italozo, öltönyös 2
Prof

Nettó 1,2 millió fölött már nem leszel boldogabb

A pénz boldogít, csak éppen ennek is van egy határa. Egy híres kutatás ezt évi 75 ezer dollárban határozta meg amerikai mintán, ami árfolyammal, inflációval és vásárlóerővel korrigálva havi nettó 1,2 millió forintot jelent. Amennyiben ránk is érvényes volna ez a kutatás, akkor kijelenthetnénk, hogy ennél nagyobb fizetéssel már nem lesznek boldogabbak a hétköznapjaink. Az alábbi cikkben ezt az elgondolkodtató eredményt járjuk körbe, kitérve a boldogságmérés nehézségeire, meg persze arra, hogy ami az USA-ban érvényes, az nem biztos, hogy ránk is igaz.

Számtalanszor elhangzik a közéletben, hogy a pénz nem minden. Nem boldogít, sőt, csak a gond van vele - hangoztatják sokan a népi bölcsességet.

De A tudomány jelenlegi állása szerint ez nem így van.

A korai szociológiai és pszichológiai tanulmányokkal szembemenve a közgazdaságtan képviselői több alkalommal is bizonyították már, hogy a több pénz igenis számít. De persze a helyzet sosem annyira egyszerű, mint elsőre gondolnánk.

Egyáltalán mi az, hogy boldogság?

Ha némileg leegyszerüsítve össze akarjuk foglalni, hogy mit tudunk ma erről a kérdésről, akkor az alábbiakat kell sorra vennünk. Először is, nem mindegy, hogy a dolgot miként mérjük. Az, hogy valakinek adunk 20 ezer forintot és aztán megkérdezzük, boldogabb-e, az teljesen értelmetlen. Az ilyesfajta, nominálisan meghatározott jutalmakkal operáló vizsgálatok szinte mind fals eredményre vezetnek. Azt kell megnézni, hogy mi van akkor, ha valakinek mondjuk 20 vagy 50 százalékkal nagyobb lesz a bére. Ehhez a jövedelmi adatok logaritmusát érdemes górcső alá venni, és úgy már valóban kiütközik, hogy bizony az adott helyzetünkhöz mért arányos fizetésemelés tényleg boldogabbá tehet minket.

A másik téma, amit meg kell érteni az ilyen kutatásoknál, az a boldogság koncepciója, ami nehezen megfogható. Nem tud jobbat csinálni a tudomány, minthogy felméréseket tervez, amiken keresztül a boldogságunk különféle aspektusait próbálja megragadni. Ezeket aztán pedig statisztikai módszerekkel nézi meg, hogy értelmes és konzisztens összefüggések jönnek-e ki belőle. 

Az érzelmi jóllét...

A mai módszerekkel legalább két fajtáját szokás megkülönböztetni a boldogságnak, és nincs egyetértés arról, hogy melyik a fontosabb. Az egyik az aktuális érzelmi állapotunkkal foglalkozik. Minden nap megkérdezik például, hogy az előző nap hogyan éreztük magunkat, ért-e minket stressz, szomorúság, vagy éppen valami élmény, amitől sokat mosolyogtunk. Nehéz megfogni ezt kérdésekkel, de az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy van ebben az irányban valami, ami mérhető. Az erre irányuló folytatásos felmérések tényleg konzisztens képet mutatnak rólunk, és egyértelmű karakterisztikája rajzolódik ki az egyes országoknak és népcsoportoknak. Az eredmények nem ugrálnak összevissza, vagyis úgy tűnik, valamit igenis mér ez a módszer, még ha nincs is biztos válaszunk arra, hogy mi a boldogság.

...és az élettel való elégedettség

De aztán jön itt egy csavar a történetben: van ugyanis egy másik aspektusa is a boldogságunknak, ami lényegében az élettel való általános elégedettségünkről szól. A kettő pedig úgy tűnik, hogy egyáltalán nem ugyanaz. Lehet például, hogy egy jómódú, sikeres ember kifejezetten elégedett az életével, mégis sokszor bosszúsak a napjai, vagy rosszabb esetben egyenesen szomorú. Szóval attól, hogy valaki elégedett az életével, még nem biztos, hogy a hétköznapjai során boldog is. De nem egyszerű eldönteni, hogy melyik is a fontosabb az életünk szempontjából. 

Az elégedettségünket egyébként szintén olyasfajta kérdésekkel próbálják belőni a kutatók, amik önbevalláson alapulnak. Például arra kérnek, hogy helyezzük el magunkat egy tízlépcsős létrán, ahol a 10-ik fok jelenti a számunkra elképzelhető legjobb életet, míg a nulladik a legrosszabbat. De ezekről a mérésekről is elmondható, hogy konzisztens és elemezhető eredményeket produkálnak, tehát nem humbugról van szó.

Most pedig, hogy az alapismereteket tisztáztuk a boldogság mérésével kapcsolatban, rá is térhetünk egy kapcsolódó kutatásra.

Mit mond 450 ezer interjú?

Angus Deaton és Daniel Kahneman - akik egyébként mindketten Nobel-díjasok közgazdaságtudományból - annak a kérdésnek eredtek utána, hogy vajon a jövedelmi viszonyokkal hogyan függ össze ez a kétfajta boldogságérzet, amit fentebb bemutattunk. Az egyik ilyen felméréseket végző híres cég, a Gallup ugyanis a boldogsággal kapcsolatos kérdések mellett a megkérdezettek társadalmi helyzetét is rögzítette. Vagyis többek között azt, hogy ki mennyit keres.

Mindez pedig már lehetővé tette, hogy a kérdésre komolyabb statisztikai eszközök bevetésével adjunk választ. Deaton és Kahneman 450 ezer válaszadást elemzett ki, ami 1000 véletlenszerűen kiválasztott amerikai ember napi szintű meginterjúvolásából jött létre. (Ez a Gallup-Healthways Well-Being Index.)

