
Kommunikációs káosz uralkodik már jó ideje a COVID-19 oltások kapcsán, de ez nem csak a hazai helyzetre jellemző, hanem az egész világra. Hogy idáig jussunk, ahhoz több dolognak kellett egyszerre összejönnie: súlyos bizalomvesztés a politikai vezetőkkel szemben, terjedő vakcinaellenesség, és az álhírek kontrollálatlan ömlése a különféle politikai motiváltságú médiumokból. Mindezek tetejébe jön, hogy a vakcinák működésének és hatékonysági mutatóinak a megértése eleve nem annyira egyszerű.
Nem ezzel szemben kéne szkeptikusnak lenni
Nagyon sokan indokolatlanul szkeptikusak lettek a COVID-19 vakcinákkal szemben. Vannak, akik csak a legmodernebb technológiákat hajlandóak elfogadni, hiába mondják nekik, hogy a többi megoldás valójában már kipróbált és bizonyított modelleken alapul. Mások pedig amiatt aggódnak, hogy nem a „legjobb” oltást kapják, és a hatásossági mutatókra próbálnak hivatkozni.
Amit ma tudunk a járványhelyzetről és a COVID-19 vakcinákról, az alapján nem túl szerencsés az ilyen hozzáállás. Hogy megpróbáljunk segíteni ezen a helyzeten most összefoglaljuk, mit lehet tudni a COVID-19 vakcinák legfontosabb mutatóiról.
Az első és talán legtöbbet hangoztatott tényező - amely egyben számos félreértést szült a közbeszédben - az a vakcinák hatásossága (angol szakirodalomban: efficacy rate). Ez a kísérleti alapon megmért mutató lényegében azt árulja el, hogy mennyivel csökken az esélyünk a megfertőződésre az oltás után.
Vesznek például egy 20 ezer fős mintát, akiket véletlenszerűen két részre osztanak és az egyik felüket beoltják, miközben a másikat nem (placebót kapnak). Ebben a felállásban pedig megnézik, hogy adott időn belül hányan fertőződnek meg a beoltottak és a be nem oltottak között. Ha a megbetegedések száma ugyanannyi lenne mindkét csoportban, akkor a hatásossági mutató nulla százalék lenne. Hiszen ez azt sugallná, hogy ugyanolyan eséllyel kapták el a kontrollcsoportban a vírust, mint a valódi vakcinával beoltottak. Amennyiben viszont az utóbbiaknál senki sem kapná el a betegséget, miközben a másik csoportban tombolna a járvány, akkor ez a mutató 100 százalékig emelkedne.
A számok értelmezése
Az empirikus kísérletek és a statisztikák iránt érzékeny emberek itt máris sejtik, hogy ez nem egy annyira könnyen értékelhető mutató. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy mekkora mintán, hol, és a vírus terjedésének melyik szakaszában végezték el ezt a követéses vizsgálatot. Ha valaki ugyanis olyankor teszteli a vakcináját, amikor éppen lecsendesedett a terjedési hullám, akkor a mintájában szereplő emberek sokkal kevésbé vannak kitéve annak, hogy fertőzéssel találkozzanak. Tehát minden más változatlansága mellett, egy-egy vakcina hatásossági mutatója teljesen másképpen festhet, ha az első hullám kezdeti szakaszában mérjük meg, mintha a harmadik hullám tomboló időszakában. Főleg, ha az utóbbiba még az új vírusvariánsok is belerondítanak.
Az AstraZeneca és a Johnson & Johnson pontosan így járt a maga tesztelésével, amit a járvány egyik sokkal intenzívebb szakaszában mértek fel, ráadásul többnyire más országokban és más vírusvariánsoknak kitéve, mint a Pfizer vagy a Moderna. Ebből kifolyólag az általuk akkor kimutatott 66-67 százalékos hatásosság a Pfizer/Moderna 94-95 százalékos mutatójával egyáltalán nem összevethető.
