A magyar intézményi keretrendszer fejlődése egyenetlen: bár a digitális közszolgáltatások, az igazságszolgáltatás működése és egyes adminisztratív reformok terén történt előrelépés, a jogalkotási folyamat átláthatósága, a korrupció visszaszorítása, a társadalmi párbeszéd, valamint az államigazgatás vonzereje terén súlyos strukturális problémák maradtak fenn az Európai Bizottság 2025-ös országjelentésének elemzése szerint. A jogbiztonság megerősítése, az érdemi közéleti konzultációk visszaállítása és az antikorrupciós eszközök hatékony alkalmazása nélkül Magyarország intézményi teljesítőképessége továbbra is problémát jelent ütközik. Ez közvetlenül kihat a versenyképességre, a közbizalomra és a közszolgáltatások minőségére.
Magyarország üzleti környezetét erősen hátráltatja a szabályozói környezet kiszámíthatatlansága, a célzott és diszkriminatív gazdaságpolitika, valamint az innovációs bázis gyengesége – állapította meg 2025-ös országjelentésében az Európai Bizottság. A brüsszeli elemzések szerint a hazai kis- és középvállalkozások nem kapcsolódnak be kellő mértékben a tudásalapú gazdaságba, míg az állami beavatkozás egyre torzabb versenyhelyzetet teremt. A problémák közt sorolják, hogy a kutatás-fejlesztés alulfinanszírozott, a szaktudás hiányzik, a külföldi tőke pedig egyre óvatosabb. A brüsszeli elemzés meglehetősen komor képet fest a magyar gazdaság hosszú távú növekedési kilátásairól.
Az Energiaügyi Minisztérium 13 milliárd forintos keretösszeggel indítja a Jedlik Ányos Energetikai Program új pályázatát, amely innovatív energiatechnológiai fejlesztéseket támogat hazai vállalkozások számára - jelentette az Energiaügyi Minisztérium.
A német kormány egy több mint 18,5 ezer milliárd forintnak megfelelő költséget tervezett be az elkövetkező négy évre, amiből masszívan megtámogatnák a helyi ipar fejlesztéseit. Az adókedvezményekből elsősorban az eszköz- és járműparkok felfejlesztése valósulhat meg, de a vállalati adót is csökkenésnek indítanák és további támogatásokat is terveznek a kutatás-fejlesztés területére, amelyekre szükség is lesz, ha nem akarnak még jobban lemaradni a globális versenytársaiktól.
A közgazdaságtan tele van olyan tételmondatokkal, amelyeket szinte mantraszerűen ismételgetünk, mert tömören ragadják meg a szakma alapigazságait. Az egyik legismertebb ilyen mantra így szól: „Az államnak az oktatásba és humán tőkébe kell fektetnie, ha hosszú távú gazdasági növekedést akar.” Ezt minden közgazdász kívülről fújja – és nem véletlenül. A gond csak az, hogy hiába hangzik el újra és újra ez az alapvetés a hazai közgazdasági vitákban, a döntéshozók mintha teljesen immunisak lennének rá. A figyelmeztetések – miszerint a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb strukturális gyengesége az alacsony szintű humántőke-beruházás – már évtizedek óta visszhangzanak, mégsem követi őket valódi változás. Ebben a visszhangtalan közegben a közgazdászoknak egyre frusztrálóbb folyton előrángatni a humán tőkét, mint választ, hiszen úgy tűnhet, mintha beragadt volna egy régi lemez, és semmi eredetit nem tudnánk mondani.
Palkovics László kormánybiztos tartotta a Portfolio Financial IT 2025 konferencia nyitóelőadását, prezentációjában ismertette Magyarország megújult mesterséges intelligencia stratégiáját, és a bankok számára is kijelölte a potenciális fejlődési irányokat.
A Nestlé, a Nescafé márka erősítése érdekében további 500 millió brazil reált (77 millió eurót) fektet be Brazíliában 2028-ig, ami a tavalyi 1 milliárd reálos beruházást egészíti ki - tudósított az ESM kiskereskedelmi szakportál.
A BioNTech 1 milliárd fontos befektetést tervez az Egyesült Királyságban a következő tíz évben, miközben a brit kormány 129 millió fontos támogatást nyújt a német vakcinagyártónak kutatás-fejlesztési tevékenységeinek bővítésére.