Az adatok rendkívül érdekes betekintést adnak az emberi boldogság törvényeibe. A kutatásból kiderül például, hogy a boldogság két fajtáját - az élettel való elégedettséget és az érzelmi állapotunkat - igen más dolgok befolyásolják. Ha valaki magasan iskolázott és jól keres, akkor elégedettebb lesz az életével, de a mindennapi érzelmi állapotunkra már erősebben hat az egészségünk, a magány, vagy hogy éppen dohányzunk-e. A dohányzás egyébként a közvélekedéssel szemben pont, hogy nem nyugtatja meg az ember idegeit, az ilyen egyéneket jóval több dolog gyötri az elemzés szerint. Noha itt azért már felmerül az ok-okozati összefüggés iránya is.

Na de az igazán érdekes eredmény - amit maga a tanulmány is a címében emelt ki - a jövedelmi viszonyokkal kapcsolatos. A statisztikai vizsgálatok szerint bár az elégedettségérzetünk arányosan javul a jövedelem logaritmusával (értsd úgy, hogy százalékos változásával), addig az érzelmi állapotunk már nem. Az egy bizonyos pontig jobb lesz, de aztán megtorpan.

Mindez durván évi 75 ezer dollárnál következik be.

Mit jelent ez pontosan és hogyan kell ezt a számot mai szemmel nézni?

A regressziós eredmény értelmezése viszonylag egyszerű: amíg valaki nem keres ennyi pénzt, addig a hétköznapjaira kihat a jövedelmi helyzete. Tehát az alacsony fizetés akár napi szinten is bosszúságot okozhat. Például jelentősen felnagyítja az olyan életbeli fájdalmak megélését, mint a betegeskedés vagy a válás. De ha valaki eléri a 75 ezer dolláros éves jövedelmet, akkor onnantól kezdve hiába keres többet, nem lesznek a hétköznapjai jobb hangulatúak (minden más változatlansága mellett).

Elégedettebb lesz az életével, de más szempontból nem lesz boldogabb. Ez egy nagyon erős állítás, ami egy furcsa csavart hoz abba a diskurzusba, hogy akkor most a pénz az tulajdonképpen boldogít-e vagy sem. A válasz eszerint az, hogy igen, boldogít, de csak egy bizonyos szintig. Utána pedig bár elégedettebb leszel az életeddel, de nem fogod emiatt valójában jobban érezni magad. Ennyi pénz úgy tűnik, hogy elég lehet az egészséges és boldog élethez - legalábbis ez a kutatás erre enged következtetni.

Mennyibe kerül a boldogság?

De pontosan mennyi pénz is ez a 75 ezer amerikai dollár, le lehet-e ezt valahogy fordítani a magyar helyzetre és forintba átszámolni. Nos, két dolgot kell ehhez minimum csinálnunk, hogy a szám értelmezhető legyen itthon. Először is, aktualizálnunk kell, mert a kutatás 2010-ben ment végbe, a mintavétel pedig 2009-es. Azóta pedig elég sokat változtak mind az árak, mind pedig a bérek. Ha ezzel korrigálunk, akkor még mindig ott van a vásárlóerőparitásból adódó különbség Magyarország és az USA között. De erről is vannak adatok a Világbank adatbázisában, így tulajdonképpen aktualizálható és átszámolható forintra, hogy az akkori felmérésekből kijött évi 75 ezer dolláros (önbevallásos, nettó) éves jövedelem ma itthon mit jelent.

Számításaink szerint ez nettó 1,2 millió forintos havi fizetéssel egyenértékű.

De ne felejtsük el, hogy ez a szám amerikai mintán, amerikai kultúrában, és több mint 10 évvel ezelőtt jött ki. Itthon nem tudhatjuk, hogy az emberek szubjektív boldogságérzete ugyanúgy reagálna-e, mert ilyen kutatás Magyarországon még nem készült.

Így ez azt 1,2 milliós összeget egyelőre nem vehetjük készpénznek. De a kutatás eredménye, illetve a fizetés nagyságrendje azért így is elgondolkodtató. Ezen szám alapján ugyanis felfogható, hogy nagyjából egy ilyen keresettel bíró egyén mit engedhet meg magának és mit nem. Vagyis, hogy durván mennyi pénz kell a boldog élethez.

Magyarországon a nettó 1,2 milliós fizetés elég magasnak számít, a nettó átlagkereset kb. négyszerese, de azért ez Budapesten koránt sem elérhetetlen vagy ritka. Több olyan szektor is van, ahol középvezetőként vagy nagyobb tapasztalattal rendelkező szakemberként ez elérhető. 

Ha éppen ők olvassák most ezt a cikket, akkor talán itt az ideje, hogy átgondolják az életüket, meg hogy akarnak-e még ennél is feljebb jutni a munkában. Mindenki más pedig nyugodtan gondolja azt, hogy ez a kutatás rá nem érvényes, hátha attól boldogabb lesz.

Címlapkép forrása: Getty Images

matraieromu
FrankfurtiTőzsde
kreml kremlin oroszország moszkva vlagyimir putyin
Karikó Katalin
denevér
penz bankjegy puzzle
Christine Lagarde

Holdblog Molból Unatkozó Majom

Tudja, mi az a blue chip? Olyan részvényeket szokás (szoktunk volt...?) annak hívni, amelyek egy stabil iparágban stabil...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Ingyenes szeminárium
Te jó ég, mindjárt összedől az egész piac?!
Ingyenes szeminárium
Hova tedd a megtakarításod 2021-ben?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.13
Banking Technology 2021
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
épület bontás