Még kevesebb budapesti uniós támogatásra figyelmeztet Tarlós István 2021-től

A Világgazdaság mai beszámolója szerint Tarlós arra figyelmeztetett az Országos Vállalkozói Mentorprogram közép-magyarországi nyitórendezvényén, hogy Budapesten az egy főre jutó GDP az uniós átlag 138%-át teszi ki, ezért a 2021-2027-es uniós költségvetésben a kohéziós források belső arányainak változása a fővárost hátrányosan érinti, a legfejlettebb régiók ugyanis az eddigieknél is kevesebb támogatást hívhatnak majd le. A főpolgármester szerint ezért a város a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványon keresztül (BVK) aktív szereplője akar maradni a fejlesztéseknek. Tarlós példaként említette, hogy a BVK a mikrohitelezés és az innovatív vállalkozásfejlesztés mellett évente 100 budapesti mikrovállalkozás mentorálását segíti, valamint kiemelten fókuszál a 40 év alatti vállalkozókra és a nőkre.

A tavaly életbe lépett közigazgatási határozat, amely szerint Budapest önálló uniós régióvá (NUTS II) vált, képes előmozdítani Pest megye elmaradottabb térségeinek a felemelkedését is – hangsúlyozta az eseményen Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Ezzel arra utalt Parragh, amire mi is rendszeresen felhívtuk a figyelmet az elmúlt években: Budapest relatív túlfejlettségére és gazdasági húzóerejére, ami egyúttal statisztikailag elfedi azt, hogy Pest megye számos része, peremterületei uniós szinten egyértelműen alulfejlettek (ld alábbi ábra). Budapest gazdasági ereje, fejlettsége (2017-ben az Eurostat szerint 141%) tehát „felhúzta” az egész régió átlagos fejlettségi szintjét 104%-ra, miközben csak Pest megye fejlettsége 54%-os és emiatt kapott például a 2014-2020-as uniós ciklusban is mindössze 290 milliárd forintnyi uniós fejlesztési támogatást Pest megye (VEKOP), amelyhez ráadásul a magyar költségvetésnek más programok 15%-os arányával szemben 50%-os társfinanszírozást kellett hozzátenni.

Az ebben a ciklusban visszaeső uniós támogatások miatt a kormány azzal is lépett, hogy elindította a Pest megye célzott fejlesztését szolgáló alapot, amelybe 80 milliárd forintot tett és eddig a Magyar Államkincstáron keresztül már számos pályázat meg is jelent például bölcsődefejlesztésre, óvodafejlesztésre, helyi piacok, illetve vállalkozások fejlesztésére.

A 2014-2020-as ciklusban korlátozott volumenben elérhető uniós források miatt egyébként Budapest relatív túlfejlettsége az elmúlt években csökkent az EU-átlaghoz képest (ezzel együtt még gazdaságilag természetesen fejlődött), most pedig Tarlós arra figyelmeztetett, hogy a 2021-2027-es ciklusban még kevesebb EU-pénzre számíthat az önálló régióvá váló főváros. Ez természetesen igaz, mert az Európai Bizottság következő uniós költségvetésre vonatkozó tavalyi javaslata valóban nem az EU-átlagnál fejlettebb (100% feletti), hanem az átlag körül billegő, azt közelítő, vagy attól messze elmaradó régiókra koncentrál leginkább. Ezzel összefüggésben módosítani is javasolja a források elosztását, hogy az uniós fejlettségi átlag 75%-a alatti, illetve a 75-100%-a közötti régiók (most még 75-90%-os ez a tartomány) kapják a felzárkóztatási források több mint kétharmadát és utóbbi tartománybővítéssel deklaráltan az a célja a Bizottságnak, hogy az uniós átlag környékén járó, de utóbbi években hanyatló nagyobb városi régiók (rozsdaövezetek, ipari körzetek) is több forrást kaphassanak a hanyatlás megállításához.

Így tehát az átlagnál jóval fejlettebb Budapest tényleg arányaiban még kevesebb felzárkóztatási forrásra számíthatott volna akkor is, ha Pest megyétől közigazgatásilag nem válik szét, de ennek meglépésével valóban minimálisra csökkenhetnek a 2021-2027-es ciklusban konkrétan Budapestnek elérhető források. Ezek a pénzek pedig feltehetően inkább közlekedési, környezetvédelmi, energiahatékonysági projektekre érkezhetnek, nem pedig direkt vállalkozástámogatásra.

Amennyiben a relatív túlfejlett Budapestből és a relatív alulfejlett Pest megyéből álló közép-magyarországi régió 104%-os fejlettségét szeretnénk elhelyezni, az alábbi ábra hasznos, ugyanis rámutat arra, hogy még ezzel a nagy belső megosztottsággal együtt is messze a legfejlettebb régiónk a közép-magyarorrszági és a második legfejlettebb nyugat-dunántúli is az utóbbi években az EU-átlag 72-74%-a körül lényegében stagnált.

Budapest gazdasági erejét egyébként az alábbi számok és összefüggések is jól mutatják Tarlós István és Parragh László szavai alapján

• a magyar GDP 36%-át  Budapest termeli,
• a foglalkoztatottak száma elérte a 840 ezret, így az összes foglalkoztatott egyharmada Budapesten dolgozik
• Budapesten van a regisztrált gazdasági szervezetek 23%-a
• a főváros gazdasága elsősorban a szolgáltató szektorra és a turizmusra épül, hiszen a főváros GDP-jének kétharmada ebből a két ágazatból érkezik.

Címlapkép forrása: MTI/Kovács Attila

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.