Ha egy fair összehasonlítást szeretnénk látni, akkor a vizsgálatokat ugyanott és ugyanakkor kellene véghez vinni, ugyanolyan kísérleti feltételek mentén. nyilván ez egy ilyen sürgős fejlesztési és kísérleti helyzetben nem reális. Mindenki akkor csinálja meg a vizsgálatait, amikor tudja.
Sok a félreértés
A kapcsolódó kommunikációra viszont emiatt jobban oda kellene figyelni, mert sokan hihetik azt, hogy csak a Pfizer vagy a Moderna az igazán jó vakcina, miközben erről szó sincs. Voltak olyan döntéshozók is (lásd Detroit polgármesterének a közelmúltbeli példáját), akik ódzkodni kezdtek a kevésbé hatékonynak gondolt megoldásoktól, pedig igazából csak félreértették, hogy mit állítanak a számok.
Mert a lényeg nem annyira a hatásosságon van, ez a mutató bár fontos, de igazából csak azért hangsúlyozzák annyit, mert jól mérhető és ez áll a korai vizsgálatok fókuszában. Ha teljes képet akarunk kapni, akkor már három kiemelten fontos tényezőt kell vizsgálni a vakcinák működése kapcsán. Ez a három szempont mégpedig a következő:
- Mennyire csökkenti a megfertőződés esélyét (ez a hatásosság, amiről eddig szó volt)
- Mennyire gátolja, hogy tovább adjuk a fertőzést, ha már elkaptuk (erről keveset tudunk)
- Mennyire csökkenti annak az esélyét, hogy súlyosan érint majd minket a fertőzés (ez igazából a lényeg: a kórházban kezeltek és az elhunytak száma)
A túlélés a legfontosabb mérce
E fentiek közül az elsőt a legegyszerűbb mérni, de a legfontosabbnak a harmadik pont nevezhető. Pechünkre ez utóbbit az egyik legnehezebb is felmérni, mivel a kórházba kerülés és a halálozás jóval ritkább esemény, mint az első kettő. Ahhoz, hogy statisztikailag jól értékelhető eredményeket kapjunk az ilyen ritkán bekövetkező kimenetekről, már jóval nagyobb tömeget kell bevonni a vizsgálatokba.
Félreértés ne essék, az eddig elvégzett tesztekben a súlyos szövődményekre és a halálozásra is odafigyeltek, csak éppen nem az volt a kutatások fő kérdése. Emiatt pedig az ilyesmiről feltárt eredmények kevésbé számítanak megbízhatónak és így nem is hangsúlyozták őket annyira. Márpedig nyilvánvaló, hogy a túlélésünkkel kapcsolatos szempontok a legfontosabbak, és nagy szerencsénkre a vakcinák ilyen téren nyújtott teljesítménye kifejezetten megnyugtató.
Az eddig elvégzett kutatások ugyanis azt sugallják, hogy a hatásosság mértékétől függetlenül szinte minden elérhető és vizsgált vakcina jelentősen csökkenti az erős szövődmények és a halál bekövetkeztének az esélyét.
Emiatt vonhatjuk le azt a következtetést, hogy nem igazán érdemes hatásosság alapján negatívan megkülönböztetni az egyes vakcinákat. És a technológia sem számít ezen a téren, ha az elsődleges szempontunk az, hogy csökkenjen a válságos állapotba kerülő emberek száma. Márpedig ez a legfontosabb cél.
Így ma tulajdonképpen az a jó vakcina, ami elérhető a számunkra, és egyelőre értelmetlen őket hatásosság alapján összehasonlítani. Az ilyen kiértékeléseket hagyjuk rá a tudományra és mi csak kövessük a szakemberek tanácsát, akik üzenete igen egyszerű: oltassuk be magunkat azzal, amit az orvosunk felkínál.
