rigo_csaba_cikkbe
Gazdaság

Alza.hu, Booking, Biotech USA: mi áll a százmilliós GVH-bírságok hátterében?

Portfolio
Gigabírságok, nagy, ismert cégek elleni fellépések – az utóbbi időben ettől hangos a sajtó a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) kapcsolatban. A szervezet áprilisban kinevezett elnökével, Rigó Csaba Balázzsal többek között arról beszélgettünk, valóban keményebben lép-e fel a hivatal az utóbbi időben, szigorúbb lett-e a hatóság vagy eddig voltak túl alacsonyak a bírsági összegek. A szakember új pozícióját jelentős szervezeti átalakítással kezdte, arról is beszélt, miért volt erre szükség, és szó esett arról is, követik-e az IT-világcégek ellen folytatott nemzetközi versenyjogi eljárásokat.

Április óta tölti be a GVH elnöki tisztségét, korábban a Közbeszerzési Hatóságot vezette. Szorosabb lesz az együttműködés a két szervezet között?

A két hatóság között eddig is szoros együttműködés volt, mivel a két szervezet hatáskörébe tartozó jogsértések a gyakorlatban gyakran összefonódnak - például a kartellező versenytársak „megkörnyékezik” a közbeszerzés kiíróját, hogy ne buktassa le a versenykorlátozásukat, vagy éppen az ajánlattevő és ajánlatkérő közötti összejátszásba kapcsolják be a versenytársakat is, hogy azok szemet hunyjanak felette. Megújítottuk együttműködési megállapodásunkat a Közbeszerzési Hatósággal, a közös munka még hatékonyabbá vált: nem csak a két hatóság közötti ügyáttétel gyorsult, hanem a szervek közötti információcsere is.

Új pozícióját rögtön jelentős szervezeti átalakítással indította: mi történt pontosan, miért volt erre szükség? Eddig nem működött hatékonyan a GVH?

A szervezeti átalakítások célja a költségek lefaragása mellett az volt, hogy a GVH a feladatait precízebben lássa el, kiemelt figyelemmel a sérülékeny magyar fogyasztói csoportok (gyermekek, nyugdíjasok, betegek) érdekeire. A bevezetett változások hatékonyabb működést (például nyílt versenyben bonyolított jobb ár-érték arányú beszerzéseket, a fogyasztókat célzó informatikai fejlesztéseket) és fokozottabb csapatmunkát eredményeztek, amelynek eredményeként gyorsan reagálni képes, ügyfélbarát nemzeti hivatalt építünk.

Megtakarítási intézkedéseinknek köszönhetően május végén 150 millió forintot utaltunk vissza a 2020-as működési költségvetésünkből a központi büdzsébe.

rigó_csaba2
Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke

Az elmúlt hónapokban több jelentős bírságot is kiszabott a GVH, elsősorban fogyasztóvédelmi, vagy tisztességtelen piacimagatartás miatt. Ilyen volt például a Booking.com, az Alza.hu, a DIGI, vagy a Biotech USA cégekre kiszabott, adott esetben százmilliós bírságok. Ez egyfajta új gyakorlat? Szigorúbb elbánásra számíthatnak a cégek?

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat a GVH a korábbi évekhez képest valóban szigorúbban bünteti.

A fogyasztóvédelmi típusú bírságok összege így voltaképpen felzárkózott a hagyományosan komolyabb büntetéseket maga után vonó kartellügyekhez.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az egyes ügyekben a hivatal minél magasabb bírságösszegek kiszabását tekintené a céljának. Számos olyan jogi lehetőség van, amelyek révén a közérdek bizonyos esetekben éppen a bírságok csökkentése mellett, vagy akár bírság kiszabása nélkül érvényesíthető a leghatékonyabban. Ezek közé tartozik például az első alkalommal kisebb jogsértést elkövető kis- és középvállalkozások figyelmeztetése bírságolás helyett, a cégek önkéntes kötelezettségvállalásainak elfogadása, vagy a fogyasztók tevőleges jóvátételének, kompenzációjának figyelembevétele.  

Van olyan terület, ami a jövőben még inkább a GVH fókuszában lesz?

Ebbe a körbe alapvetően a kartellek elleni küzdelem, az átlagosnál kiszolgáltatottabb, sérülékeny fogyasztók védelme, valamint az összefonódás-bejelentések minél gyorsabb és hatékonyabb lezárása tartozik. Mindezek mellett az adatalapú gazdasághoz köthető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feltárására is összpontosítunk.

