Ezt nem ússzuk meg: durván elszáll a kávé ára

Már jelenleg is érezhető a kávé árának folyamatos emelkedése, pedig várhatóan a java még csak ezután jön.

Tavaly gyakorlatilag megduplázódott az arabica ára, a robusta pedig 30-40 százalékot nőtt. 2022 eddigi heteiben folyamatosan felfelé megy a kávé nagykereskedelmi ára

– foglalta össze a legalapvetőbb piaci mozgásokat a Portfolio-nak Szabolcsi Lajos, a Dallmayr Magyarország ügyvezetője.

Németország a világ második legnagyobb kávéimportőre, ahol a német tulajdonú Dallmayr az egyik meghatározó piaci szereplő, amely mintegy három évszázados tapasztalattal bír, és ezért jelentős rálátással rendelkezik a kávé piacára. A kávécserje termesztését leszámítva gyakorlatilag minden fázissal foglalkozik a vállalat, vagyis a feldolgozástól és a csomagolástól kezdve a szállításon, terítésen át az értékesítésig. Éppen ezért bír hírértékkel az, hogy a cégnél úgy vélik: elkerülhetetlen az évek óta emlegetett, nagyarányú áremelés a kávé globális piacán.

Brazíliában már aggódnak

A kávé szüretelése novembertől februárig tart Brazíliában, amely a világ egyik legnagyobb kibocsátású, a globális termés bő harmadát adó termőterületének számít. A betakarítás ezekben a napokban zajlik, és az eddig rendelkezésre álló jelzések alapján az látszik, hogy a szokásosnál lényegesen kisebb termés lesz idén. „Bonyolítja a helyzetet, hogy a kávét termesztő gazdák túlnyomó része, mintegy 90 százaléka kistermelő, akiktől lassan és egyenetlenül érkeznek be az információk.

Mindenesetre a brazil agrártárca eddigi közlése szerint várhatóan 600-700 ezer tonnával kevesebb arabica teremhet idén

– mondta el Szabolcsi Lajos.

A drámai kiesés oka az úgynevezett „fekete fagy” jelensége, amely ritkán adódik, de akkor annál nagyobb pusztítással jár. A párás, hegyvidéki területeken kialakuló hideg, szeles idő révén a hőmérséklet akár mínusz 4-5 fokig is lesüllyedhet, ez pedig megviseli a cserjéket. A növények ágai, akár a törzse is elfagyhat, amely jellegzetesen elsötétedik, elfeketül, innen a fekete fagy elnevezés is.

„Egyelőre nem lehet tudni, hogy összesen hány cserje fagyott el teljesen, ez az összesítés várhatóan március végére áll rendelkezésre. Azokban az esetekben ugyanis, ahol a fagyás teljes, már nem lehet megmenteni a cserjét, újra kell telepíteni azt.

A frissen telepített cserjék viszont csak 4-5 év múlva kezdenek teremni, a teljes termőképességüket pedig csak 8-10 év múlva érik el. Vagyis a most előálló szűkösség várhatóan évekig fennmarad majd.

Mindez áremelkedést hoz magával, amelyet ráadásul a prognózisok szerint nem is elsősorban idén, hanem az azt követő években fogunk megérezni.

Nem lesz vége egyhamar

Vannak ugyanakkor jelentős, folyamatosan termő vidékek is, például Kolumbia vagy Vietnám. Előbbi esetében ugyanakkor a helyi zavargások, a kormány elleni lázadás miatt voltak fennakadások a szállításban. Vietnám pedig főleg a robusta kávéfajta termelője, az ottani kibocsátás az arabica hiányát nem tudja enyhíteni.

Mindezen tényezők miatt Szabolcsi Lajos biztosra veszi, hogy átlag 20 százalékos áremelkedés már idén kialakul a kávé piacán.

