covid oltás
Prof

Nincs értelme a vakcinák hatásosságát méricskélni - Egyszerűen csak oltasd be magad

Sokan túl válogatósak annak a kapcsán, hogy milyen COVID-19 vakcinát válasszanak. Már ha egyenesen nem vakcinaellenesek, ami a legrosszabb eset. Van, aki arra finnyás, hogy mennyire modern technológiáról van szó, míg mások a vakcinák hatásosságát próbálják összehasonlítani. Mindkettő rossz irány, mert az oltások mellőzése emberéletekbe kerül. Ebben a cikkben elmondjuk, hogy miért nem lehet csakúgy összehasonlítani az egyes oltóanyagokat, és mi az, ami igazán számít. A tanulság egyszerű: nem kell annyira válogatni, be kell magunkat oltatni.

Kommunikációs káosz uralkodik már jó ideje a COVID-19 oltások kapcsán, de ez nem csak a hazai helyzetre jellemző, hanem az egész világra. Hogy idáig jussunk, ahhoz több dolognak kellett egyszerre összejönnie: súlyos bizalomvesztés a politikai vezetőkkel szemben, terjedő vakcinaellenesség, és az álhírek kontrollálatlan ömlése a különféle politikai motiváltságú médiumokból. Mindezek tetejébe jön, hogy a vakcinák működésének és hatékonysági mutatóinak a megértése eleve nem annyira egyszerű.

Nem ezzel szemben kéne szkeptikusnak lenni

Nagyon sokan indokolatlanul szkeptikusak lettek a COVID-19 vakcinákkal szemben. Vannak, akik csak a legmodernebb technológiákat hajlandóak elfogadni, hiába mondják nekik, hogy a többi megoldás valójában már kipróbált és bizonyított modelleken alapul. Mások pedig amiatt aggódnak, hogy nem a „legjobb” oltást kapják, és a hatásossági mutatókra próbálnak hivatkozni.

Amit ma tudunk a járványhelyzetről és a COVID-19 vakcinákról, az alapján nem túl szerencsés az ilyen hozzáállás. Hogy megpróbáljunk segíteni ezen a helyzeten most összefoglaljuk, mit lehet tudni a COVID-19 vakcinák legfontosabb mutatóiról.

Az első és talán legtöbbet hangoztatott tényező - amely egyben számos félreértést szült a közbeszédben - az a vakcinák hatásossága (angol szakirodalomban: efficacy rate). Ez a kísérleti alapon megmért mutató lényegében azt árulja el, hogy mennyivel csökken az esélyünk a megfertőződésre az oltás után.

Vesznek például egy 20 ezer fős mintát, akiket véletlenszerűen két részre osztanak és az egyik felüket beoltják, miközben a másikat nem (placebót kapnak). Ebben a felállásban pedig megnézik, hogy adott időn belül hányan fertőződnek meg a beoltottak és a be nem oltottak között. Ha a megbetegedések száma ugyanannyi lenne mindkét csoportban, akkor a hatásossági mutató nulla százalék lenne. Hiszen ez azt sugallná, hogy ugyanolyan eséllyel kapták el a kontrollcsoportban a vírust, mint a valódi vakcinával beoltottak. Amennyiben viszont az utóbbiaknál senki sem kapná el a betegséget, miközben a másik csoportban tombolna a járvány, akkor ez a mutató 100 százalékig emelkedne.

A számok értelmezése

Az empirikus kísérletek és a statisztikák iránt érzékeny emberek itt máris sejtik, hogy ez nem egy annyira könnyen értékelhető mutató. Egyáltalán nem mindegy ugyanis, hogy mekkora mintán, hol, és a vírus terjedésének melyik szakaszában végezték el ezt a követéses vizsgálatot. Ha valaki ugyanis olyankor teszteli a vakcináját, amikor éppen lecsendesedett a terjedési hullám, akkor a mintájában szereplő emberek sokkal kevésbé vannak kitéve annak, hogy fertőzéssel találkozzanak. Tehát minden más változatlansága mellett, egy-egy vakcina hatásossági mutatója teljesen másképpen festhet, ha az első hullám kezdeti szakaszában mérjük meg, mintha a harmadik hullám tomboló időszakában. Főleg, ha az utóbbiba még az új vírusvariánsok is belerondítanak.

Az AstraZeneca és a Johnson & Johnson pontosan így járt a maga tesztelésével, amit a járvány egyik sokkal intenzívebb szakaszában mértek fel, ráadásul többnyire más országokban és más vírusvariánsoknak kitéve, mint a Pfizer vagy a Moderna. Ebből kifolyólag az általuk akkor kimutatott 66-67 százalékos hatásosság a Pfizer/Moderna 94-95 százalékos mutatójával egyáltalán nem összevethető.