A Xiaomi bejelentette, hogy az elkövetkezendő 10 évben legalább 50 milliárd jüan értékben terveznek befektetni chipfejlesztésbe.
A kormány új stratégiai együttműködési megállapodást kötött az Audival, amely vállalat a hazai autóipar egyik legstabilabb tartóoszlopaként nem csupán a magyar gazdaság jelenét, hanem a jövőjét is jelenti - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Győrben.
Az Európai Bizottság 7,3 milliárd eurós (3000 milliárd forintos) beruházással indítja el a 2025-ös Horizon Europe munkaprogramot, amely a kutatás, innováció és tehetséggondozás megerősítését célozza. A program egyszerre támogatja az EU zöld és digitális átállását, valamint segíti a háború sújtotta térségekből érkező tudósokat.
A Merck 34 éve van jelen Magyarországon, két fő üzletágon keresztül nyújt innovatív megoldásokat: egészségügyi divíziója hat terápiás területen kínál kezeléseket, míg Life Science üzletága a gyógyszerfejlesztéstől az elektromos autógyártásig megkerülhetetlen partner. De hogy alakította át a gyógyszergyártók működését a Covid, milyen tapasztalatokat szűrtek le belőle? És mik azok a munkafázisok, amiket jelentősen egyszerűsít a mesterséges intelligencia? A Portfolio erről is kérdezte Dr François Feiget, a Merck egészségügyi üzletágának közép-európai piacokért felelős vezetőjét.
A Richter bejelentette, hogy jelentős részesedést szerzett a Granata Bio nevű, reproduktív egészségügyre specializálódott amerikai biotechnológiai cégben. A lépés erősíti a gyógyszeripari cég amerikai piaci jelenlétét és nőgyógyászati üzletágának stratégiáját.
A kutatás-fejlesztést, az innovációt a versenyképességhez való hozzájárulás tekintetében alig tartják fontosnak a hazai közép- és nagyvállalatok vezetői – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem legfrissebb versenyképességi kutatásából. A felmérést ismertető kiadvány bemutatóján a kutatást készítő Versenyképesség Kutató Központ (VKK) igazgatója, Chikán Attila elmondta: az innováció a magyar gazdaság Achilles-sarkának számít évtizedek óta. A felmérésben a vállalatok magas gyakorisággal mondták azt, hogy a vevői piac nem készteti őket az innovációra.
A mesterséges intelligencia megjelenése a történelem egyik legnagyobb technológiai fordulópontjához hasonló jelentőséggel bír, mint egykor az elektromosság elterjedése. Mindkét innováció gyökeresen alakította, illetve alakítja át az üzleti folyamatokat, a társadalmat és a gazdaság működését – végső soron az emberiség fejlődését is. Az AI különösen a kutatás-fejlesztés területén hoz radikális változásokat: drámai mértékben gyorsítja az innovációt, és olyan áttöréseket tesz lehetővé, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak. A HUN-REN (Magyar Kutatási Hálózat) vezérigazgatója szerint a fejlődés sebessége az igazi megatrend. Jakab Rolandot a hazai mesterséges intelligencia-kutatás jelentőségéről és a közelgő Symposium 2025 konferencia céljáról kérdeztük.
Magyarország a világ első öt országa között van az orvoslátogatások és a kórházi ellátásban való részvétel szempontjából, ami Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép- Európáért felelős vezetője szerint jelentős gazdasági teher, ezért fontos lenne a hatékonyság növelése két irányban is: növelni kellene a szűrési hajlandóságot a megelőzés és a korai diagnózis érdekében, másrészt a betegutak javítása is fontos feladat. A régiós vezető a Portfolio-nak adott interjújában kitért a gyógyszeripart érő globális kihívásokra, és beszámolt sikeres klinikai kutatási eredményekről is például az onkológiai területén.
Folyamatosan csökken a lengyel lakosság szimpátiája az ukránok iránt.
Előrelépés történt a vámháborúban.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Felpörgetné a gyártást.
Komoly feszültséget okozott a kérdés.
Hirtelen aggasztó lett a helyzet.
Megérkeztek a friss inflációs adatok.
Régi tabut döntött le a kormány.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
