Kovácsy Zsombor

Kovácsy Zsombor

egészségügyi jogász

Orvos, egészségügyi és szabályozási szakjogász, egészségügyi szakmenedzser. 1998-2009 között a közigazgatásban dolgozott, 2006-2007-ben az Egészségügyi Minisztérium jogi és nemzetközi ügyekért felelős szakállamtitkára, 2007-2009 között az Egészségbiztosítási Felügyelet elnöke. 2009 óta az egészségügyre szakosodott ügyvéd. Több mint két évtizede a Semmelweis Egyetem oktatója, 2015 óta az ELTE tiszteletbeli tanára. Számos egészségügyi jogi, egészségpolitikai és jogi hatásvizsgálati szakkönyv és tanulmány szerzője. (Fotó: Kántor Tünde)
Cikkeinek a száma: 9
Gyorsabban, magasabbra, erősebben - Szintet lép az egészségügy centralizációja

Gyorsabban, magasabbra, erősebben - Szintet lép az egészségügy centralizációja

Jövőre tovább erősödik az állam szerepe a járóbeteg-szakellátásban, sőt a háziorvosi körzetek és ügyeletek szervezésében is, megyénként egyetlen kórház irányítja a teljes helyi ellátást. A tervek szerint a bennfekvést igénylő betegek jelentős része a megyei központba kerül, az orvosok szabadabban lesznek vezényelhetők a megye kórházai és rendelőintézetei között, a mentőtisztek orvosi ügyeleti feladatokat vehetnek át.

Fizetős lesz a magyar egészségügy?

Fizetős lesz a magyar egészségügy?

Az utóbbi hetekben elárasztotta a politikai kommunikáció csatornáit a fizetős egészségügy bevezetésének ötlete/rémképe. De vajon a gondolkodás igényétől megszabadult szférákon túl mit is jelent az egészségügyben a díjszabás, a pénzmozgás, és mindez hogyan viszonyul az általunk megszokott állapotokhoz?

Orvosi bérrendezés - nagy pénz, kis foci

Orvosi bérrendezés - nagy pénz, kis foci

Egy évvel ezelőtt alaposan megemelték az orvosok fizetését – legalább harmincéves adósságot (ha nem is visszamenőleg) rendezve végre normálisan meg lehet élni az állami egészségügyben. De mit érez ebből a beteg, hogyan hasznosulnak a béremelésre fordított százmilliárdok?

Telemedicina: a lehetőség, ami a jövőbe repítheti az elcsigázott magyar egészségügyet

Telemedicina: a lehetőség, ami a jövőbe repítheti az elcsigázott magyar egészségügyet

A telemedicina kifejezésről a COVID-járvány előtt sokaknak valamiféle televíziós gyógyítás juthatott eszébe, és nem rakta helyre a fogalmat az általam is kedvelt távgyógyítás megnevezés sem: ezoterikus tévéműsorok, csaló csodadoktorok képe sejlett fel azokban, akik számára ismeretlen volt a szó egészségügyben használatos értelme. Aztán a fertőzésveszély csökkentését szolgáló korlátozó intézkedések, a nem sürgős ellátások 2020. tavaszán történt szinte teljes leállítása és a távolról történő diagnózis-felállítás, sőt terápia-meghatározás jogszabályi lehetőségének megteremtése berobbantotta a köztudatba a telemedicina eszköztárát.

Terjeszkedik az állami egészséggyár - Ki lesz a következő?

Terjeszkedik az állami egészséggyár - Ki lesz a következő?

A háziorvosi ügyeleti rendszer és a mesterséges megtermékenyítést végző központok államosítása – két hír az elmúlt hetek terméséből. Az orvosi vállalkozások állami kórházakból történt kizárását is felvéve a listára úgy tűnik, hogy az állam egészségügyi szerepvállalásának utóbbi évtizedben tapasztalt erősödése folytatódik, vagy akár szintet lép. Mi lehet emögött, és mire számíthatunk betegként a következő években?

Újranyitó magyar egészségügy: Kell, hogy várj

Újranyitó magyar egészségügy: Kell, hogy várj

A járvány előtt is gyakran felhozott egészségügyi vitatéma volt a műtéti és egyéb várólisták ügye: az ellenzék rendszerint a betegek életét veszélyeztető könnyelműsködésként, míg a kormány az európai trendekhez illeszkedő, normál ügymenetként jellemezte a hazai ellátási ütemet. A nem oltottak ellátásának feltételeként vírusteszt kötelező elvégzésének híre a COVID-hullámok remélhető lecsengésével újra az érdeklődés középpontjába állítja a feltorlódó betegek besorolásának, a várakozási idők alakulásának kérdéseit.

Orvosi béremelés: Korszakos vívmány vagy elszalasztott lehetőség?

Orvosi béremelés: Korszakos vívmány vagy elszalasztott lehetőség?

Óriási változást hozott az új orvosi bértábla: az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdő illetménye félmillió körüli, 2 év múlva pedig több mint 2,3 milliós alapbért is kaphat a tapasztalt szakorvos. A kormányzat a külföldre távozottak visszatérésében bízik, a magasabb bérek a hálapénz visszaszorítását is segíthetik. Nem ártana viszont, ha az erre költött rengeteg pénz az ellátórendszer színvonalának általános javulásához is hozzájárulna.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valami történt a lakossági állampapíroknál
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.