Ha egy fair összehasonlítást szeretnénk látni, akkor a vizsgálatokat ugyanott és ugyanakkor kellene véghez vinni, ugyanolyan kísérleti feltételek mentén. nyilván ez egy ilyen sürgős fejlesztési és kísérleti helyzetben nem reális. Mindenki akkor csinálja meg a vizsgálatait, amikor tudja.

Sok a félreértés

A kapcsolódó kommunikációra viszont emiatt jobban oda kellene figyelni, mert sokan hihetik azt, hogy csak a Pfizer vagy a Moderna az igazán jó vakcina, miközben erről szó sincs. Voltak olyan döntéshozók is (lásd Detroit polgármesterének a közelmúltbeli példáját), akik ódzkodni kezdtek a kevésbé hatékonynak gondolt megoldásoktól, pedig igazából csak félreértették, hogy mit állítanak a számok.

Mert a lényeg nem annyira a hatásosságon van, ez a mutató bár fontos, de igazából csak azért hangsúlyozzák annyit, mert jól mérhető és ez áll a korai vizsgálatok fókuszában. Ha teljes képet akarunk kapni, akkor már három kiemelten fontos tényezőt kell vizsgálni a vakcinák működése kapcsán. Ez a három szempont mégpedig a következő:

  1. Mennyire csökkenti a megfertőződés esélyét (ez a hatásosság, amiről eddig szó volt)
  2. Mennyire gátolja, hogy tovább adjuk a fertőzést, ha már elkaptuk (erről keveset tudunk)
  3. Mennyire csökkenti annak az esélyét, hogy súlyosan érint majd minket a fertőzés (ez igazából a lényeg: a kórházban kezeltek és az elhunytak száma)

A túlélés a legfontosabb mérce

E fentiek közül az elsőt a legegyszerűbb mérni, de a legfontosabbnak a harmadik pont nevezhető. Pechünkre ez utóbbit az egyik legnehezebb is felmérni, mivel a kórházba kerülés és a halálozás jóval ritkább esemény, mint az első kettő. Ahhoz, hogy statisztikailag jól értékelhető eredményeket kapjunk az ilyen ritkán bekövetkező kimenetekről, már jóval nagyobb tömeget kell bevonni a vizsgálatokba.

Félreértés ne essék, az eddig elvégzett tesztekben a súlyos szövődményekre és a halálozásra is odafigyeltek, csak éppen nem az volt a kutatások fő kérdése. Emiatt pedig az ilyesmiről feltárt eredmények kevésbé számítanak megbízhatónak és így nem is hangsúlyozták őket annyira. Márpedig nyilvánvaló, hogy a túlélésünkkel kapcsolatos szempontok a legfontosabbak, és nagy szerencsénkre a vakcinák ilyen téren nyújtott teljesítménye kifejezetten megnyugtató.

Az eddig elvégzett kutatások ugyanis azt sugallják, hogy a hatásosság mértékétől függetlenül szinte minden elérhető és vizsgált vakcina jelentősen csökkenti az erős szövődmények és a halál bekövetkeztének az esélyét.

Emiatt vonhatjuk le azt a következtetést, hogy nem igazán érdemes hatásosság alapján negatívan megkülönböztetni az egyes vakcinákat. És a technológia sem számít ezen a téren, ha az elsődleges szempontunk az, hogy csökkenjen a válságos állapotba kerülő emberek száma. Márpedig ez a legfontosabb cél.

Így ma tulajdonképpen az a jó vakcina, ami elérhető a számunkra, és egyelőre értelmetlen őket hatásosság alapján összehasonlítani. Az ilyen kiértékeléseket hagyjuk rá a tudományra és mi csak kövessük a szakemberek tanácsát, akik üzenete igen egyszerű: oltassuk be magunkat azzal, amit az orvosunk felkínál.

Címlapkép forrása: Getty Images

GettyImages-1232452217
frankfurt
Gellért-hegyi Sikló bejárat_látványterv
orosz hadgyakorlat
koronavírus járvány kutatás gyógyszer fejlesztés
szegény gyerek sír_ getty stock

Alapblog Űrturizmus

"Kedves utasaink! Ha balra tekintenek, az ablakon túl a Nemzetközi Űrállomást látják!" Az előbbi mondat talán...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2021-04-29
Lakossági hitelkockázatok & behajtás 2021 Meetup
2021-06-01
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
2021-06-08
FM & Hybrid Office 2021
magyar pengő