Romániában, Litvániában, Bulgáriában és Lengyelországban évente 10% felett nőtt a minimálbér az elmúlt egy évtizedben. A friss adatok szerint egyre több régiós ország igyekszik az uniós átlag felé a minimálbér tekintetében. Hol tart Magyarország uniós összevetésben? Hogyan látják a szakértők a magyar minimálbér alakulását? Mennyivel nőhet a következő években?
Négy év alatt hatvan százalékkal drágult meg a jogosítvány megszerzésének átlagára a KSH legfrissebb adatai szerint. A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők szerint ezen egyáltalán nincs mit csodálkozni: a benzin, a javítási költségek, maga az autózás összes aspektusa drágult, ráadásul a vezetésoktatók speciális helyzetben is vannak.
Kihirdették a friss "valorizációs szorzókat" tartalmazó kormányrendeletet: a nyugdíjszámítás során alkalmazott valorizációs szorzók idén 13,3%-kal nőnek, azaz alapesetben ennyivel magasabb egyéni átlagkereset lesz figyelembe véve az idén megállapított nyugdíjak esetében. A valorizációs szorzók az átlagbér-emelkedés ütemét követik, ezért nagy béremelkedés és moderált infláció esetén sok esetben megéri egy későbbi évre halasztani a nyugdíjba vonulást.
Nagy vitát döntött el a statisztikai hivatal. A vállalati szervezetek és a cégek béremelési terveit összegző kutatások alacsony növekedést prognosztizáltak, míg a közgazdászok 8-10%-os bérnövekedést jósoltak. Lehetett sejteni az elmúlt évek tapasztalatai alapján, hogy inkább az utóbbi várakozás állhat majd közelebb a valósághoz. De a 10% feletti béremelkedési ütem mindenkit meglepett. Mennyivel élnek jobban a magyarok, mint öt éve? Mennyit visz el az infláció a bérünk növekedéséből?
A 2025-ös nyugdíjmegállapítás során alkalmazandó valorizációs szorzók 13,3%-kal emelkednek – derül ki a március 19-én társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet tervezetéből. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évek kereseteit az országos nettó átlagbér 2024-es szintjéhez igazítják, ami jelentős hatással van az idén nyugdíjba vonulók ellátására. Az utóbbi években egyre nagyobb különbségek alakultak ki az eltérő időpontban nyugdíjba vonulók között, mivel a valorizációs szorzók növekedése miatt a későbbi években igényelt nyugdíjak magasabb összegűek lehetnek. A később nyugdíjba vonulók jellemzően magasabb ellátásra számíthatnak, és ez hosszú évek óta feszültséget okoz a rendszerben, mivel a hasonló életpályát befutó, de eltérő időpontban nyugdíjba vonulók ellátása között egyre nagyobb különbség alakulhat ki.
Egyetlen statisztika sem vált ki olyan érzelmeket az emberekből, mint a bérekről szóló havi adatok. A 600-700 ezer forintos bruttó átlagkereset hátterére voltunk kíváncsiak, így elkértük a KSH-tól a részletes statisztikákat. Ezekből kiderült, hogy vannak, akik alig több mint havi bruttó 220 ezer forintból élnek, míg mások 1,8 millióból. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a dolgozók mekkora része keres az átlagbér alatt, és azt is, hogy mekkorák a bérkülönbségek hazánkban.
A vágtató infláció és a magas kamatkörnyezet a magyarok hitelezhetőségének is sokat ártott: két éve az átlagkeresettel maximum 20,7 millió forintnyi, a medián keresettel 15,7 millió forintnyi húszéves lakáshitelhez lehetett jutni Magyarországon. Mára ez nagyot változott: az átlagkeresők már 32,4, a mediánkeresők 25,0 milliós felső összeghatárral számolhatnak az MNB adósságfékszabályai alapján - mutatják a Portfolio számításai. A kamatok csökkenése és a nominálbérek emelkedése egymás után adott lendületet a hitelpiacnak az utóbbi időben, ami meglátszik azon is, hogy átlagban egyre nagyobb adósságot vállalnak a magyarok.
Márciusban várható a 2025-ös valorizációs szorzószámok közzététele, amelyek 13,2 százalékkal lehetnek magasabbak a tavalyinál. A nyugdíjszámítás kulcsfontosságú elemének számító mutatók jelentősen befolyásolják az idén nyugdíjba vonulók ellátásának összegét - írta Farkas András nyugdíjszakértő a nyugdíjguru.hu oldalon.
Tavaly bruttó 647 ezer forint volt az átlagkereset Magyarországon. Az is kiderült, hogy milyen nagy a bérkülönbség az egyes szektorokban, illetve a nők és a férfiak között. Most azt mutatjuk meg, hogy az egyes járásokban mennyi pénzt lehet keresni. Egyre több olyan része van az országnak, ahol meghaladja az 1 millió forintot a bruttó átlagbér. A gazdaságilag lemaradó országrészekben azonban alig 400 ezer forint az átlag. Megmutatjuk a teljes listát az országos bérekről.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly Magyarországon, ám a felszín alatt komoly különbségek húzódnak meg. Van olyan szektor, ahol meghaladja az 1 milliót, míg máshol 500 ezer forint sincs a bruttó átlagbér. A friss adatokból kiderült, hogy a nők továbbra is kevesebbet keresnek, illetve az is elmondható, hogy nem igazán éri meg hamar otthagyni az iskolapadot.
Közel 647 ezer forint volt a bruttó átlagkereset tavaly, ami több mint 13%-os növekedést jelent. Ennél azonban a dolgozók kétharmada kevesebbet keres, a bruttó mediánkereset 520 ezer forinton alakult. A 2024-es évben az alacsony infláció miatt olyan gyorsan nőtt a reálbér, amire az elmúlt 30 évben alig volt példa.
Tavaly novemberben csaknem 700 ezer forint volt a bruttó átlagkereset Magyarországon a KSH friss adatai alapján. Ez annak köszönhető, hogy az év végi jutalmak miatt megugrottak a bérek az előző hónapokhoz képest, ugyanakkor éves alapon a bérdinamika lassulása látható.
Budapesten a legmagasabbak, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabbak a keresetek Magyarországon. Az országos nettó átlagkereset 421 ezer forint, azonban a főváros mellett csak Győr-Moson-Sopron megyében lehet ennél több pénzt keresni, a többi megyében alacsonyabbak a bérek.
Országos átlagban 372 ezer forintra nőtt a nettó kereset 2023-ban, ám a reálkeresetek a települések 68%-án csökkentek. Budapest továbbra is vezeti a rangsort havi 469 ezer forintos átlaggal, azonban a legnagyobb nominális növekedést Győr és agglomerációja érte el. A legalacsonyabb jövedelmek Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében voltak, ahol az átlag mindössze 297 ezer forint.
2024. októberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 637 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 438 900 forint volt - jelentette a KSH. A bruttó átlagkereset 12,9, a nettó átlagkereset 12,7, a reálkereset pedig 9,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A bruttó kereset mediánértéke 529 000, a nettó kereset mediánértéke 366 000 forintot ért el, 15,9, illetve 15,0%-kal múlta felül az előző év azonos időszakit.
Az idei évben is óriási különbségeket látunk az egyes jövedelmi ötödök keresete között. A legjobban kereső ötöd bruttó keresete csaknem ötször akkora, mint a legalacsonyabb fizetéssel rendelkezőké.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Teljesen ellentmondanak egymásnak a felek.
Egyre többen vélekednek hasonlóan.
Fókuszban ismét Mike Waltz.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
