Nem számoltunk a nyugdíj- pénztárak vagyonvesztésével

Portfolio.hu: A Generali Alapkezelőt mennyire érinti a pénzügyi szektorra kivetett különadó?

Schuszter Péter: Nyáron, amikor bevezetésre került a különadó, az alapkezelőkre olyan nagyságrendű adót vetettek ki, ami még az elviselhető kategóriába tartozott. Bár eleinte jóval nagyobb keretszámról volt szó szektorszinten, azonban ez időközben előnyünkre változott. Ha csoportszinten nézzük a Generalit, tehát már a biztosítókat is belevesszük, akkor lényegesen nagyobb teher a különadó. A teljes csoportra nagyjából 6 milliárd forint esik, ami már a tulajdonosoknak is fájdalmas. Az alapkezelőnek ebben az évben 140 millió forint bankadót kell fizetnie, és még úgy is, hogy jövőre megmarad a plusz teher, az intézmény kibírja a különadót. Viszont ha az elmúlt egy hónap fejleményeit nézzük a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban, akkor már változik a kép, hiszen ha többször 140 milliót kell fizetnünk, és a nyugdíjpénztári vagyon jelentős része is elvándorol, akkor ez már kérdéseket vethet fel.

P.: A szabályozási változások nem veszélyeztetik a hazai vagyonkezelést? A tulajdonosok nem vihetik el tevékenységüket külföldre?

S.P.: Régóta foglalkoztatja a hazai vagyonkezelői szektort, hogy a tulajdonosok hogyan vélekednek, szükséges-e itt működnie egy vagyonkezelőnek, vagy össze lehet vonni a működést központilag. Azt gondolom, hogy amíg hazánk nem csatlakozik az eurózónához, addig ez nem valós félelem, ám abban a pillanatban, hogy csatlakozunk ahhoz, a vagyonkezelés kiszervezése egy pillanat műve lenne. Mi azonban arra készülünk, hogy mire eljön a csatlakozás ideje, addigra elinduljanak azok a tevékenységeink, amelyekkel itthon tarthatjuk a vagyonkezelést. Nyilván eddig azért nem szervezték ki tevékenységünket, mert elég nagy állománnyal rendelkeztünk a közép-kelet-európai csoporton belül és jelentős számú külső ügyfelünk van.

P.: Az, hogy az adóalapot a teljes kezelt vagyon alapján határozták meg, nem kedvező az önök számára. Hosszabb távon ki lehet bírni ezt a terhet?

S.P.: A legnagyobb probléma a bankadóval az volt és most is az, hogy nem tudjuk, meddig fog tartani. A különadó elfogadásakor még nem gondoltuk, hogy a nyugdíjpénztári vagyonban lehet csökkenés, enélkül a 130-150 millió forintos teher az alapkezelőnél három éven keresztül még elviselhető mértékű lenne. Egyelőre viszont nem tudjuk, hány évig fog tartani ilyen vagy hasonló formában a különadó, miközben azt sem tudjuk, hogy az adómérték hogyan fog változni. Egyébként számunkra igen kedvezőtlen a különadó számítása, hiszen viszonylag alacsony vagyonkezelői díjakkal dolgozunk, elég jelentős a kezelt vagyonunk, és emiatt a vagyonra vetítve alacsony a nyereségünk.

P.: Tavaly 100 milliárd forint körül volt az alapkezelőnél a nyugdíjpénztárak számára kezelt vagyon. Ennek a részleges kiesését esetleg díjemeléssel tudná ellensúlyozni az alapkezelő?

S.P.: Jelenleg a magánnyugdíjpénztári kezelt vagyonunk 110-120 milliárd forint között van, ehhez jön még az a kitettség, ami befektetési alapokban van. Ez összesen több mint 130 milliárd forint. Öt nyugdíjpénztári mandátumunk van, nemcsak a Generali Nyugdíjpénztár vagyonát kezeljük, hanem az Égyűrűkét, a Vasutasét, a Honvédét és a Dimenzióét is. Nálunk a legnagyobb probléma az, hogy míg a vagyonunk körülbelül 25 százalékát teszi ki ez a 130 milliárd forint, addig bevételi oldalon sokkal nagyobb részt képvisel. Biztos azonban, hogy nem azzal fogjuk kompenzálni a bevételkiesést, hogy díjat emelünk, miután nem is nagyon tudnánk. A külső pénztári megbízásoknál fel sem merül, hogy emeljünk, hiszen a vagyonkezelői díjakat eleve csökkenteni kell folyamatosan a következő években a hatályban lévő törvénynek megfelelően. Ahol felmerülhetne a díjemelés, az a befektetési alapok vagyonkezelési díja, de ez sem reális szcenárió.

P.: Milyen lehetőségek vannak arra, hogy kezeljék a kialakult helyzetet?