Hosszabb távú hatás a klímaváltozás is, amely szintén megnehezíti a kávé termesztését. A kávécserjének alapvetően trópusi éghajlat, ugyanakkor nagy tengerszint feletti magasság és megfelelő csapadékmennyiség, páratartalom kell. Különösen az arabica érzékeny a túlzott melegre, ha a számára kedvező 18-22 fokos hőmérséklettartomány nem állandó. Az ellenállóbb robusta fajta még jól tűri a 24 fokos hőmérsékletet is. Az átalakuló éghajlatú hagyományos termőterületeken egyre gyengébb eredmények várhatók az elkövetkező évtizedekben, ezért felmerült az igény az új termőterületek bevonására is – ez azonban a kávécserje speciális igényei miatt nem egyszerű.

Mivel azonban a kávéra globálisan folyamatosan nő a kereslet és a jelek szerint maga a termény is drágulni fog, vélhetően új területeken jelenik meg majd a kávé a következő évtizedekben.

A Dallmayr, hasonlóan a világ nagy szereplőihez, termeltet ugyan bizonyos vidékeken szerződéses formában kávét, ám a cég által feldolgozott óriási mennyiség nagy részét így is a tőzsdéről szerzi be – vagyis ki van téve az árváltozásoknak.

Az éghajlatváltozásból adódó terméskiesés, az ezzel kapcsolatos félelem és a spekuláció is felfelé hajtja most az árakat

– fogalmazott az ügyvezető.

Az összes tényező drágult

Ráadásul a kávé, amit nap mint nap iszunk, lényegesen több, mint egy a világ másik felén termesztett növény.

Minden egyéb tényező, amely ahhoz kell, hogy naponta ihassunk egy kávét, viszont szintén drágult.

„A pörköléshez sok energia kell, márpedig az áram és a gáz jelenleg hihetetlen drágulást mutat. Drágult ezen felül a szállítás is, és lényegesen többe kerül a csomagolóanyag, valamint egy sor más tényező is. Ezek mind halmozódnak, és akkor még el sem jutottunk a magyar Dallmayrhez, amely az ügyfeleknek való értékesítés során ugyanezen tényezőkkel ül a tárgyalóasztalhoz: az infláció, a bérek, a szállítási költségek emelkedése, a forint volatilitása.”

A kínálatot változtatni sem lehet egyik napról a másikra. Az egyes termékek összetétele, ízvilága sokszor évek, évtizedek fejlesztése és mind a vásárlók, mind a Dallmayr partnerei folyamatosan ugyanazt a minőséget várják el, amelyet korábban megszoktak – tette hozzá Szabolcsi Lajos.

Kérdés persze, hogy a fogyasztók hogyan reagálnak majd a növekvő árakra.

A vállalatnál úgy vélik, hogy az egyes szegmensekben eltérően fognak viselkedni a vásárlók, amikor szembesülnek az árváltozásokkal.

A Dallmayr által üzemeltetett automatákban mára egyébként szintén dominálnak a jó minőségű, frissen őrölt, szemes kávéból készült termékek. Jól jellemzi a cég politikáját, hogy az alap termékük is legalább 50 százalékban arabica arányú.  Ugyanakkor az automatás üzletágban a legnagyobb a különbség az európai árak viszonylatában – ugyanabból a gépből ugyanazt a terméket közel a duplájáért adják a Közép-Kelet európai Dallmayr csoport másik 6 országában, mint nálunk.

Így vélhetően ebben a szegmensben több időbe fog telni, hogy érvényesítsék a megnövekedett költségeket és az árakat a valós minőséghez igazítsák. A szabadidős tevékenységekhez, közösségi élményekhez kapcsolódó kávézás esetében ez másképp van: bár a felkapott kávézókban jellemzően eleve drágább a kávé, itt mégis jobban elfogadják a vendégek a további árnövekedést.

A cikk megjelenését a Dallmayr Magyarország támogatta.

Fotó: Shutterstock