Túl sokszor kerülnek a magyarok kórházba - Megelőzéssel lehetne elkerülni a nagyobb bajt

Az európai egészségügyi részvények nehéz évet zártak: az ágazat több mint 10 százalékot csúszott vissza a 2024 augusztusi csúcs óta. A befektetői hangulatot az új Trump-adminisztráció és az általános gazdasági környezet is negatívan befolyásolhatja. Hogy látja, milyen év lesz ebből a szempontból 2025? Milyen állapotban van közép-európai régiós gyógyszeripar, mik lesznek a legnagyobb kihívások a jövőben?

Ha a gazdasági környezet bizonytalan, a tőzsdei árfolyamok jellemzően ingadoznak. Az új innovatív gyógyszerek kifejlesztése egy nagyon összetett folyamat, amely legújabb tudományos felfedezések alkalmazására épít, ugyanakkor nagyon magas kockázattal és jelentős befektetésekkel is jár.

Az utóbbi években egy olyan tendencia is megfigyelhető, hogy Kínában és az Egyesült Államokban gyorsabban nő az élettudományba történő befektetések mértéke, mint Európában.

Egy tavaly publikált EFPIA (European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations) tanulmány szerint bár az európai gyógyszeripar teljesítménye és ebben az ágazatban a kutatás- fejlesztésre (K+F) fordított összeg folyamatosan nőtt az elmúlt másfél évtizedben, ugyanakkor az Egyesült Államok és Kína jobb eredményeket ért el ezen a téren.

Míg 2010 és 2022 között az Európai Unióban évente átlagosan 4,4 százalékkal bővült a kutatás-fejlesztésre fordított összeg (27,8 milliárd euróról 46,2 milliárd euróra), addig az USA-ban 5,5 százalékos, Kínában pedig 20,7 százalékos volt ez a növekedés.

Növelnünk kell tehát a versenyképességünket itt Európában, ehhez pedig szükség van az innováció komolyabb megbecsülésére: például a betegek számára gyorsabb hozzáférés biztosítására az új terápiákhoz, a bürokrácia csökkentésére és a gyógyszeripar, az egyetemek, az egészségügyi szolgáltatók és a kormányzat közötti együttműködés fokozására.

A szektoron belül az AstraZeneca minden terápiás területén jelentős növekedést ért el tavaly, amely nagy részben a vállalat 2024-es árbevételének 25 százalékát kitevő befektetésnek köszönhető, amely a kutatás-fejlesztést, az új technológiai megoldásokat, illetve az áttörést jelentő, új gyógyszereket biztosító platformokat érintette.

Ami a gyógyszeripari ágazat előtt álló kihívásokat illeti, ezek jellemzően az egészségügyi beruházások, a digitalizáció és a koordináció alacsony szintje. A népesség elöregedése miatt jelentősen megnövekedett azoknak a betegeknek a száma, akikről gondoskodni kell. A digitalizált és jól szervezett, a gyorsan fejlődő technológiákat és gyógyszereket hasznosító egészségügyi ellátás az egyetlen módja annak, hogy országonként és európai szinten is versenyképesek legyünk, hogy biztosítsuk az aktív munkaerőt és az alacsony társadalmi költségeket.

Mindannyiunknak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a megelőzésre, a betegségeket minél korábban fel kell ismernünk és hatékonyan kell kezelnünk, hogy elkerüljük a hatalmas munka- és erőforrásigényű kórházi és szociális ellátási költségeket.

Ugyanakkor a gyógyszeripari ágazat ezek mellett is tovább erősödik az egészségügyi ellátás iránti növekvő kereslet miatt. A globális gyógyszerértékesítés 2024-ben 9,7 százalékkal nőtt, a globális egészségügyi kiadások 2023 és 2028 között pedig várhatóan 7,4 százalékos éves növekedést mutatnak majd.

A cég 2024-es eredményei felülmúlták az elemzői várakozásokat, de a részvény 2024-ben veszített értékéből. Hogyan értékelik a 2024-es gazdasági évet és mik lesznek a vállalati stratégia fő elemei 2025-ben?

Ahogy említette, a globális éves eredményeink erős növekedést mutatnak minden terápiás területünkön, a teljes árbevétel 54,1 milliárd dollár volt, az egy részvényre jutó nyereség 21 százalékkal nőtt 2023-hoz képest. Az onkológia területéről származó növekedés 24 százalékot tett ki, míg a szív-érrendszeri, vese- és cukorbetegség (CVRM) esetében 20, a légzőszervi és immunológiai megbetegedések (R&I) esetében 25, a vakcinák és immunterápiák (V&I) esetében 8, a ritka betegségeknél pedig 16 százalékos növekedésről beszélhetünk. A gyógyszereink iránti kereslet növekedését valamennyi kulcsfontosságú régióban tapasztaltuk, ez pedig hozzájárul, hogy a pozitív, növekvő tendenciát 2025-ben is fenntartsuk.

