
Az Egy Öv Egy Út kezdeményezés 2013-ban látott napvilágot, és a megjelenése óta Hszi Csin-ping külpolitikájának a sarokpontjaként tekintenek rá. Lényegét tekintve egy globális fejlesztési programról van szó több mint 150 résztvevő országgal, lefedve ezzel a föld lakosságának a 75%-át. A kezdeményezés öt területre koncentrál: szorosabb politikai koordináció, az infrastrukturális adottságok fejlesztése és jobb összekapcsolása, a kereskedelem bővítése az akadályozó tényezők felszámolásával, pénzügyi integráció, és a közösségek közötti kapcsolatok erősítése.
A hangzatos szlogenek mögött az elemzők két érdemi tényezőt szoktak hangsúlyozni. Az egyik a kínai cégek globális ellátási láncainak a megerősítése és hosszú távú biztosítása, amelyhez elsősorban utakra, hidakra, vasútvonalakra, azaz infrastruktúrára és logisztikai fejlesztésre van szükség. Ez különösen fontossá vált a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság után, de a későbbi globális sokkok (pandémia, orosz agresszió) miatt sem veszített jelentőségéből. A másik a kínai túlkapacitás problémája és a hazai piac telítettsége. A BRI segítségével a pekingi kormány megszabadulhat a felgyülemlett feleslegtől és új piacokra törhet be. Ha a számokat nézzük, 2021-ben a résztvevő országokban 68,7 milliárd dollárra rúgott a BRI-hez köthető finanszírozási forrás, ennek 29%-a érkezett kínai befektetésként. Tavaly ez a szám 67,8 milliárd dollárra mérséklődött, de a befektetések aránya 48%-ra nőtt, az összeg másik fele pedig többnyire valamilyen hitel formájában volt elérhető a partnerek számára.


Magyarország Európában elsőként csatlakozott a kezdeményezéshez 2015-ben, majd nem sokkal később követte a többi visegrádi ország.
Az érdeklődés egyrészt a térség infrastrukturális adottságaiból fakadt,vagyis ahol a mai napig hiányosságok mutatkoznak a nyugat-európai körülményekhez képest, másrészt ezek az országok évek óta kiaknázatlan piacként tekintenek Kínára és szeretnék növelni exportjukat a távol-keleti régió felé. A 10 év mérlege és a közelmúlt fejleményei azt mutatják, hogy az eredeti remények többnyire nem váltak valóra, a kiábrándulás mellett a geopolitika is Kína törekvései ellen hat. Kevés projekt valósult meg a BRI keretében, és Magyarországot leszámítva a régió többi kormánya alárendeli pekingi kapcsolatait az orosz agresszióra adott válasznak.
Lengyelország 2015-ben írta alá az egyetértési megállapodást a BRI-ről. A lengyel vezetés már 2012-ben elindította a Go China programot, segítve a lengyel cégek Kínában való megjelenését és általánosságban a kétoldalú kereskedelem javítását. De Varsó számára az igazi lehetőséget az eurázsiai vasútvonal fejlesztésében való részvétel jelentette, amely Kazahsztánon és Oroszországon keresztül köti össze Kínát Európával. Ennek részeként a lengyel-fehérorosz határhoz közeli Małaszewicze vált kulcsfontosságú nyomtávváltó állomássá, amely egyre jelentősebb forgalmat bonyolított a Kínából érkező vonatok fogadásával. 2017-ben 74 000 konténert kezelt az állomás, ez négyszerese a 2015-ös mennyiségnek. Az orosz agresszió ebben változást hozott, 2022 első felében közel 20%-kal kevesebb vonat érkezett az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés ellenére a lengyel vezetés Małaszewiczét bővíteni szeretné, 2023 áprilisában a pénzügyi minisztérium egy több mint 800 millió eurós fejlesztésről tett bejelentést. Ennek célja a kapacitás megduplázása, azaz hogy a palacknyakként (bottleneck) is csúfolt állomás felvegye a versenyt az érkező forgalommal. Iparági források szerint a projektet maga a lengyel kormány finanszírozza, miután az EU úgy döntött, hogy Ukrajna konnektivitása elsőbbséget élvez, és ezzel leértékelődik Małaszewicze fejlesztése a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) keretében.
A közelmúlt politikai fejleményei miatt a lengyel-kínai viszony alaposan megromlott. Mateusz Morawiecki miniszterelnök 2023 áprilisában Ukrajna helyzetét Tajvanéhoz hasonlította. Az efféle analogizálásra rendkívül paprikásan szokott reagálni a kínai vezetés, és ez most sem maradt el. A lengyel vezetés Európa stratégiai autonómiájával sem ért egyet. Ennek célja az amerikai külpolitikától való óvatos eltávolodás és a konstruktív párbeszéd erőltetése Kínával, amely így akár az ukrán helyzet megoldásában is közreműködhet. Ezzel kapcsolatban Morawiecki rövidlátónak nevezte Macron elnök áprilisi Kínában tett látogatását, és a vizit hátulütőjeként súlyos geopolitikai költségekről beszélt. Varsó szerint amíg Kína nem hajlandó elismerni az orosz agresszió tényét, addig a pekingi kormányt nem lehet felelős és jóhiszemű mediátorként számba venni.
Csehország BRI-ben való részvétele a lengyelhez hasonló ívet mutat. A 2010-es évek közepén nagy volt a lelkesedés. A Miloš Zeman-féle vezetés hangoztatta a kínai lehetőségek kiaknázását, és hogy Csehország a kínai befektetések „elsüllyeszthetetlen repülőgép-hordozója” lesz Európában. Ez egybeesett a CEFC China Energy komoly, különböző szektorokon átívelő bevásárlásával, aminek a cégalapító letartóztatása vetett véget.
Az incidens a Zeman-féle kurzust sem hagyta érintetlenül, a Kína-politika támogatói pedig háttérbe szorultak.
Ezzel egy időben előtérbe kerültek a tajvani kapcsolat mélyítését célzó törekvések. Prága polgármestere 2019-ben kidobta a városi önkormányzat azon dokumentumát, amely hivatalosan elismerte az „egy Kína-elvet,” válaszul Peking visszavonta a testvérvárosi megállapodást a cseh fővárossal. Az adok-kapok következő állomása a cseh alsóház elnökének Tajvanban tett látogatása volt, ahol Kennedy 1963-as berlini beszédét imitálva a politikus „tajvani vagyok” („I am Taiwanese”) kijelentést tett. Az új cseh elnök folytatja, sőt, erősíti a trendet. Petr Pavel a januári megválasztása után újabb tabut rúgott fel, miután telefonon fogadta a tajvani Caj Ingven gratulációját.
A megromló cseh-kínai viszonnyal párhuzamosan akadozik egy illusztris befektetés, a kínai RiseSun projektje is. 2018-ban a vállalat 380 millió cseh koronáért vásárolt egy 20 hektáros földet a Brnotól 30 km-re lévő Pasohlávky településen. A projekt Közép-Európa legnagyobb termálfürdőjét hozná létre több mint 120 millió dolláros összköltségen, de a munkák nem indultak meg, egyelőre a helyiek termesztenek kukoricát a területen. Lipavský külügyminiszter nemrég úgy summázott, hogy Kína multilaterális együttműködési intézményéből, a 14+1-ből kifogyott a szufla, nincs „se tartalma, se jövője.” Nem meglepő ebben a légkörben, hogy Lengyelország példáját követve Csehország az infrastruktúra területén sem vár Kínára. 2022 novemberében a cseh kormány egyetértési megállapodást írt alá az Európai Beruházási Bankkal, amelynek célja a cseh vasútfejlesztési programok finanszírozása – 7 milliárd euró értékben.
Szlovákia nagyrészt illeszkedik ebbe a képbe.
