Milyen típusú segítséget nyújt az EXIM ügyfeleinek?.
Már a korábban elmondottakból is látható, alapvetően három módon támogatjuk az exportőröket. Ha már kiszállította az árut, vagy elvégezte a megrendelt szolgáltatást, megvesszük, vagy megfinanszírozzuk a vevővel szembeni követelését. Ehhez a vevő nemfizetési kockázatát is átvállaljuk. Ennek különös jelentősége van a magyar export jövője szempontjából kulcsfontosságú politikai/gazdasági értelemben kockázatos piacok esetében. Ezek a szolgáltatásaink a már megvalósult exporthoz kapcsolódnak. Az Eximbank üzleti aktivitásának nagyobb hányada azonban az export előfinanszírozásához kötődik. Megjegyzem, mi az export előfinanszírozást nagyon széles értelemben vesszük. Beleértjük az exportkapacitásokat megteremtő beruházásokat, magát a termelési folyamat finanszírozását is, majd a vevőkintlévőségek befolyásáig terjedő időszakot. Ahogy említettem, a tág értelmezéshez hozzátartozik, hogy ezeket a lehetőségeket a direkt exportőrök mellett a beszállítóknak is megnyitottuk. A beszállítói konstrukciók működtetése alkotja a teljes szolgáltatáscsomag harmadik elemét. Milyen program vagy programok kapcsolódnak az export előfinanszírozásához?
Az elmúlt két évben a Bank annak érdekében, hogy minél szélesebb körben tudjon az ügyfelek részére finanszírozási lehetőséget kínálni, jelentősen átalakította a termékeit. Két olyan programot is elindítottunk, ami a vállalkozások versenyképességének javítását támogatja. A Jövő Exportőrei Program célja hogy minél több vállalkozást érjünk el a leendő KKV exportőrök köréből. Itt jellemzően azokat finanszírozzuk, akik még csak készülnek a külpiaci nyitásra. A 2018-ban bevezetett Exportélénkítő Programunk elsődleges célja pedig, hogy elősegítse a mikro-, kis- és középvállalkozások és bizonyos feltételeknek megfelelő nagyvállalatok exportpiacokra történő kijutását, illetve a piacokon már jelenlévők részére, hogy minél versenyképesebb termékeket tudjanak előállítani ill. szolgáltatásokat nyújtani. Szeretném kiemelni, hogy mindkét programban azokat a vállakozásokat fogadjuk be, akik képesek a hozzáadott értéket növelni a finanszírozás futamideje alatt.
Milyen hiteleket lehet igényelni az Exportélénkítő Programon belül?
Az exportőrök export árbevételük előfinanszírozásához exportélénkítő forgóeszközhitelt, jövőbeni export árbevétel létrejöttéhez szükséges beruházásokhoz exportélénkítő beruházási hitelt illetve exportélénkítő lízinget igényelhetnek.
Az exportőr részére árut, alkatrészt, alapanyagot, az előállítási lánchoz kapcsolódó szolgáltatást beszállító vállalkozások az ebből származó árbevételük előfinanszírozásához beszállítói forgóeszközhitelt, az exportőr részére történő szállítások teljesítéséhez szükséges beruházásokhoz beszállító beruházási hitelt illetve lízinget igényelhetnek.
A beruházási hitel minimum 2 év, maximum 10 év futamidőre kérhető, a forgóeszköz hitel pedig akár 5 éves futamidővel igényelhető. A hosszú futamidők előnye egyebek mellett abban keresendő, hogy az EXIM minden ilyen finanszírozást a teljes futamidőre rögzített, fix kamattal nyújt, ezzel biztosítva az exportot terhelő pénzügyi költségek kiszámíthatóságát. A végleges kamat mértéke - szokásos módon - az exportőr hitelképességének és a bevonható fedezetek függvényében alakul ki. A program elmúlt egy évében az euróban felvett beruházási hitelek átlagos kamata 1,4 %, a forinthiteleké 2,36% volt. Szerződéskötési díj, kezelési költség nincs a konstrukció feltételei között.
Hol vehető fel a hitel?
Ügyfeleinknek általában azt tanácsoljuk, hogy számlavezető illetve finanszírozó bankjukhoz forduljanak, de 24 pénzintézeti partnerünk (bankok és lízingcégek) bármelyikénél elérhetőek a hitel- és lízingkonstrukciók. Az Eximbank közvetlenül is nyújt ilyen hiteleket, ügyfélkapcsolati szakembereink Budapesten és az ország 14 pontján személyes tanácsadással is segíti a vállalkozásokat a megfelelő termék kiválasztásában.
Év elején indult a Növekedési Hitelprogram Fix. Hogyan látja az EXIM termékek létjogosultságát az NHP mellett?
Magyarországon a legmagasabb a vállalati hitelezés növekedési üteme a régióban. A régiós országok mindegyikében bővült a hitel-állomány az elmúlt egy év során, azonban a növekedés üteme az elmúlt félév során csak Magyarország és Bulgária esetében fokozódott. A vállalati hitelek tranzakció alapú növekedését tekintve Magyarország 12,1, míg az Eurozóna 2,1 és a V4 országok 5-6% körüli növekedést produkáltak. Ugyanakkor a GDP arányos hitelállomány (16,9%) messze elmaradt az Eurozóna, de még a Visegrádi országok átlagos értékétől is.