S.P.: Az tény, hogy az intézményi vagyonkezelési piacon beszűkültek a lehetőségek. Az elmúlt egy hónap magánnyugdíjpénztári problémái a teljes intézményi vagyonkezelésre rányomta a bélyegét. Ez azonban számunkra nem egy új helyzet, mert már korábban is láttuk, hogy az intézményi vagyonkezelési piac többé-kevésbé le van osztva. Lehetnek felszabaduló mandátumok, viszont egyértelmű, hogy nem ez, hanem a lakossági szegmens a hosszú távú lehetőség arra, hogy növeljük vagyonkezelési bevételeinket. Amíg nem látunk tisztán a magánnyugdíjpénztári ügyekben, addig nem tudjuk megmondani, hogy mekkora költségcsökkentésre van szükség. Munka szempontjából ugyanannyi egy 10 milliárd forintos portfoliót kezelni, mint egy 60 milliárdosat. Ugyanúgy kell kezelni a vagyont, elvégezni az adminisztrációt, a back office munka is ugyanannyi. A bevétel viszont csökken, ezért azt kell megnézni, hogy miként tudjuk a költségeinket mérsékelni úgy, hogy ez ne menjen a munka rovására. A másik lehetőség, hogy hogyan tudunk más csatornákon keresztül újabb vagyonokat bevonni. Az elmúlt egy évben ezeket a projekteket indítottuk el.

P.: Tehát a nyugdíjpénztári változtatás nélkül is az lett volna a törekvésük, hogy erősítsék a retail oldalt?

S.P.: Lassan fél éve tárgyalásban vagyunk olyan forgalmazókkal, akikkel meg tudjuk oldani az ügynöki, tanácsadói értékesítést. Az elmúlt egy hónap történései azt erősítették meg, hogy ezt sokkal intenzívebben és gyorsabban kell megtenni. Meggyőződésem, hogy a hazai pénzügyi piacon tevékenykedő tanácsadók számára egy új sikertermék lehet a befektetési alap.

A legnagyobb probléma a befektetési alapok ügynöki értékesítését nehezítő jogi háttér, hiszen míg a bankokon keresztüli befektetésijegy-értékesítés könnyű, addig a befektetési alapok tanácsadókon keresztüli értékesítése szigorú szabályozás alá esik, ellentétben például a biztosításokkal, hitelekkel, vagy más pénzügyi termékekkel. Nekünk, mivel nincs banki hátterünk, kell találnunk egy olyan forgalmazót, akin keresztül működhet az értékesítés. A lényeg, hogy mi már abban a fázisban vagyunk, hogy úgy tűnik, sikerült megoldani a jogi problémákat. Ki kell még emelnem a privátbanki értékesítéseket is, hiszen itt is látunk potenciált. Az elmúlt fél évben komolyan elindult ez az értékesíti csatorna is a banki kamatok csökkenése miatt, miközben a válság alatt gyakorlatilag állt a piac. A célunk az, hogy minden egyes privátbankban ott legyünk, ami azért is fontos, mert a privátbanki ügyfeleknek milliós nagyságrendű vételei vannak.

P.: Milyen termékekben lát potenciált?

S.P.: Privátbanki oldalról azt látjuk, hogy a sztártermékek az abszolút hozamú alapok, amelyek igaz, nem kínálnak tőke- vagy hozamgaranciát, azonban egy részvénypiaci esésnél is jó teljesítményre képesek. Ezen kívül a részvényalapok is jól fogynak ebben a szegmensben. A tőke- és hozamvédett alapok a lakossági oldalon népszerűek nagyon, minden alapkezelő megcsinálta a saját tbsz-es alapját, amivel párhuzamosan speciális lejáratú alapokat is kibocsátottak. A kötvény típusú alapokban nem gondolom, hogy akkora potenciál van, mint a részvény típusú alapokban. Azt gondolom, hogy folyamatosan nőni fog a részvényalapok kereslete, mert ha elindul az ügynöki értékesítés, többen megismerhetik a befektetési alapok ezen típusát. A potenciál jól látható, ha összehasonlítjuk a befektetési alapok és a unit-linked alapok összetételét. Míg a befektetési alapoknál a részvénykitettség durván 20 százalék, addig a unit-linked alapoknál nagyjából 50 százalék. Nagy különbség az is, hogy míg a befektetési alapok a passzív értékesítéshez tartoznak - mivel a banki betétek kiváltására vásárolnak a befektetők ilyen termékeket -, addig a unit-linked alapoknál az aktív értékesítés a jellemző.

P.: A Generali Alapkezelőnél az utóbbi években bevezetett alapok a nagy trendekhez kötődtek. Ez a jövőben is így marad?

