
Jogi szabályozásunk és az erre támaszkodó hatósági gyakorlat évtizedes lemaradásban volt a nem személyes orvos-beteg kommunikáció terén. Ugyan néhány éve már megvolt az elvi lehetőség arra, hogy további, konkrét szabályok megalkotásával egyes orvosi szakterületeken a beteg és az orvos tényleges, fizikai, egy légtérben történő találkozása nélkül is megszülethessen a javaslat a további kezelésre, ha az lehetséges – néhány marginális kivételtől eltekintve mégsem dolgozták ki ezeket a részletszabályokat. Mindez azt eredményezte, hogy egy helyben topogtak azok, akik a telemedicinára akarták felépíteni működési modelljüket: például egy applikáción belül orvosválasztás, videóhívás formájában szakorvosi konzultáció, a beteg által küldött fénykép-felvételek, vizsgálati eredmények értékelése képezte volna a szolgáltatásuk lényegét. Vagy – és erre is volt számos példa – az illegális szférában más szolgáltatásnak álcázva vagy egyszerűen nem tudván a merev jogszabályokról, jóhiszeműen végeztek telemedicina-tevékenységeket. A 2010-es évekre az a nevetséges helyzet alakult ki, hogy magyar magán-egészségbiztosító amerikai orvosokkal való távkonzultációs lehetőséget kínált csomagjának részeként, miközben a magyar egészségügyi hatóság nem tudott mit kezdeni az ilyen tevékenységekkel, kizárva a hazai szakembereket hasonló ellátások nyújtásából. És közben persze nagyüzemben zajlott a betelefonálás nyomán történő receptfelírás vagy éppen beutalás tényleges vizsgálat nélkül.
A magyar egészségügyi jog nincs egyedül a telemedicina körüli bénázással: ahogy az lenni szokott, a rugalmasabb angol, amerikai szabályozó rendszerekben kisebb problémával jár az újdonságok gyors és egyúttal megalapozott bevezetése, míg a német vagy az osztrák jog a miénkhez hasonló tehetetlenséggel áll az ilyesmi előtt. A magyar viszonyokhoz képest a különbség inkább politikai, mintsem szakmai természetű: tőlünk nyugatra a különböző állami, szakmai, érdekképviseleti szereplők kialakult egyeztetési mechanizmusokon keresztül próbálnak együtt túljutni a régi beidegződéseken, például annak az osztrák törvényi elvnek a kreatív, informatikai eszközök közbeiktatását is megengedő újraértelmezésével, hogy az orvosi tevékenységet „személyesen és közvetlenül” kell végezni. Nálunk ehhez képest a koronavírus-éra előtt leginkább abban lehetett bízni, hogy valamelyik politikus szívéhez közel álló projektre tekintettel változik majd a merev szabályozás, és eljön a telemedicina-Willkommenskultur ideje.
De miért is fontos a telemedicina? Nálunk fokozottan igaz az a jobb egészségüggyel rendelkező országokban is gyakori jelenség, hogy kevés az orvos. Nem feltétlenül nominálisan, lakosságarányosan, de a struktúra és a működés torzulásai miatt sokszor, sok helyen. Ma már a lakosság jelentős részének könnyebb online tevékenységekre alkalmas eszközökhöz hozzájutni, mint normális egészségügyi ellátáshoz. Így ha szakmai értelemben nem jár érdemi információvesztéssel a személyes találkozás helyett telekommunikáció útján megszervezni a rendeléseket, azzal a beteg és az orvos is időt, energiát spórol meg. Mindenütt, így az említett, miénkhez hasonló hagyományokból táplálkozó osztrák és német orvoslás fejlődésében is nagy hangsúly van a szakmai egyenértékűségen, és ez okozza a legtöbb vitát: el kell tudni különíteni, hogy a hagyományos gyógyításból mi az, ami esetleg tényleg elveszne a közvetlen kontaktus hiányában, és mihez ragaszkodnak az orvosok indokolatlanul. Utóbbi körben az online nehezebben átadható hálapénz lehetett az egyik fontos szempont (bár biztos lett volna ötlet tátongó orvosiköpeny-zsebet ábrázoló, bankjegydobálás lehetőségét felkínáló kisalkalmazások kifejlesztésére), de úgy tűnik, a paraszolvencia-problémát a büntetőjogi szigorítás és a megemelt bérek megoldják.
