkentette a középfokú szakképzés teljes hosszát, valamint csökkentette a közismereti tantárgyakra fordított időt, miközben nem változtatott a szakképzésre fordított időn –

rontotta a tanulók általános készségeit, ugyanakkor csökkentette a lemorzsolódás valószínűségét, és legalább rövid távon növelte a középfokú végzettség megszerzésének valószínűségét.

Tekintettel arra, hogy a lemorzsolódás csökkenése illetve a növekvő végzési esély növeli a tanulók munkapiaci elhelyezkedési valószínűségét, ugyanakkor az alacsonyabb matematikai és szövegértési képességei csökkentik tanulók munkapiaci esélyeit, különösen hosszú távon, ennek a reformnak a hatásai kettősek tűnnek. Az, hogy ez a reform átlagosan hosszú távon segíti-e vagy rontja a diákok munkaerő-piaci esélyeit, a jövőbeli kutatások tárgya kell, hogy legyen.

Hermann Zoltán az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa; 

Horn Dániel az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézete és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa. 

Címlapkép: Getty Images

Holdblog

Mágikus évkezdés

Az eredetileg a HOLD-hírlevélben bevetett ábránkon a "mágikus hetes" amerikai tech(hez kötött) papír YTD árfolyamváltozása...

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Mekkora lakáshitelt vehetek fel, ha átlagkereső vagyok? - Kiszámoltuk, szívderítő számok jöttek ki

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Property Warm Up 2024
2024. március 7.
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
EU Források 2024
2024. március 6.
Retail Day 2024
2024. április 11.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Interaktív online előadás

Vételi és eladási zónák - Részvénypiaci panoráma

Mire számíthatunk a következő napokban a részvénypiacokon? Milyen fontos szintekre kell figyelni a főbb indexek esetén? Melyek lesznek a jól és rosszul teljesítő régiók, országok, szektorok és ágazatok?

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?