Címlapkép forrása: Getty Images
Fájdalmas döntés: 67 évre emelik a nyugdíjkorhatárt egy közeli országban
Egyre több ország lép erre az útra.
Hátat fordítottak Oroszországnak, Moszkva most elképesztő ajánlattal állt elő
Mindent megtenne, hogy ne veszítse el partnerét.
Támadásba lendülne az ukrán hadsereg, hatalmas katlan kezd kialakulni a Donbaszban – Ukrajnai háborús híreink szerdán
Cikkünk folyamatosan frissül.
Keményen felsült Moszkva csúcsfegyvere: bagatell hiba miatt semmisült meg az Altiusz-RU
Ráadásul ez már nem az első eset.
Ha így halad tovább, akkor Kína lehet a világ első "elektroállama"
Világuralomra tör a zöld energiában.
Évi 4 százalék kockázatmentes hozam megy a kukába a Trump-kockázat miatt
A dollár trendszerű erősödésének vége, év eleje óta a világ egyik leggyengébben teljesítő fizetőeszköze a zöldhasú. Névrokonán, a hongkongi dolláron át mutatjuk be, hogyan dobnak...
Th
Miért bukik el a legtöbb felújítási pályázat? - 3 gyakori ok
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Miért bukik el a legtöbb felújítási pályázat? - 3 gyakori ok Az utóbbi évek egyik legszélesebb körben elérhető felújítási pályázata mégis eg
GINOP Plusz-1.2.4-25: Felfüggesztés és keretemelés
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási Zónákban működő mikro- és kisvállalkozások támogatását célozza, 2025.
GINOP pályázat: Felfüggesztés és keretemelés
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási Zónákban működő mikro- és kisvállalkozások támogatását célozza, 2025.
Értékpapír és állampapír öröklése
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen igaz ez a bank- és értékpapírszámlákon elhelyezett pénzeszközök, ért
A hosszú spanyol éjszaka tanulságai - eljött az aksik ideje
Néha 5-6 éves megtérülési időről is lehet hallani az akkumulátoros energiatárolók piacán, a következő 5 évben megnégyszereződhet a tárolók összkapacitása. Viszont olyan elánnal növeks
Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz? A felújítási támogatások igénybevételénél az egyik legnagyobb félelem a kivitelező
Németország hűti legjobban a világot
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi őshazájának tartott Olaszország a kanyarban sincs. Persze...
The post Németorsz


- Itt a friss inflációs adat! Újra gyorsult az áremelkedés Magyarországon
- Végzetes háború törhet ki az USA és Kína között - Pillanatokon belül hatalmas fordulatra lesz szükség Magyarországon
- Bármelyik pillanatban elsöprő támadást indíthat a nagyhatalom – Nyakunkon az újabb pusztító háború?
- Mit hozhat a lakáspiacon az első vásárlók 3%-os lakáshitele?
- Azt mondtuk, hogy ez lehet a következő aranyláz – Be is jött
Warren Buffett helyett én: Kezdők útmutatója a befektetéshez
Fedezd fel a befektetés világát úgy, ahogy még sosem! Ez a webinárium egyszerűen és érthetően mutatja be az alapelveket, amelyekre még a legnagyobb befektetők, mint Warren Buffett is esküsznek.
Kereskedés külföldi részvényekkel
Kezdő vagy, de külföldi részvényekkel kereskednél? Megmutatjuk, mire figyelj a kiválasztásnál, melyik platformunk a legjobb ehhez, és hogyan segít tanácsadó szolgáltatásunk, hogy magabiztosan lépj a nemzetközi piacokra.
Egyre magasabbak az árak Magyarországon - Mégis, mi történik?
Friss adatok érkeztek.
Nagy árat fizetünk a kiköltekezésért: már látszik a csúnya elcsúszás
Sötét felhők a költségvetés felett.
El kell fogadni: ez már nem az a klíma, amire a világunk épült
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.