A lényeg, hogy már a járvány első hullámában, két lépcsőben megszületett a személyes orvos-beteg találkozás nélküli konzultációt, diagnózis-felállítást, gyógyszerrendelést, beutalást, sőt akár online terápiát is (nem a képernyőn keresztüli idétlenkedésre, hanem például pszichoterápiára vagy gyógytornász által irányított gyakorlatok végzésére kell gondolni) megengedő szabályozás – és ez azóta is él. Egy csapásra szabad lett az út az online egészségügy vívmányai számára: mobilapplikációk bújtak elő az illegalitásból, elhozva a telemedicina-kősivatag után a hétköznapi ember számára is elérhető egészségügyi informatika Amazonas-menti esőerdejét. Lefotózom a gyerek bőrkiütését, és az egyetemi klinika orvosa néhány óra múlva megmondja, mi a baj, sőt még gyógyszert is ír fel – ez tényleg sci-fi az omladozó, penészes falú kórtermek országában.
A történetnek itt akár vége is lehetne: boldogan gyógyultak, amíg meg nem haltak. De ahogy az lenni szokott, a dolgok nem ennyire egyszerűek: a legkisebb királyfi néhány kardcsapásával csak a mesebeli sárkány győzhető le, az egészségügy fejlesztéséhez – ha ezúttal nem is sokkal – azért több munka kell.
Még tavaly tavasszal hívta fel Kásler Miklós egészségügyért felelős miniszter az egyes szakterületek vezető testületeit, az úgynevezett szakmai kollégiumi tagozatokat arra, hogy dolgozzák ki a pandémia miatt megváltozott körülményekre szabott saját ellátási rendjüket, ajánlásaikat. Végignéztem ezeket: részben védhető okokból (néhány napos volt a válaszadási határidő, bénítólag hatott az akkor még egyáltalán nem telemedicina-barát szabályozás) ezek a szakterületi iránymutatások lényegében semmit nem mondtak arról, hogy mit lehetne online megoldani. Nagyobb baj, hogy ez azóta is így van: az immár megengedő szabályozás minden felelősséget az orvos nyakába varr. Neki kell megállapítania, hogy az adott tevékenység végezhető-e személyes orvos-beteg találkozás nélkül, neki (illetve az egészségügyi szolgáltatónak) kell biztosítania az adatátviteli rendszer szabályos működését, de még ahhoz sem kaptak módszertani támogatást az intézmények, hogy a kötelező adatkezelési tájékoztatást miként adják meg mondjuk a videotelefonáló beteg részére. A jó ütemben kihasznált szabályozási lehetőség után megint azt látjuk (ahogy például az alapellátás fejlesztésének 2015-2021 között elvesztegetett öt és fél évének esetében is), hogy az aprómunkát már senki nem meri/akarja/tudja elvégezni. Másfél éve nem történt semmi érdemi a részletszabályozás, az orvosok és a betegek tájékoztatása, a telemedicina mindenki számára biztonságos és hathatós működésének elősegítése érdekében. Valószínűleg akkor fogja felkapni a fejét az egészségpolitika, ha nagyobb számban perek indulnak telemedicina-ellátások során elkövetett hibák miatt, amelyekből fakadó károkat jelenleg nagyon könnyű az egészségügyi szolgáltatókra hárítani a fent említett, mindent az orvos nyakába varró, részleteiben kidolgozatlan szabályozás miatt.
Még most sem késő: a világjárvány ritka pozitív mellékhatásainak egyikeként az évtizedes lemaradásunkat egy csapásra behozva meghonosított telemedicina szakmai, adatvédelmi garanciáinak megteremtésével, a lakosság és az orvosok felkészítésével olyan lehetőséget vehetünk a kezünkbe, amely a válságkezelés több fázisát átugorva a jövőbe repítheti egészségügyünket. A jókor jött kezdőlökés után azonban ez további komoly, elmélyült és egyben lendületes szakmai munkát igényel – akik soha nem adjuk fel, továbbra is bízhatunk benne, hogy belátható időn belül ez is megtörténik.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.