A többi V4-hez hasonlóan a szlovák gazdaság is stabilan integrált az európai értékláncokba, kiváltképp a német autóipari szereplők révén. Ez korlátozza, hogy Pozsony számára milyen potenciál rejlik a BRI-ben, és ezzel a politikai vezetés is tisztában van. 2017-ben érkezett egy precedens értékű tehervonat Liaoning tartomány Talien nevű városából Pozsonyba, de a későbbi érdeklődés és forgalombővülés elmaradt. Egy elemzés adatai szerint 2018-ban a 6300 vonatból, amely Kína és Európa között közlekedett, csak 97 ment át Szlovákián.
Ezzel párhuzamosan Szlovákia is szorosabbra fűzi kapcsolatait Tajvannal. 2021 decemberében a gazdasági miniszterhelyettes Karol Galek Tajvanba utazott egy nagyobb delegáció vezetőjeként, ahol hangsúlyozta a szigetország előkelő befektetői pozícióját Szlovákiában, kiváltva ezzel Kína éles hangú tiltakozását. Egy évvel később a két fél számos megállapodást írt alá a kétoldalú kereskedelem bővítéséről és a startupok közötti kooperációról. Idén júniusban pedig harmadszorra ülésezett a tajvani-szlovák gazdasági együttműködést koordináló bizottság, egy sor újabb megállapodással mélyítve a viszonyt. Némileg meglepő ebben a kontextusban, hogy a kínai Geely kezében lévő Volvo 2022 nyarán komoly, 1,2 milliárd eurós zöldmezős beruházást jelentett be Kassán. Az építkezés 2023-ban kezdődik, és várhatóan 2026-ra fejeződik be. Az új helyszínen évente 250 ezer, kizárólag elektromos meghajtású autót fognak gyártani.
Magyarország kilóg ebből a sorból.
Sem a régió Tajvannal való flörtölése, sem a geopolitikai imperatívusz, sem a közeli szövetségesektől való elhidegülés veszélye nem képes változást kikényszeríteni az Orbán-kormány kőbe vésett Kína-politikáján. A BRI illusztris és sokat kritizált fenegyerek-projektje, a Budapest-Belgrád vasútvonal kiemelt állami beruházásként zakatol tovább, idén a magyar oldalon is látni már a munkálatokat, a legfrissebb jelentések szerint Kunszentmiklós és Tass között. Zajlanak egyúttal a kisajátítási eljárások, egyes beszámolók szerint a magyar állam a tulajdonosokat jelentősen a piaci ár alatt szorítja ki az ingatlanjaikból. Aki köztudottan jól jár a projekttel, az Mészáros Lőrinc. Tavaly januárban derült ki, hogy az 53 milliárd forintba kerülő Ferencváros-Soroksár szakasz felújításában Mészáros több cége is szerepet fog kapni.
Ettől nem független, hogy a magyar kormány kakukktojásnak minősül az orosz agresszióra adott válaszával is. Míg Lengyelország az Ukrajnának adott katonai támogatás fényében szinte sajátjaként vívja a háborút, addig Magyarország ezt kontraproduktívnak tartja, ahogy az EU által kivetett szankciókat is, és kitart az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok megmentése mellett. A széthúzást a csoportosulás szintjén is megsínylik a V4-ek. 2022 márciusában meghiúsult egy védelmi miniszteri találkozó, miután a lengyel és cseh fél visszavonta a részvételét a magyar kormány Oroszország-politikája miatt. Novemberben hasonló bojkottra került sor, ekkor elsősorban a csehek miatt. 2023 februárjában az váltott ki ellenszenvet, hogy az Orbán-kormány bejelentette, támogatja a Kína által megfogalmazott 12-pontos béketervet.
Hogy mit hoz a jövő a V4-ek és Kína között? Az biztos, hogy a V3-ak kötelező házifeladatként tekintenek az euroatlanti összezárásra, amellyel Ukrajna felé is bizonyságot tesznek a szolidaritásukról. Másrészről a Tajvant támogató megszólalások és találkozók burjánzása mögött pragmatikus megfontolások állnak, nem csak a Kínához fűzött vágyálmok elillanása, hiszen Tajvan jelentős befektető a térségben, beleértve egyébként Magyarországot is.
