Jövőre tovább erősödik az állam szerepe a járóbeteg-szakellátásban, sőt a háziorvosi körzetek és ügyeletek szervezésében is, megyénként egyetlen kórház irányítja a teljes helyi ellátást. A tervek szerint a bennfekvést igénylő betegek jelentős része a megyei központba kerül, az orvosok szabadabban lesznek vezényelhetők a megye kórházai és rendelőintézetei között, a mentőtisztek orvosi ügyeleti feladatokat vehetnek át.
A választópolgár számára az egyik legfontosabb dolog az egészségügy, a kormányok mégis szinte mindig óvatosan vagy inkább szerencsétlenkedve nyúlnak hozzá. Várhatunk-e ritmus-, esetleg irányváltást a következő négy évben?
Az utóbbi hetekben elárasztotta a politikai kommunikáció csatornáit a fizetős egészségügy bevezetésének ötlete/rémképe. De vajon a gondolkodás igényétől megszabadult szférákon túl mit is jelent az egészségügyben a díjszabás, a pénzmozgás, és mindez hogyan viszonyul az általunk megszokott állapotokhoz?
Egy évvel ezelőtt alaposan megemelték az orvosok fizetését – legalább harmincéves adósságot (ha nem is visszamenőleg) rendezve végre normálisan meg lehet élni az állami egészségügyben. De mit érez ebből a beteg, hogyan hasznosulnak a béremelésre fordított százmilliárdok?
A telemedicina kifejezésről a COVID-járvány előtt sokaknak valamiféle televíziós gyógyítás juthatott eszébe, és nem rakta helyre a fogalmat az általam is kedvelt távgyógyítás megnevezés sem: ezoterikus tévéműsorok, csaló csodadoktorok képe sejlett fel azokban, akik számára ismeretlen volt a szó egészségügyben használatos értelme. Aztán a fertőzésveszély csökkentését szolgáló korlátozó intézkedések, a nem sürgős ellátások 2020. tavaszán történt szinte teljes leállítása és a távolról történő diagnózis-felállítás, sőt terápia-meghatározás jogszabályi lehetőségének megteremtése berobbantotta a köztudatba a telemedicina eszköztárát.
A betegút-menedzsment szinte teljes hiánya talán még a (remélhetőleg megszűnőben lévő) hálapénznél is több kárt okoz a hazai egészségügyben. Ráadásul a kettő nem teljesen független egymástól.
A háziorvosi ügyeleti rendszer és a mesterséges megtermékenyítést végző központok államosítása – két hír az elmúlt hetek terméséből. Az orvosi vállalkozások állami kórházakból történt kizárását is felvéve a listára úgy tűnik, hogy az állam egészségügyi szerepvállalásának utóbbi évtizedben tapasztalt erősödése folytatódik, vagy akár szintet lép. Mi lehet emögött, és mire számíthatunk betegként a következő években?
A járvány előtt is gyakran felhozott egészségügyi vitatéma volt a műtéti és egyéb várólisták ügye: az ellenzék rendszerint a betegek életét veszélyeztető könnyelműsködésként, míg a kormány az európai trendekhez illeszkedő, normál ügymenetként jellemezte a hazai ellátási ütemet. A nem oltottak ellátásának feltételeként vírusteszt kötelező elvégzésének híre a COVID-hullámok remélhető lecsengésével újra az érdeklődés középpontjába állítja a feltorlódó betegek besorolásának, a várakozási idők alakulásának kérdéseit.
Óriási változást hozott az új orvosi bértábla: az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdő illetménye félmillió körüli, 2 év múlva pedig több mint 2,3 milliós alapbért is kaphat a tapasztalt szakorvos. A kormányzat a külföldre távozottak visszatérésében bízik, a magasabb bérek a hálapénz visszaszorítását is segíthetik. Nem ártana viszont, ha az erre költött rengeteg pénz az ellátórendszer színvonalának általános javulásához is hozzájárulna.
A beszámolókészítés a vállalati könyvelés egyik legösszetettebb, évente ismétlődő feladata. Az éves pénzügyi... 
A Magyar Közlönyben jelent meg három napja az Alkotmánybíróság határozata, miszerint alaptörvény-ellenes a napelemes...
2025-ben a hazai energetikai fejlesztések soha nem látott mértékű támogatást kapnak.
Az Egyesült Államok reálgazdaságának és részvénypiacának tartós szárnyalása az elmúlt másfél évtizedben nagyrészt... 
- Miután nyugdíjba megy, sosem lesz hasonló, Buffett 60 éven keresztül évi 20 (!) százalékot hozott, a piaci átlag...
Február 11-én vásároltam a mostani csomagom első adagját, szerintem három hónapig még sosem tartottam a MARA-t...
Az OTP lehet a nap nyertese?
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
