A megugrás elsődleges oka, hogy az üzemanyagárak 2018 decemberében nagyot estek, és így az éves összevetés viszonyítási alapja lejjebb került. Erre a szakértők számítottak is, ezért nem mondható nagy meglepetésnek az infláció emelkedése. A kis meglepetést feltehetően a mindig bizonytalanul alakuló élelmiszerárak okozták, hiszen a KSH ebben a termékkörben a a drágulási tempó erősödését mérte: 5,5%-ról 5,9%-ra. Ez nagyrészt megmagyarázza azt is, hogy az emberek miért érzékelnek a hivatalosnál erősebb inflációt, hiszen vélhetően a boltban történő vásárlás befolyásolhatja legerősebben az áralakulással kapcsolatos érzékelést.
Az élelmiszerek esetében a gyors drágulás továbbra is elsősorban a kínai sertéspestis hatásával magyarázható, ami most már a feldolgozott termékekben is megjelenik. A sertéshús ára 23,7, a párizsi, kolbászé 13,2 százalékkal emelkedett. Emellett drágább lett a cukor (12,2%) és az idényáras élelmiszer (burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 8,3%) is. A dohányáruk ára a folyamatos adóemelés eredményeképp 12,3%-kal emelkedett.
Az infláció szerkezete jól tükrözi a makrogazdasági helyzetképet. Az erős belső kereslet meglódítja a szolgáltatások árát (a lakbér például 10,5%-kal növekedett), illetve a költségsokkokat könnyebben átengedi, eközben viszont a lanyha külső környezet hűtő hatással van az inflációra. Utóbbira jó példa, hogy a forint ugyan érdemben gyengült az elmúlt hónapokban, a főként importárukat tartalmazó tartós fogyasztási cikk termékkörben így is deflációt mér a KSH.
Mivel decemberrel lezárult a 2019-es év, érdemes az éves átlagos árváltozásokat is megemlíteni. A fogyasztói árak átlagosan 3,4%-kal nőttek, ezen belül az élelmiszerek ára 5,4%-kal. A legnagyobb mértékben, 8,1%-kal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. A szolgáltatások ára átlagosan 3,0, a háztartási energiáé és a ruházkodási cikkeké egyaránt 1,0, az egyéb cikkeké 1,3%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni.
A friss adat - bár az MNB 3±1%-os céltartományának felső határán van - várhatóan nem fogja áthangolni a monetáris politikát. Egyrészt azért, mert az inflációs pálya egyelőre a jegybank várakozásaival összhangban van, másrészt pedig azért, mert tavasztól az árindex mérséklődésére lehet számítani. Így a toleranciasávból várhatóan legfeljebb csak kis időre lép ki a mutató.
Az viszont már a múlt hónapban is érezhető volt, hogy a jegybank nem érzi magát ugyanolyan kényelmes helyzetben a laza monetáris politikájával, mint korábban. Ősszel ugyanis a gyenge külső környezet hűtő hatására hivatkozva az MNB még azt hangsúlyozta, hogy az előrejelzett (alacsonyan húzódó) inflációs pályához lefelé mutató kockázatok társulnak. Év végére azonban óvatosabbá vált a jegybank, és szimmetrikus kockázatról beszélt. Ez még nem elegendő a laza monetáris politika melletti erős elköteleződés feladására, erre legfeljebb akkor lehet számítani, ha a kiemelt jelentőségű év eleji árfolyamatok kellemetlen meglepetést okoznak.
Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images