Idén azonban a tavasz óta tartó koronavírus-járvány, ha nem is írta az eddigieket felül, új szempontokat adott a GVH működésének. Egyfelől a versenyhatóság aktívan fellép a megbetegedéstől tartó fogyasztók kihasználására alapozó, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, melyek hamar megjelentek a járvány kitörését követően.

A GVH több versenyfelügyeleti eljárást indított például fertőtlenítőszerek, vagy a vírus elleni védelmet ígérő étrend-kiegészítők értékesítése miatt.

Részt vett a hatóság abban a közös európai akcióban is, amely - az Európai Bizottság koordinálása mellett - a legnagyobb online platformokon vizsgálta át a COVID-19 járvánnyal kapcsolatos termékek reklámjait. Ennek eredményeként több millió megtévesztő hirdetés tűnt el az online térből.

Idén már most háromszor annyi eljárási bírságról született döntés, mint tavaly egész évben, és a bírságok összege is magasabb. Eddig voltak túl alacsonyak a bírsági összegek, vagy szigorúbb lett a hatóság?

A GVH tavaly 6 esetben összesen 323 millió forintnyi eljárási bírságot szabott ki, amely nem keverendő össze a Versenytanács által az egyes ügyekben hozott érdemi lezáró határozatokban szereplő bírságokkal, melyek milliárdos nagyságrendűek.

A GVH továbbra is következetesen betartatja a vállalkozásokkal a versenyfelügyeleti eljárásokra irányadó szabályokat, és határozottan fellépünk a tényállás feltárását korlátozó eljárás alá vont szereplők ellen. Ugyanakkor az is igaz, hogy a GVH máshogy kommunikál, mint korábban.

Kötelességünk a közvéleményt az eljárási bírságról tájékoztatni akkor, ha annak a konkrét ügyön túlmutató üzenete is van a piaci szereplők számára.

Ilyen kiemelt mondanivaló például, hogy a vállalkozások valós és hiteles adatokat szolgáltassanak a versenyhatóság felé, vagy ne nyújtsák el szándékosan az eljárásokat, mert különben pénzbírsággal szembesülnek. Ezen üzenetekből idén - úgy tűnik - több került előtérbe, mint az előző években. Az országgyűlés számára összeállított éves beszámolóban ugyanakkor bárki megnézheti az eljárási bírságok statisztikáit.

Milyen GVH-eljárások vannak most folyamatban a pénzügyi szektorban?

A GVH folyamatosan figyelemmel kíséri a szektorba tartozó piacok működését, fejleményeit, az utóbbi időben az elektronikus fizetések, különösen a bankkártya-elfogadás piacával foglalkoztunk részletesen.

Jelentős változást hoz a fizetési szolgáltatások kapcsán az a törvénymódosítás, amely 2021-től általánossá teszi az elektronikus fizetések elfogadását valamennyi, online pénztárgép használatára köteles kereskedő számára. A törvénymódosítás orvosolhatja az ágazati vizsgálat keretében azonosított, a legkisebb méretű kereskedőket érintő piaci hátrányokat. Figyelemmel fogjuk kísérni az új szabályozásra adott iparági reakciókat, és bízik abban, hogy jelentősen élénkülni fog a verseny a fizetések elfogadásának piacán.

cimlap

Az idei év egyik legfontosabb, a magyar bankrendszert érintő híre, hogy három bank (Takarékbank, BB, MKB ) összeolvadást tervez. Mi mindent és milyen időigénnyel vizsgálhat meg a GVH egy ilyen komplex fúzió esetében?

Mivel a kérdéses összefonódást a felek egyelőre nem jelentették be a GVH-nak, ezért csak elvi szinten, általánosságban tudok válaszolni erre a kérdésre. A versenyhivatal az ilyen, komplex fúziók esetén is ugyanazt vizsgálja, mint minden összefonódás esetében: a tranzakció milyen hatással lehet a versenyre az érintett piacon - ebben az elméleti esetben, elsősorban a banki szolgáltatások piacán.