2025-ben a teljes árbevételünk várhatóan magas, egyszámjegyű százalékos növekedést mutat majd, míg a core EPS várhatóan alacsony kétszámjegyű százalékkal fog nőni. 2025 első negyedévében nagyon pozitív klinikai kutatási eredményeket értünk el onkológiai, valamint a légúti és immunológai területeken, ami a 2025-ös év első negyedévének jelentős részvényárfolyam-növekedésben is tükröződik.

2030-ig legalább 20 új gyógyszert kívánunk bevezetni és 80 milliárd dollár összárbevételt szeretnénk elérni. Csak 2025-ben hét, a klinikai vizsgálatok III. fázisában levő új gyógyszerünk eredménye várható, de számos új, fontos indikáció jelenik meg a meglévő gyógyszereinket érintően is.

Mik jelenleg a legfontosabb gyógyszeripari trendek és hogyan tud ezekre rákapcsolódni az AstraZeneca? Miben lát kiugrási lehetőséget?

Gyógyszer-fejlesztéseinkkel minden fontosabb terápiás területen jelen vagyunk, beleértve az onkológiát, a vesebetegségeket és a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri, légzőszervi, immunológiai betegségeket, valamint a ritka betegségeket is. Jelenleg közel 200 hatóanyag fejlesztése zajlik, ezeket széles terápiás területeteket felölelve és különféle mechanizmusokra építve végezzük.

Az innovációkat meggyorsító egyik tényező az AI széleskörű alkalmazása, amely számos területen jelent segítséget a betegség jobb megértésétől kezdve, a gyógyszerfejlesztés és klinikai vizsgálatok tervezésének optimalizálásán át egészen - az egészségügyi partnerekkel együttműködve - a betegutak javításáig (betegútnak azt a különböző ellátási eseményekből álló folyamatot nevezzük, amelyet a beteg az adott problémájával végigjár – a szerk.) és a szükséges beavatkozások megfelelő időzítéséig.

K+F technológiai befektetéseink többek között magukba foglalják

• az antitest-gyógyszer konjugátumok és T-sejt alapú technológiák fejlesztését, melyek több különböző terápiás területen is alkalmazhatóak (lehetőve teszik a hatóanyagok pontosabb célsejthez jutását)
• a génterápiát és génszerkesztést, amelyek autoimmun, onkológiai és ritka betegségek széles skáláján nyújthatnak megoldást
• vagy a testsúly beállítására szolgáló megoldásokat, melyekkel a rövidtávú súlycsökkentésen túl az adott beteget veszélyeztető kockázati faktorok is kezelhetőek.

Az elmúlt években több fontos beruházással is találkozhattunk Magyarországon: hol helyezkedik el a cég magyar leányvállalata a stratégiában?

Az AstraZeneca folyamatos, az elmúlt négy évben a piaci átlagot meghaladó növekedést ért el Magyarországon, azonban a betegek innovatív gyógyszerekhez való hozzáférése Magyarországon elmarad a hasonló GDP-vel rendelkező szomszédos országokétól és még sok a teendő annak érdekében, hogy az ország versenyképes maradjon.

Növeltük beruházásainkat, többek között megduplázódott a munkatársaink száma 2022-2024 között, és a top 3 klinikai vizsgálatot végző gyógyszeripari vállalat között vagyunk az országban. Az elmúlt öt évben 84 klinikai vizsgálatot indítottunk, csak 2024-ben közel 60 klinikai kutatás zajlott közel 400 beteg bevonásával. Kiszámítható magyarországi gazdasági környezet esetén mintegy 800 beteg számára fogjuk klinikai kutatásokon keresztül biztosítani a leginnovatívabb terápiákat 2025-ben.

A klinikai kutatásoknak több szempontból is pozitív hatásai vannak: az orvosok aktívan részt vehetnek a tudományos fejlesztésekben, miközben számos beteg, akik számára gyakran nincs más elérhető kezelési mód, a klinikai vizsgálatoknak köszönhetően új lehetőségeket kapnak a betegség kezelésére. A másik nagyon fontos magyarországi beruházásunk a budaörsi logisztikai központ létrehozása volt, amely regionális szerepet tölt be, 20 országot látunk el terápiákkal Magyarországról, amely olyan teljes körű gyógyszerlogisztikai feladatokat jelent, mint a gyógyszerek speciális szállítása, tárolása és csomagolása.

Milyen sajátosságokat lát a magyar egészségügy állapotában, mik a legfőbb eltérések az európai
átlaghoz képest?

A fejlett társadalmak nagyon hasonló problémákkal küzdenek, az elöregedő társadalom egyre nagyobb terhet ró az országokra. Nehéz több betegség okairól egyszerre beszélni, mert ez egy összetett kérdés, de az elmondható, hogy többek között az életmód, a lakosság szűrési hajlandósága és a megelőzés is szerepet játszik egyes betegségek kialakulásában: az embereknek egészségtudatosabbnak kellene lenniük.

Magyarország a világ első öt országa között van az orvoslátogatások és a kórházi ellátás mértékét
illetően, mindez jelentős gazdasági teher.

Fontos lenne a hatékonyság növelése két irányban is, egyrészt növelni kell a szűrési hajlandóságot a megelőzés és a korai diagnózis érdekében, másrészt a betegutak javítása is fontos feladat.