S.P.: A mi befektetésialap-palettánkon ma már gyakorlatilag a világ összes régiója megtalálható. Van amerikai-, európai-, fejlődő piaci-, ázsiai- és latin-amerikai részvényalapunk, ezeken kívül pedig vannak tematikus alapjaink. Van egy abszolút hozamos alapunk, egy IPO alapunk, egy zöldenergia alapunk, és egy infrastruktúra alapunk. Mind a 2008-ban, mind az idén elindított, részvényszegmensre koncentráló alapjainkra jellemző az abszolút hozamú szemlélet, elsődleges céljuk a pozitív hozam elérése negatív piaci környezetben is. A 2008-ban indított alapjaink lényegesen jobban teljesítettek a fejlett piaci és a hazai tőzsdéknél is, 8 és 12 százalék közötti éves hozamokat produkáltak. A jövőben nem gondolom, hogy 30-40 alapos palettával kell rendelkeznünk, de alkalomadtán igenis meg kell lovagolni azokat a trendeket, amelyek vannak a világban. Nem hinném, hogy évente 4-5 új alapot fogunk indítani, viszont azt el tudom képzelni, hogy 4-5 strukturált, hozam- vagy tőkegarantált alapot elindítunk.

P.: A Generalinál lehet tudni, hogy mekkora az érdeklődés a befektetési alapok iránt a tbsz-eknél?

S.P.: Miután nekünk nincs csoporton belüli forgalmazói hátterünk, nem tudjuk pontosan, hogy az új befektetésijegy-értékesítések tbsz-hez kötődnek-e, vagy sem. Viszont azt halljuk, hogy a private banking-ben nem annyira dívik a tbsz, inkább a retail ügyfelek körében van erre kereslet, azonban az emberek még nem nagyon ismerik ezt a terméket, sajnos ezért is keresik kevesebben a vártnál. Pedig az ügyfél semmit sem veszítene egy ilyen számla nyitásával, sőt, a tbsz előnyeit kihasználva akár adómentességet is élvezhet. A bankokban egyelőre úgy gondolom, hogy nincs meg a kellő motiváció, hogy a tbsz nyitásokat erőltessék.

P.: Néhány hónappal ezelőtt azt mondta, hogy több százmilliárd forintnyi friss tőke érkezhet a tbsz-ekre. Igazolta a várakozásait az elmúlt néhány hónap?

S.P.: Többé-kevésbe igen. Az alapkezelők közül többen is elindították a saját, tbsz-re optimalizált alapjukat. Az értékesítések azt mutatják, hogy nem volt hiábavaló a kibocsátási roham, hiszen a legtöbb alapkezelő igen komoly mennyiségeket adott el befektetési alapjaiból. Az értékesítési számokba azonban nem látunk bele, nem lehet tudni, hogy mennyire köszönhető a kereslet megugrása a banki kamatok csökkenésének, vagy éppen a tbsz-ek bevezetésének.

A tbsz rohamra felkészülve mi is elindítottunk egy új, ötéves lejáratú alapot. Ez egy pilot projekt, azt tervezzük, hogy az alapot teljes egészében ügynöki értékesítésen keresztül tesszük elérhetővé a piacon. Az első beszámolók szerint nagyon nagy az érdeklődés. A Generali Tripla 5 alap a BRIC-országok teljesítményéből nyújt részesedést tőke- és hozamvédelem mellett, miközben be van építve egy olyan kontrollmechanizmus is a termékbe, hogy ha rosszul teljesítenek a piacok, akkor az alap biztonságos eszközbe teszi a pénzt, míg ha felívelés van, akkor akár 100 százalékos részvénykitettsége is lehet. Az alap öt évet követően nemcsak a tőkét, hanem a legalább 5 százalékos hozamot is biztosítja a befektetőknek.

P.: Hamarosan 10 éves lesz a Generali Alapkezelő. Hogyan értékeli az eddigi működést?

S.P.: A belefektetett energia megtérült, a várakozásaink bejöttek. Az alapkezelő megalapítása előtt is volt vagyonkezelő tevékenységünk, a biztosítón belül végeztük a biztosítói és pénztári vagyonkezelést, viszont az, hogy külső mandátumaink is vannak, azt jelzi, hogy jól végezzük a munkánkat. Arra fel voltunk készülve, hogy az intézményi piac egyszer be fog záródni, és el kell mennünk más irányba. Alapvetően ezért is indítottunk el olyan projekteket ebben az évben, amelyek a lakossági szegmens felé nyitnak.

A stratégiánk egyértelmű, a sikerességét pedig nagyon jól szemlélteti az is, hogy bevált a pozícionálásunk az abszolút hozamú stratégia esetében. Ebben többé-kevésbé úttörők voltunk Magyarországon, s manapság az abszolút hozamos portfóliókban kezelt vagyonunk eléri a 20 milliárd forintot. Ma 3-4 olyan szereplő van a piacon, akik nagyon jó szinten állnak, és mi ott vagyunk az élbolyban. A 2010-es esztendő is a sikerekről és az eredményekről szólt, idén 5 új alapot indítottunk, sikeresen szereztünk mandátumokat nyugdíjpénztári vagyonkezelői pályázatokon, mindezek eredményeként pedig kezelt vagyonunk 500 milliárd forintra bővült. Bízunk benne, hogy a jövőben is hasonló folytatással számolhatunk.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• nyugdíj