A váratlanul kitört ukrán háború nem csak Ukrajna, hanem a régió országaira is komoly politikai és gazdasági hatásokkal bír, amely a magyar lakosság körében is szorongást, növekvő inflációs várakozásokat és gazdasági bizonytalanságot hozott. A Scale Research Bankindex kutatása 2022. márciusi adatai szerint a lakosság jelentős része igyekszik felkészülni a háború okozta rövid és középtávú gazdasági és politikai következményekre pénzügyi téren is, ezért változtatni akar fogyasztási szokásain akár már a következő 1-2 hónapban.
Az egyik kézenfekvő megoldás a megtakarítások növelése, amit legkönnyebben a kiadások visszafogása útján lehet megvalósítani, akár a nagyobb beruházások és vásárlások elhalasztásával. A 18-69 éves magyar lakosság 54%-a választja a spórolás, azaz a háztartási kiadások csökkentésének vagy a vásárlások elhalasztásának valamilyen formáját, ez 3,6 millió honfitársunk rövidtávú stratégiája. Nagyobb arányban tervezik ezt a 40 év felettiek, a szakmunkás végzettségű, valamint az alacsonyabb jövedelmű honfitársaink, ezzel ellentétben pedig kevésbé akarnak spórolni a 18-29 évesek.
A felkészüléshez azonban nem elég csak visszafogni a kiadásokat, a megtakarítások fialtatáshoz érdemes a felszabaduló összeget valamilyen időtálló, inflációt meghaladó megtakarítási, befektetési termékbe félretenni, befektetni. A 18-69 éves lakosság 21%-a, azaz 1,4 millió fő válaszolta, hogy mindenképpen többet fog félre tenni, és akár kockázatosabb befektetési módozatokat is nagyobb intenzitással használ a gazdasági és politikai klíma miatt. Közülük sokan a kiadásaik visszafogását is tervezik egyidejűleg, ők a lakosság 13%-át teszik ki. A felkészülés e formája iránt fogékonyabbak a magasabb jövedelemmel rendelkező személyek, és a 30 év alatti felnőttek. Azon 3,6 millió honfitársunk közül, akik a kiadásaik visszafogásával válaszolnak a kihívásokra, csak 800 ezer fő tervezi, hogy megtakarításainak, befektetéseinek értékét is növelni fogja rövidtávon, azaz félreteszi, befekteti a felgyülemlett felesleget rosszabb időkre, vagy növelné a kockázatos befektetéseinek összegét.
A kutatásban vizsgált konkrét lépések közül az aktív, felnőtt lakosság leginkább az általános háztartási kiadásait akarja visszafogni a következő hónapokban. A 18-69 éves lakosság 39%-a tervezi ezt, az életkor emelkedésével a spórolási szándék növekszik. Közel hasonló arányban, 38%-uk akarja elhalasztani valamilyen nagyobb értékű vásárlását a háború és a vele járó gazdasági és politikai turbulenciák hatására, (különösen a 30 évnél idősebbek és a városokban lakók).
Az otthoni likvid biztonsági tartalékképzés egyik klasszikus, de nem biztonságos formája az otthoni készpénz felhalmozása. A lakosság 16%-a akarja növelni az otthon tartott készpénz mennyiségét rövid távon (különösen a 30 évnél fiatalabbak, az alacsony végzettségűek és a városi személyek.) A kiszámíthatatlan gazdasági és háborús körülmények miatt a lakosság 15%-a akarja csökkenteni a kockázatos befektetéseinek összegét, különösen a falvakban lakók, a szakmunkás végzettségűek és az 50 évnél idősebbek tervezik átstrukturálni megtakarításaikat, befektetési portfoliójukat a kockázatos eszközök kárára.
Megtakarításait a lakosság 18%-a tervezi növelni, valutát vagy devizát már csak 5% akar a fenti okok miatt vásárolni, ezt különösen a 20-as vagy a 40-es éveikben járók tervezik, a 30-39 évesek viszont kevésbé. Kripto valutákba csak a lakosság 4%-a gondolkodik nagyobb mértékben befektetni a politikai helyzet következtében, különösen a 30 évnél fiatalabbak és a Budapestiek. Hasonló arányban, a lakosság 4%-a növelné megtakarításait Magyar Állampapírokban, ugyanilyen arányban gondolkodnak nagyobb mértékű deviza alapú befektetésekben. Ugyanennyien, azaz a magyarok 4%-a tervezi kihasználni a változó piaci körülmények adta potenciális előnyöket a kockázatos befektetések arányának emelésével. Utóbbi stratégiák iránt nagyobb fogékonyságot mutatnak a 30 évnél fiatalabb magyarok.
„A covid járvány lecsengését követő fellélegzés helyett az ukrán háború okozta politikai és gazdasági változások és instabilitások, valamint erősödő infláció hatására a lakosság jelentős része érzi, hogy lépéseket kell tennie pénzügyi téren is, a bizonytalanság hatására és egyéni biztonsága növelése érdekében. Az, hogy a lakosság kiadásainak visszafogására készül logikus lépés, viszont kérdés, hogy a kezdeti elhatározást milyen arányban követik tényleges lépések, és ezek mennyire lesznek tartósak, ezt mennyi ideig lesznek képesek fenntartani honfitársaink. A politikai és gazdasági helyzetből adódó bizonytalanság a kiszolgáltatottabb, alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket jobban nyomasztja, viszont a fiatalabbak bátrabban választják az előre menekülés útját, akár kockázatos befektetések formájában” – értékelte az eredményeket Schauermann Péter, a Scale Research Ügyfélkapcsolati igazgatója – „Kevésbé örvendetes viszont, hogy a háztartásban megspórolt pénzt már csak kisebb arányban akarják legalább középtávra megtakarítani, befektetni, ami a pénzügyi instrumentumokkal szembeni bizalmatlanság erősödésére is utalhat. Viszonylag jelentős számban akarnak kiszállni kockázatos befektetésből az ügyfelek, ami nem a megfelelő befektetői stratégia a válságos időszakban és a befektetői tudatosság, ismereti szintek korlátozott mértékére utal sokaknál. Az érzelmi alapon hozott gyors döntés sosem hoz megfelelő eredményt. Talán az állammal szembeni bizalmatlanságra is utal, hogy a relatíve magas és biztonságos hozamokat nyújtó állampapírok felé kevesen akarnak elmozdulni.”
A Bankindex kutatásról
A Scale Research Bankindex kutatása a 18-69 éves magyar lakosságra reprezentatív, hullámonként 1000 fős, online kérdőíves kutatás keretében monitorozza a magyar lakossági banki piac trendjeit, az ügyfelek elvárásait, valamint termék- és csatornahasználatának változásait.
Címlakép: Getty Images