Viszont azt is látni kell, hogy Magyarországon a GDP-arányos egészségügyi kiadások mértékét tovább kellene emelni, hogy megközelítse az uniós átlagot, jelenleg ugyanis a legalacsonyabbak között van.

Fontos tényező az innovatív terápiákhoz való hozzáférés is: az EFPIA által kiadott Wait Indicator (innovatív terápiák befogadásának ideje) alapján Magyarországon az EU egyéb országaihoz képest később lesznek rendszerszinten hozzáférhetőek a betegeknek az innovatív terápiák, még a régió olyan más országaihoz képest is, mint Csehország vagy Románia. Ezeken a területeken Magyarország fontos lépéseket tett a közelmúltban, azonban a fejlesztéseket továbbra is ösztönözni kell, hiszen csak az egészséges emberek tudnak hozzájárulni a gazdasági növekedéshez, az egészségesebb lakosság megtakarítást jelent az egészségbiztosítási és a szociális ellátórendszer számára is, mindez pedig plusz forrásokat jelent a gazdaságnak.

A vállalat profiljában fontos szerepet tölt be az onkológia, Magyarország pedig negatív rekorder daganatos megbetegedések terén. Milyen feladatokat lát a terület kapcsán?

Több évtizedes tapasztalattal rendelkezünk a rákkutatásban és a daganatos betegségek kezelésében, onkológiai terápiánk sokféle betegségterületet érintenek, és várakozásaink szerint a világon 2030-ra 10-ből 7 tüdőrákos és 3-ból 2 emlőrákos beteget AstraZeneca terápiával fognak kezelni. A korábban említett magyarországi klinikai kutatások fele is onkológia területen zajlik, jelenleg 29 ilyen van folyamatban és számuk várhatóan növekedni fog.

A legtöbb magyarországi onkológiai vizsgálat egyébként az emlőrák és tüdőrák területén folyik, de kutatásainkkal jelen vagyunk a petefészekrák, prosztatarák, gyomorrák, méhtestrák, májrák, fej-, nyaki daganatok és hematológiai területein is. Hiszünk a személyre szabott, úgynevezett biomarker-vezérelt terápiás döntéshozatalban, amelyet a diagnosztikai lehetőségek fejlődése egyre inkább lehetővé tesz.

Azonban azt is nagyon fontos tudni, hogy önmagában a terápia nem elég, ha az érintettek nem foglalkoznak a tüneteikkel, nem elég tudatosak életmódjukat érintően. Mindemellett ezeknél a betegségeknél az idő kulcstényező több szempontból is: a korai diagnózis mellett a terápiához való gyors hozzáférés is lényeges, hiszen így tudják a gyógyszerek a legnagyobb egészségnyereséget nyújtani.

Egy összetett probléma megoldásához pedig véleményünk szerint mindig összefogásra van szükség a lokális egészségügyi szervezetekkel, a betegszervezetekkel és a döntéshozókkal egyaránt. Fontos, hogy az érintett szereplőkkel együttműködve építsünk egy olyan betegutat, ami a megelőzéstől, a tünetek korai felismerésétől a gyors diagnosztikán át a megfelelő terápia elindításával jár és megfelelő utánkövetést is magában foglal.

Több stratégiai együttműködési megállapodást is kötött a vállalat az elmúlt években magyar felsőoktatási intézményekkel, többek között a PTE ÁOK-al és a SOTE-vel. Hogyan működnek ezek a gyakorlatban?

Célunk, hogy ezekkel a programokkal közös, átfogó megközelítés jöjjön létre a tanulságok és a szakértelem megosztása, a betegutak javítása, ellátás hatékonyságának növelése érdekében. Általánosságban elmondható, hogy ezek az együttműködések a betegutak optimalizálásával kapcsolatos területek széles skáláját fedik le. Például a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karával azon dolgozunk, hogy a mesterséges intelligencia és az adattudomány eszközeinek segítségével a páciensadatok széles körét dolgozzuk fel annak érdekében, hogy a népegészségügyi problémának számító COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) és súlyos asztma betegséget tudjuk hatékonyabban megelőzni és kezelni.

A Pécsi Tudományegyetemmel a végstádiumú vesebetegséggel (ESRD) közelmúltban diagnosztizált betegek számának pontosabb meghatározásán és ellátásuk javításán dolgozunk közösen, ez ugyanis ma már népegészségügyi problémának számít. A Magyar Kardiológusok Társaságával is együttműködünk, többek között speciális szívelégtelenség-centrumok létrehozásában, illetve szívelégtelenségre specializálódott nővérek képzésében veszünk részt. A Magyar Diabetes Társasággal pedig a diabéteszhez és szövődményeihez, a veseelégtelenséghez és szívelégtelenséghez kapcsolódó ellátás hatékonyságának és minőségének javítását tűztük ki célul.

A cikk megjelenését az AstraZeneca támogatta.
HU-10491, Lezárás dátuma: 2025.04.23.

Címlapkép forrása: www.kepszerkesztoseg.hu