Az eddigi gyakorlat megkülönbözteti a lakossági és a vállalati banki szolgáltatásokat, illetve egyes lakossági banki és befektetési szolgáltatáscsoportok (például bankszámla-vezetési, lakossági betéti szolgáltatások, lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek, privát banki szolgáltatások stb.) ezen belül is önálló piacot alkothatnak. Bankok egyesülése esetén ezen piacok közül azoknak a részletesebb vizsgálata lehet szükséges, amelyek esetében nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem jár a verseny jelentős csökkenésével.

A GVH korábban részletesen közzétette, hogy milyen szempontok és megfontolások alapján dönt arról, szükséges-e egy összefonódás piaci hatásainak részletes vizsgálata. Horizontális (versenytársak közötti) összefonódások esetében a főszabály szerint például a hivatal nem tartja szükségesnek a piac részletes vizsgálatát, ha az összefonódás résztvevőinek együttes részesedése nem éri el a 20%-ot.

Az összefonódás időigénye attól függ, hogy felmerülnek-e versenyaggályok az összefonódás kapcsán, illetve szükség van-e esetleg beavatkozásra.

Amennyiben nem merülnek fel aggályok, az összefonódást 8 napos eljárás keretében vesszük tudomásul. Ha azonban nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem csökkenti érdemben a versenyt az érintett piacon - vagyis egy fúzió versenyproblémát vet fel - akkor a tranzakció részletesebb vizsgálatára lehet szükség.

Ezekben az esetekben nyilvánvalóan hosszabb eljárással kell számolni annak eldöntéséhez, hogy szükség van-e beavatkozásra, esetleg az összefonódás megtiltására. Egy ilyen eljárás törvényi ügyintézési határideje 4 hónap, melybe azonban bizonyos időtartamok nem számítanak bele. A versenyhatóság a részletes vizsgálatot igénylő összefonódások esetében így általában 6-12 hónapon belül hozza meg a döntését.

Decemberben 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal a Facebookra. Jobban figyelnek a nagy nemzetközi tech cégek tevékenységére, mint korábban? Mennyire követik az IT-világcégek ellen folytatott nemzetközi versenyjogi eljárásokat?

A GVH munkájának meghatározó részévé vált az online térben megjelenő fogyasztók védelme, ennek érdekében 2018 óta egy középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégiát követ.

A digitalizáció a gazdaság és a kereskedelem minden szegmensét jelentősen érinti, a globalizált világban pedig a nagyvállalatoknak hatalmas lépéselőnyük van a fogyasztókkal szemben, ezért a fogyasztóvédelmi hatáskörrel (is) rendelkező hatóságoknak kiemelt feladatuk, hogy kiegyenlítsék az esélyeket.

Az e-kereskedelem az utóbbi években jelentősen átalakította a hagyományos értékesítési hálózatokat, és nyomást helyezett a gyártók, márkatulajdonosok és hagyományos kereskedők üzleti modelljére. E folyamatokat a koronavírus-járvány tovább fokozta.

Ami a világcégekkel kapcsolatos fellépéseket illeti, jelentős erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy a magyar fogyasztók a vállalkozások közötti ár- és minőségi verseny áldásos hatásait mindenkor élvezhessék.

Fellépünk azokban az esetekben, amikor - gyakran külföldi - vállalkozások az innovatív és hatékony magyar kiskereskedőket akadályozzák abban, hogy minél kedvezőbb áron értékesíthessenek a magyar fogyasztóknak.

Pusztán ilyen jogsértések miatt 2019-ben a versenyhivatal közel 700 millió forint bírságot szabott ki. Hatóságunk az elmúlt években több alkalommal is vizsgált nagy online platformokat, amelyek szintén a magyar kisvállalkozások árazási szabadságát korlátozó feltételeket kényszerítettek ki (például ágazati vizsgálat az online szállásfoglalási piacon, illetve eljárás egy nagy ételrendelés-közvetítővel szemben). Az online kereskedelem és az árfigyelő algoritmusok elterjedése a fogyasztói árak korábban nem tapasztalt transzparenciájához vezet, ezért a jövőben is aktívan szükséges fellépni minden olyan esetben, amikor a piaci szereplők ezt nem a fogyasztók előnyére használják, és a kereskedők árazási szabadságát korlátozzák.

Címlapkép: Szekeres Máté

házaspár
munkás dolgozó getty
Audi plug-in nyito
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Piaci aktualitások, grafikonelemzéssel vegyítve.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Az MNB Digitalizációs igazgatósága főosztályvezetőt keres

Az MNB Digitalizációs igazgatósága főosztályvezetőt keres
GettyImages-643735478