Végül az is megállapítható, hogy az Orbán-kormány Kína- és Oroszország-politikája ütésállónak bizonyul a közeli partnerek kritikájával szemben, és ebben nem várható változás a közeljövőben.
A magyar vezetés perspektívájában a CATL kínai akkumulátor-cég gigantikus debreceni befektetése demonstrálja az elköteleződés racionalitását. Kiegészülve a Szijjártó Péter által frissen bejelentett kínai befektetésekkel, az Orbán-kormány megelégedve nyugtázhatja, hogy a kínai érdekek már-már rögeszmés kiszolgálása képes hasznot termelni.
Peragovics Tamás az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézetének tudományos munkatársa
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával
Címlapkép: Getty Images
Új bírság vár az autósokra, a Véda ezt is látja
A biztonsági öv használatának elmulasztása az objektív felelősség hatálya alá tartozik.
Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez- Interaktív, díjmentes online előadás
Gyakorlati, hasznos, érthető
Titkos orosz műveletre derült fény: gyújtóbombákat rejtettek csomagokba
Európai célpontokra mentek.
Indul a jegyértékesítés a Los Angeles-i olimpiára, három mozijegy áráért ott lehetsz
Szimbolikus árat kapott.
Óriási lopásra derült fény Párizsban - A betörök tudták, mit keressenek
600 ezer euró a kár.
Megdöbbentő vallomást tett az orosz hadseregbe besorozott kenyai katona
Állítólag becsapták, nem akart katona lenni.
Why prices hike, but inflation stays the same
Popular opinion says that inflation is much higher than official figures. Some say the numbers are fixed, but there could be other explanations. The post Why prices hike, but inflation stays the same appea
Túlpöröghet az Otthon Start? A lakáspiac feszültségei most kezdenek igazán látszani (videó)
Az Otthon Start elsöprő tempóban indult: már az első héten ötezren igényelték a maximum 3%-os kamattal elérhető lakáshitelt. Ez már önmagában is forradalmi hatás, de a háttérben komoly k
Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

Követett részvények - 2025. szeptember
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
A projektzárás négy arca, és miért fájhat nagyon, ha összekevered
Mikor tekinthető befejezettnek egy támogatott projekt? Amikor az utolsó gépet beüzemelték? Amikor az utolsó számlát kiegyenlítették? Vagy amikor az Irányító Hatóság végre rábólinthat a z

Kijózanodás az AI-horrorból: a szilícium kávét kér
Nem kell tartani az AI-tól, a Terminátor-forgatókönyvek mind-mind olyan képességekre alapulnak, amikkel az AI nem bír, és nem is tudjuk, bírni fog-e valaha. Nemrég terjedelmes... The post Kijóza

A stabilcoinok léte garantálhatja a dollár és Amerika szerepét a világgazdaságban
Nyáron elfogadták Amerikában a "zseni" szabályozást, amely új kapcsolatot jelent a kriptodevizák és a hagyományos pénzrendszer közt. A szabályozás komoly hullámokat kavart, a tradicionális

Pénzgyáros AI
Az AI az új vasút - írtuk nemrég egy posztunkban. Beruházási oldalról tényleg lehet így tekinteni, de vagyongyarapítási oldalról inkább a kriptóra hasonlít: egyetlen szektor ilyen... Th


Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Mégis mi történik most a magyar tejiparban?
Milyen problémákkal néz szembe az ágazat?
Újabb kínai gyár jöhet Magyarországra - Szemfényvesztés vagy óriási biznisz?
Mit hoz a Wisdom Motor?
Mire elég régiós viszonylatban a hazai bérrobbanás? – A továbbiakhoz a AI-nak is lesz egy-két szava
A termelékenység növelés.
