Az óraátállítás ötlete az első világháború folyamán tört be igazán a köztudatba és egészen máig velünk maradt. A tudományos világban ugyanakkor egyre több olyan eredmény született, amely arra utal, hogy az embereknek nem tesz jót ez az idővel való babrálás - foglalja össze a jelenséget az Economist. Az EU-s döntéshozókat persze nem feltétlenül ez, hanem sokkal inkább a vonatkozó közvéleménykutatások eredménye győzhette meg arról, hogy lépjenek. Magyarországnak már csak azt kell eldöntenie, hogy a nyári vagy a téli időszámítást válassza.
A megkérdezettek háromnegyede szerint jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban. A válaszadók kétharmada szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, amikor este tovább van világos - derült ki a Publicus felméréséből.
Szombatról vasárnapra (éjjeli 3 órakor) egy órával visszafelé mozdulnak az órák. A téli időszámítás beálltával egy órával hosszabb lesz a vasárnap. Változik a menetrend is.
A korábban tervezett 2019-es cél helyett csak 2021-ben szűnhet meg az óraátállítás az EU-ban.
Az összes tagállam közül Magyarországon volt a második legmagasabb azok aránya (90%), akik az óraállítás eltörlésére szavaztak és közülük a negyedik legnagyobb arányban (86%) vélekedtek negatívan az eddigi állítgatásokról - derült ki az Európai Bizottság ma nyilvánosságra hozott előzetes adataiból. Érdekes, hogy miközben az eredmények alapján a magyarokat kifejezetten dühítette az évi kétszeri óraállítás, aközben csak viszonylag kevesebb szavaztak (a népesség 0,21%-a) az online konzultáció keretében.
A tengerentúli szél mozgatja a forintot is.
A hazai ipari teljesítményen is nyomot hagyott a húzóágazatnak várt akkumulátorgyártás szenvedése.
Ezt erősítették meg ma egy közös találkozó során.
Tényleg felfelé bukott Szergej Sojgu?
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.