Valóban csak a kollektív béralkutól függ a bérszintünk?

Barta Balázs
2015. február 19. 08:33    
nyomtatás
 
Pogátsa Zoltán azt mutatja be, hogy a vállalkozások hozzáadott értéke által létrehozott jövedelem a tőketulajdonos és a munkavállalók között úgy oszlik meg, amilyen mértékben az alkuképességük viszonyul egymáshoz. A munkavállalói érdekérvényesítő képesség pedig a szakszervezetek meggyengülését követően Kelet-Európában lecsökkent, és ez vezetett az indokolatlanul alacsony bérszinthez. Ez azonban csak kis részben fedi a valós okokat a bérkülönbségre - függetlenül attól, hogy a szakszervezetek megerősödése üdvözlendő folyamat lenne -írja Barta Balázs közgazdász.


Az írás a hazai bérek színvonaláról kialakult vitához szól hozzá. Az előzmények (Madár István elemzőnk, és Pogátsa Zoltán "tollából") itt olvashatók.

2015.02.07 07:28 De tényleg, miért keres többet egy osztrák, mint egy magyar?
2015.02.16 11:22 Miért alacsonyak a béreink? Válasz a Portfolio írására
  • Hazánkban a bérre rakódó terhek jelentősen magasabbak, mint a tőkejövedelemé. Ezért a hazai vállalkozások jelentős része - sajnos ehhez még becsülni sem tudok adatot, viszont több száz céget meghaladó vállalkozói felmérésünk alátámasztja - "feketén" ad fizetés-kiegészítést a munkavállalóinak. Azaz a tulajdonos a saját tőkejövedelméből áldoz a munkavállaló kompenzációjára. Ez gazdasági kényszerűség és racionalitás. Viszont a statisztikát torzítja. És könnyen válik a vállalkozó mumussá.
  • A hazai gazdaság az ún. függő gazdaságok közé tartozik (forrás: Enlarging the varieties of Capitalism - The emergence of dependent market economies in East Central Europe, A Nölke és A Vliegenthart, World Politics 61.). A beruházások alapvetően a nemzetközi nagyvállalatok telephelyei közötti versenytől függenek, mely az üzleti beruházások fő forrása. A munkaerő szempontjából a szakmunkások értéke a meghatározó, az innováció elsősorban az említett nagyvállalatok telephelyei közötti transzferre korlátozódik. A komparatív előny forrása pedig a költséghatékony összeszerelés. Ez korlátozottan teszi összehasonlíthatóvá a mozgásteret nyugat- vagy észak-európai országokkal.
  • A tőketulajdonosi szerkezet és a bérek között szoros összefüggés van. Míg az említett észak- és nyugat-európai országokban a széttagolt, gyakran helyi tulajdonosi kör meghatározó jelentőségű a gazdaságban, addig Kelet-Európában a külföldi tőke koncentrációja nagyságrendekkel dominánsabb.
  • A magasabb hozzáadott érték értelemszerűen magasabb jövedelemszintet tesz lehetővé, ezért ezt kevésbé nyitottak külföldre kiszervezni a tulajdonosok, és a bérmunka-jellegű tevékenység jut Kelet-Európának. Ha viszont ebben a nemzetközi munkamegosztásban szakszervezeti úton béremelést kívánunk realizálni - ami nyilván üdvözítő lenne, mint végeredmény! -, akkor a magyarországi vezérigazgatóknak nevezett üzemvezetők gyors leépítésekbe kezdhetnek. A szlovák, román, mexikói versenytárs telephelyek elvinnék az új projekteket. Jelenleg ugyanis sem a minőségi munkaerőben, sem beszállító hálózatok, sem kutatás-fejlesztési kooperációk tekintetében nem rendelkezünk egyedi versenyelőnnyel.
  • A helyi kulturális karakterektől nem lehet eltekinteni. Hazánkban jellemző karakter a zártság (World Value Survey 2006), valamint "bizonytalanság kerülése és a rövidtávú gondolkodás" (Neumann-Bódi Edit et al: Kulturális értékek vizsgálata a magyar társadalomban, 2008.), így nem lehet egy elemét kiemelni a gazdasági környezetnek - nevezetesen a szakszervezeteket, és azt csodafegyverként bevetni. Próbálhatunk más modelleket másolni, hiszen nagyon fontos, hogy tanuljunk, de a nagy kihívás, hogy azokat hogyan adaptáljuk.

Valóban csak a kollektív béralkutól függ a bérszintünk?
Klikk a képre!


Merre érdemes akkor fókuszálni, ha bért akarunk növelni?


Kérdés viszont, hogy amennyiben egy összetett elemekből álló csomagban gondolkodunk, melyeknek az eredményeként a munkavállalói jövedelmek magasabb szintre tudnak kerülni, akkor merre érdemes a hangsúlyt helyezni.
  • Akkor lehet bért növelni, ha fenntartható módon növekszik a vállalkozások hozzáadott értéke. És itt kénytelenek vagyunk különbséget tenni hazai és külföldi tulajdonú vállalkozás között. Ez nem az előbbinek juttatott indokolatlan versenyelőnyről szól, vagy versenytorzítás és korrupció elősegítéséről, hanem a döntéshozatali folyamat különbségéről. Hazai vállalkozás székhelye, központja mindig Magyarországon marad.
  • A kis- és középvállalkozások esetében az üzleti eredményessége legszorosabban a stratégiai gondolkodásmóddal, az innovációba történő befektetésekkel és a nemzetköziesedéssel függ össze.

    Valóban csak a kollektív béralkutól függ a bérszintünk?

  • A kihívás, hogy a hazai vállalkozások pontosan a stratégiai gondolkodásmódban és a valós innovációban - nem a pályázatokban megkövetelt matematikában - gyengék (vs. kulturális karakter!). Ezért amennyiben a tulajdonosok/ügyvezetők menedzsment kompetenciáját növeljük, ez fog extra jövedelmet létrehozni (exportképesség, márka-orientáltság, tudatos gazdálkodás, stb.) révén. A megnövekedett tőkejövedelemből pedig a munkavállalóknak is többletbevétel jut, hiszen a munkáltató a minőségi munkaerőhiányos piacon a megtartásban érdekelt.
  • A vállalkozói menedzsment kompetencia növelése pedig csak aprólékos munkával kezelhető. Sajnálatos módon erre nincsen központilag előírható szabályozó. A hazai kis- és középvállalkozásokat meggyőzve, példákat mutatva lehet előbbre jutni.
  • A nemzetközi vállalatok tekintetében a legnagyobb feszültség a folyamatosan jelenlévő minőségi munkaerő mennyiségének a kérdése. Ezen cégek esetében a vállalati szakszervezetek képviselhetnek erőt, azonban itt kevésbé a bérek kérdésében lehet előbbre lépni, inkább a munkavállalók biztonságának és foglalkoztatás körülményeinek fejlesztésében - a folyamatos műszakok egyoldalú bevezetése, a képzésekre fordított idő és annak elszámolása, a szabadságolások rendje stb.


A szerző közgazdász, a Pannon Gazdasági Hálózat ügyvezető igazgatója.

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír



hirdetés
 
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
0
Prémium