Nem valószínű, hogy az idén növekedne a magyar gazdaság

2013. április 4. 08:42    
 
A félremenedzselt ciprusi válság az európai adósságválság folytatását jelenti, ám a sebezhető és még nem megmentett országok köre már szűkül - mondja Valentinyi Ákos. A Cardiffi Egyetem professzora szerint csak Európában szokatlan az a megoldás, hogy a részvény- és kötvénytulajdonosok mellett bankcsőd esetén a nagybetétek tulajdonosai is szenvednek veszteséget, az Egyesült Államokban ez teljesen megszokott. Nem pusztán a külső kereslet elégtelenségére, vagy a válság miatti alacsony fogyasztásra vezethető vissza, hogy idén sem nagyon lesz növekedés a magyar gazdaságban - véli a European Economy Advisory Group tagja. A magyar gazdaság komoly strukturális problémákkal küzdött már a válság előtt is, a bizonytalan adó- és intézményi környezet tekintetében az elmúlt három évben nem javulás, hanem romlás tanúi lehettünk.




"...az lesz az adósságválság utolsó mentőcsomagja"  1/2 következő oldal →

Portfolio.hu: Hogyan értelmezzük a ciprusi fejleményeket? Az európai adósságválság kiújulásának vagy csak egy kellemetlen utózöngének?

Valentinyi Ákos: A ciprusi fejleményeket az európai adósságválság folytatódásának tekinthetjük. A ciprusi krízis ugyanis nem volt váratlan. A görög problémák eszkalálódása után a kérdés nem az volt, hogy bekövetkezik-e, hanem csak az, hogy mikor. Ennek oka, hogy a ciprusi bankszektor mérete a GDP-hez képest az európai átlagnak közel háromszorosa, eszközeik jelentős részét pedig görög államkötvények tették ki. A tavalyi görög mentőcsomag részeként a görög államkötvények tulajdonosainak, közöttük a ciprusi bankoknak jelentős veszteségeket kellett elszenvedniük. Az már akkor látható volt, hogy a ciprusi bankszektor helyzetének rendezése nem lesz elkerülhető. Miután pedig a szektor mérete a ciprusi GDP-hez képest óriási, az is világos volt, hogy a ciprusi adófizetők maguk nem képesek megoldani ezt a problémát. A válság, illetve a nemzetközi pénzügyi segítség szükségessége, nem volt váratlan. Váratlan volt viszont a krízis kezelésének módja.

P.: A ciprusi helyzet félre lett menedzselve?

V. Á.: Meglehetősen. A végül alkalmazott megoldással nincs probléma. Annak lényeges elemei ugyanis, vagyis hogy a bankok részvényesei, és kötvénytulajdonosai mellett a nem biztosított 100 ezer euró feletti betétek tulajdonosit is bevonják a fizetésképtelen bankok helyzetének rendezésébe, megfelelnek egy betétbiztosítás rendszer működési elveinek. Az Egyesült Állomokban ehhez hasonlóan működik a betétbiztosítás. Ott a részvény- és kötvénytulajdonosok mellett bankcsőd esetén a 100 ezer dollárnál nagyobb betététek tulajdonosai is szenvednek veszteséget. Az viszont súlyos hiba volt, hogy a végül alkalmazott konstrukció előtt egy héttel egy másik javaslatot hoztak nyilvánosságra a tárgyaló felek. Aszerint nem csak a biztosított kisbetéteseket adóztatták volna meg, hanem minden betétest, függetlenül attól, hogy a bank, ahol a betéteket elhelyezték, gondokkal küzdött-e vagy sem. Ez nemcsak a létező betétbiztosítás szabályait írta felül visszamenőlegesen, hanem fizetőképes bankoknál elhelyezett betéteket is bevont volna a fizetésképtelen bankok problémáinak rendezésébe. Ez meglehetősen önkényes, egy ad hoc vagyonadóval egyenértékű lépés lett volna. Ezt a javaslatot a ciprusi parlament elutasította, de a baj már megtörtént. Ilyen előzmények után már szinte lehetetlennek bizonyult a végül megvalósított javaslatot úgy kommunikálni a piacokkal, hogy az kellően megnyugtatóan hasson. "Mostantól a betéteket megadóztatják, ha baj van'', ez volt az értelmezése a ciprusi megoldással kapcsolatos gazdaságpolitikusi nyilatkozatoknak, amelyek közül az Eurogroup elnöke, Dijsselbloem nyilatkozata minimum nem volt kellően körültekintő. Nem világos, hogy az európai pénzügyminiszterek miért adták áldásukat egy olyan javaslatra, amelyről tudható volt, hogy megingatja majd az európai betétbiztosítási rendszerbe vetett bizalmat. Egyelőre nagyobb baj talán nem történt, de a bizalom helyreállításához idő kell.

P.: Újabb és újabb országok válnak az adósságválság áldozatává. Meddig mehet ez így? Mi fordíthatja meg a folyamatot?

V. Á.: A folyamat valószínűleg a vége felé közeledik, mert a sebezhető országoknak szinte már mindegyike megkapta a maga mentőcsomagját. A ciprusi események után Luxemburggal, Máltával, Szlovéniával és természetesen Olaszországgal kapcsolatban jelentek meg spekulációk. Ezek közül Szlovéniának szüksége lehet mentőcsomagra a bankrendszere feltőkésítéséhez. A többiek esetében a bankok miatti adósságválság kockázata alacsony. A nagy kérdés azonban az, hogy a piac hajlandó-e az olasz államadósságot finanszírozni azon az áron, amely mellett még az fenntartható. Egyelőre úgy tűnik, igen. Vagyis most szerintem a legvalószínűbb szcenárió, hogy esetleg Szlovénia még segítségre szorulhat, de az lesz az európai adósságválság utolsó mentőcsomagja. A kockázatok azonban jelentősen akkor csökkennek majd, ha az eurózóna tagállamaiban beindul a növekedés. Sajnos erre az idén még kevés országban számíthatunk.

VALENTINYI ÁKOS
1987-ben végzett a Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1983 és 1987 között tagja volt a Rajk László Szakkollégiumnak. 1987 és 1992 között a Kopint-Datorg tudományos munkatársa. 1989-90-ben a Frankfurti Egyetemen közgazdaságtudomány tanult, 1992 és 1996 között pedig a firenzei Európa Egyetemen doktori tanulmányokat folytatott. 1996 és 2008 között a Nagy-Britanniában a Southamptoni Egyetemen közgazdaságtan oktatott, ahol 2004-ben professzorrá nevezték ki. 2008 márciusa és 2010. augusztusa között a Magyar Nemzeti Bank Kutatási szakterületének vezetője. 2010. szeptembere óta főállásban Cardiffi Egyetem professzora, emellett az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének mellékállású tudományos főmunkatársa. 2011 óta a Brit Árnyék Monetáris Tanács és a European Economy Advisory Group tagja. Kutatási területe a makroökonómia, azon belül elsősorban gazdasági növekedés és gazdasági fejlődés kérdéseivel foglalkozik. Rendszeresen publikál nemzetközi tudományos folyóiratokban és a Közgazdasági Szemlében. Vendég professzor volt a Közép-Európa Egyetemen és a madridi Carlos III Egyetemen.


P.: Az EKB már bejelentette, hogy van nehéztüzérsége, és nem fél használni. Szükség lesz-e ön szerint ezek bevetésére?

V. Á.: Az Európai Központi Bank 2012. szeptemberi, korlátlan kötvényvásárlásra vonatkozó bejelentése, illetve a Német Legfelsőbb Bíróságnak az ESM-re vonatkozó kedvező döntése megnyugtatta a piacokat. Az EKB-nak pedig eddig nem kellett a korátlan kötvényvásárlást a gyakorlatban is kipróbálnia. Azt gondolom, hogy ennek bevetésére csak akkor lesz szükség, ha a spanyol vagy az olasz államkötvénypiacon komoly zavarok támadnak. Én ezt nem zárom ki, de nem tartom valószínűnek, még az olasz politikai bizonytalanság ellenére sem.

P.: A válság kirobbanását követően a figyelem a közpénzügyek rendbetételére terelődött, aztán jött a növekedés beindítása. Valójában mi a legfontosabb feladat?

V. Á.: Érdemes különbséget tenni rövid távú és hosszú távú gazdaságpolitikai célok között. Normális körülmények között a közpénzügyek fenntarthatóságát hosszú távon kell biztosítani. A pénzügyi válság feszült piaci hangulatában viszont rövid távon kellett a fenntarthatóságot biztosítani, ami költséges. Egy átlagos recesszióban a növekedést be lehet indítani keresletélénkítéssel. Pénzügyi válságok viszont tipikusan olyan elhúzódó recesszióval járnak, ahol a hagyományos keynesi keresletélénkítő eszközök kevéssé működnek. Ilyen körülmények között a kínálati oldal erősítésének, ami a hosszú távú növekedést segíti elő, fontosabb szerepe van. Például munkaerőpiaci reformok, amelyre mind Spanyolországnak mind Olaszországnak nagy szüksége lenne, hozzájárulnak a hosszabb távú gazdasági növekedéshez, ahogy a 2000-es évek első felében végrehajtott munkaerőpiaci reformok Németországban megalapozták a növekedést.


Ez a cikk folytatódik:

1. "...az lesz az adósságválság utolsó mentőcsomagja"
2. "... még jövőre sem várok számottevő növekedést a magyar gazdaságban"
 1/2 következő oldal →

Címkék: makrogazdaság

  Előző cikk Következő cikk 

 
 

Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...

Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



Állásajánlatok
Elemzési szakértő
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55