Címlapkép: A koronavírus-járvány miatt egészségügyi maszkot viselő Bakos Ilona háziorvos fogadja a betegek telefonhívását miskolci rendelőjében 2020. március 24-én. A háziorvosok lehetőség szerint csak telefonon tartják a kapcsolatot a betegeikkel. Csak nagyon indokolt esetben tanácsos a betegeknek személyesen felkeresni őket. Forrás: MTI/Vajda János
Washington megfúrta volna Ukrajna tervét, akadozik Moszkva nagy nyári offenzívája - Ukrajnai háborús híreink szombaton
Hatalmas az emberi és technikai veszteség.
Durva számokat mondott be a hírszerzés: az oroszok iszonyú rakétaarzenált halmoztak fel
Gyorsítanák a gyártást.
Európai országban csapott volna le Irán, közbeléptek a hatóságok
Egyelőre kevés részlet ismert.
Megjött a figyelmeztetés: pusztító nukleáris katasztrófa jöhet, ha ezt meglépi Izrael
Moszkva is felléphetne.
Ember: küzdj....vagy lépj le!
\"Fight or flight\" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább), vagy meneküljünk ki ebből a világból (ne éljünk tovább)?...
The post Ember: k
Módosított kiberbiztonsági határidők!
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2 irányelv szerinti megfelelési kötelezettségek terén. A módosítás célj
Atomenergiával a klímaváltozás ellen: lehetőség vagy zsákutca?
Miközben a világ egyre égetőbb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás terén, egy jól ismert, de erősen megosztó energiaforrás is újra reflektorfénybe kerül: a nukle
Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban?
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Változások a költözési jogban: Mit jelent ez a gyakorlatban? Mi történik 2025. július 1-jétől? Az Országgyűlés elfogadta azt a törvénymódosít
8 működő stratégia a saját ingatlanhoz
Mivel nagyon sokaknak célja, álma, hogy saját ingatlanban lakhassanak, összeszedtem pár tipikus módszert, amivel próbálkozni lehet. Arról már sokat írtam, hogy minden egyéb híreszteléssel ell
Idén minden tizedik lakásvásárláshoz Munkáshitelt igényelhettek
Az év első 4 hónapjában nagyságrendileg 20 ezren vették fel a Munkáshitelt mintegy 77 milliárd forint összegben. Az MNB felmérése alapján nagyságrendileg az igénylők negyede lakásvásárlá
Zöld energiával meleg otthonokat: Megjelent a távhőtermelők új fejlesztési felhívása!
Elstartolt a pályázat, amely a távfűtés zöld átállását ösztönzi: megújuló energián alapuló rendszerek kiépítésére és fejlesztésére kínál támogatást.
Életet lehelni egy megfáradt sportágba
Mivel az atlétika kicsit ellaposodott, kevésbé felel meg a modern tartalomfogyasztási elvárásoknak, egy csapat új lebonyolítással igyekszik életet lehelni a legősibb sportágba. Ez a Grand...
Th


- Kilőtte Irán a Fatah-1-es rakétát – Ez lehet a legsúlyosabb csapás Izrael ellen?
- Irán jelzést adott – máris eldőlt a háború?
- Olyan történhet a forinttal, amire ebben az évtizedben még nem volt példa
- Bármelyik pillanatban háborúra indulhat Amerika: egyetlen oka van a radikális lépésnek
- Elszabadult a pokol a Közel-Keleten: ez most már tényleg háború?
Izrael megsemmisítette Irán legpusztítóbb fegyverét - Elhúzódik a háború?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
Iráni-izraeli konfliktus – 200 forintos drágulás is jöhet a benzinkutakon
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
Sorozatos mélyütések az agráriumban – Mikor jöhet a várva várt fordulat?
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?