Előfizetői tartalom

Napenergia: így kerültünk pár év alatt a semmiből az EU élmezőnyébe

Az elmúlt években a hazai fotovoltaikus kapacitás növekedése az Európai Unióban is az egyik leggyorsabb volt, miközben a bővülés üteme rendszerirányítási szempontból már régebb óta nem tűnt fenntarthatónak. A ma közel 3,7 GW-nyi kapacitás a következő években tovább bővülhet, kormányzati várakozások szerint 2025-ig további körülbelül 5 GW-tal, de az elmúlt időszak szabályozási változásai sokak számára fájdalmas döccenőt okoznak a trendben. Grafikonokkal mutatjuk be, hogyan nőtt akkorára a naperőműflotta, hogy már komoly gondokat okoz a hálózatnak.

Az energiaválság sajátos magyarországi vonása, hogy éppen akkor romlottak drasztikusan az újonnan telepítendő naperőművek hálózati csatlakozási feltételei, amikor minden korábbinál nagyobb az igény napenergiára. A hosszabb előkészítést igénylő új nagy naperőmű beruházások hivatalosan május eleje óta (az iparágból származó értesülések szerint viszont már 2021 eleje óta) nem kaphatnak új csatlakozási engedélyt, míg a háztartási napelemes rendszerek (HMKE-k) esetében az október 31. után benyújtandó igények nyomán megvalósuló kis naperőművek határozatlan ideig nem táplálhatnak vissza a hálózatra. Ezzel a HMKE-beruházások egy időre a nem megtérülő kategóriába kerülnek át, míg a vállalatokat a nyáron a saját célra termelő naperőművekhez is előírt rugalmassági kapacitás telepítési kötelezettség hozta még nehezebb helyzetbe (amin a kormány most a gyármentő programmal szándékozik javítani).

Mindegyik szabályozási változás egyetlen okra vezethető vissza, ami a hivatalos indoklások alapján némileg leegyszerűsítve az, hogy a hálózatfejlesztések gyakorlatilag nem tudták tartani a lépést az időjárásfüggő megújulóenergia-termelő kapacitás gyors bővülésével. Ezek szerint a szigorításokat az magyarázza, hogy a rendszer infrastruktúra oldalát és rugalmasságát szinkronba kell hozni az időjárásfüggő kapacitások rohamos növekedésével a biztonságos energiaellátás fenntartása érdekében; a rendszerszabályozási igények növekednek a naperőművek terjedése miatt, és a jelenlegi hálózat nem bírja el az energia betáplálását.

A naperőművek terjedéséből következő hálózati kihívások már évek óta a szakmai közbeszéd részét képezi, és bár időközben folyamatosan és több síkon történtek fejlesztések, ezek a jelek szerint nem voltak elegendőek ahhoz, hogy megelőzzék a drasztikus korlátozások bevezetését. Ennek több oka van, az egyik az, hogy a rezsicsökkentés, illetve a rendszerhasználati bevételek hatósági árszabályozással való korlátozása miatt nem jutott elegendő forrás az elosztóhálózat fejlesztésére. Pedig a napelemes kapacitás lendületes növekedése aligha jelenthet meglepetést bárkinek is, különösen, hogy a kisebb-nagyobb naperőművek többszörös hazai támogatásai miatt már a mostani lépések előtt jóval korábban is látható volt, hogy a növekedés jóval gyorsabb a 2020 januári kormányzati energiastratégiában foglalt ütemtervnél.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés