A Kelet-Magyarországi Vízügyi Építő Vállalat (Keviép Kft.) egy évvel az 1965-ös dunai árvíz után jött létre az Országos Vízügyi Főigazgatóság központi utasítása alapján, a vizek hasznosítását és kártételeinek elhárítását szolgáló vízgazdálkodási létesítmények kivitelezésére. “Az árvíz után a 70-es évekig óriási vízgazdálkodási programok valósultak meg, nagy lendülettel zajlott a töltések, az öntözőrendszerek és az ivóvízellátás kiépítése. Amikor Kelet-Magyarországon elindultak a munkálatok, a vállalat elég nagy kapacitással, közel 1600 fővel vett részt a Duna-töltés építésében” – mondta el a Portfolio-nak id. Miklóssy Ferenc.
Az ügyvezető 1982-ben egy átmeneti időszakra érkezett a debreceni a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságtól, ahol tervezőként, üzemvezetőként, osztályvezetőként és védelmi osztagvezetőként dolgozott 1968-1981 között. “Amikor a Keviép-hez kerültem, egy fiatal innovatív csapatot kellett kialakítani. Mindig kerestem azokat az újszerű lehetőségeket és projekteket, amelyek érdekes kihívást jelentenek. Szerencsére olyan kollégák vettek körül, akik komoly ambícióval rendelkeztek, így nem volt kérdés, hogy külföldre is nyitunk, illetve több, szabadalommal védett műszaki megoldást is kidolgoztunk. A közeg nagyon inspiráló volt, így itt maradtam.”
A vállalat hajtotta végre a térség legjelentősebb vízügyi beruházásait, nagyban hozzájárulva az elmaradott régió infrastrukturális felzárkózásához. A tevékenységi körbe tartozott a vízellátási, csatornázási és öntözési létesítmények fővállalkozói megvalósítása; vízgépészeti berendezések gyártása, szerelése; ipari, kereskedelmi, magasépítés, infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások teljes körű fővállalkozása, kivitelezése a hazai és export piacokon.
Munkáik - többek között a Debreceni Sportuszoda, a debreceni 2-es villamosvonal, a Főnix Aréna, a Nagyerdei Szabadidő Park és Kölcsey Központ - a városképet is meghatározzák.
A privatizáció ellehetetlenítette az export munkákat
Az 57 éves fennállása alatt a Keviép fővállalkozói, illetve generálkivitelezői formában többek között Irakban, Kuvaitban, Egyiptomban, Brazíliában, Tunéziában és Venezuelában épített ipari- és kommunális létesítményeket, közintézményeket, kereskedelmi egységeket, lakossági szolgáltatási, multifunkcionális létesítményeket; valósított meg infrastrukturális beruházásokat és környezetvédelmi projekteket.
Számos, és egymástól lényegesen eltérő projektünk volt, tejpor- és konzervgyárat építettünk, autópályaépítésnél használt acélszerkezetet gyártottunk, öntöző- és szennyvíztelepet hoztunk létre.
A privatizáció és egyéb tényezők eredményeképp az export piacon 1995-ben fejezték be a munkákat. “Óriási szellemi és anyagi kapacitás állt rendelkezésre, rengeteg féle tevékenységet végeztünk, de sajnos a külföldi kapcsolatok és a finanszírozás elnehezültek vagy véget értek, nagyon sok korábbi partnerünk szűnt meg. Nehéz visszamenni, de próbálunk új szabadalmakat venni és technológiai transzferrel beszállni.”
Egyre több a fiatal munkavállaló
Az idei évet várhatóan 15 milliárd forintos árbevétellel zárják, a versenypiacon 80%-ban multivállalatoknak dolgoznak.
“A multik hozzászoktak a versenypiachoz, ezért alapvető, hogy tartsuk a minőséget és a határidőt. A verseny többlépcsős, amely során sok paramétert vesznek figyelembe, nem csak az árat és a felkészültséget. A folyamat összes részéről meg akarnak előzetesen győződni, sok esetben például a munkavédelmi előírások is eltérnek, ezekhez nekünk kell alkalmazkodni” – emelte ki.
Magyarországon 200 főt, míg Romániában több mint 400 főt foglalkoztatnak. Stabil létszámmal dolgoznak, viszont nagyon sokan a nyugdíj közelébe értek, az átlagéletkor 40 fölött van. Az idősebb korosztályt főleg a fizikai létszám adja, vannak, akik több mint 30 éve itt kezdtek és innen mennek nyugdíjba. “Szerencsére nagyon sok fiatal is van nálunk, akiket pár éve vettük fel és mára komoly vezetői beosztásba kerültek. Fogékonyabbak és jobban élnek a digitalizáció kínálta lehetőségekkel. A gyártó üzemünkbe is folyamatosan keressük a fiatalokat, de nem egyszerű manapság hegesztőket, lakatosokat felvenni” – mondta id. Miklóssy Ferenc.
A vállalatnál a kollégákat különböző ösztönzőkkel motiválják a tanulmányaik folytatására, valamint saját oktatásokat is szerveznek külső szakértő bevonásával.
Azokon a területeken, ahol arra lehetőség volt, gépesítettek, az elmúlt pár évben közel 3 milliárd forintot fordítottak a magyarországi ipari üzem korszerűsítésére, valamint a romániai leányvállalat fejlesztésére.
Az elavult gépek lecserélése mellett újakat is vásároltak, a géppark korszerűsítésével nagy mértékben megfelelnek a mostani technológiai elvárásoknak.
A verseny közben egyre élesebb. A projekteken a nyugat-európaiak mellett szerb, török és távol-keleti vállalkozások indulnak. “Ma már minden hazánkban megvalósuló kínai beruházáson külföldi cégekkel versenyzünk, pedig a magyar mérnökök szakértelme nemzetközileg elismert. A kínai mérnökök a létszámukból eredően a gyors teljesítmény felé orientálódnak, miközben nem minden szempontot vesznek figyelembe a munkájuk során, ami sokszor a használatbavételi engedélynél ütközik ki” – hangsúlyozta a fia, ifj. Miklóssy Ferenc, aki társ ügyvezetőként segíti a Keviép munkáját.
A termelékenység mellett további kihívást jelent, hogy az építőiparban még mindig túl nagy a kivitelezés helyén az élőmunkaigény, illetve jóval hosszabb a tervezési és az előkészítési folyamat. A debreceni Főnix Aréna tervezéssel együtt 8 hónap alatt készült el 2002-ben, ehhez ma már 2 év is kevés lenne a megváltozott munkamorál, szakmaiság és engedélyezési eljárások miatt.
Hogyan tovább családi vállalkozások?
A hazai vállalkozók viszonylag nagy százaléka ért abba a korba, amikor el kell gondolkodnia azon, hogy lesz a jövő, és hogyan adja át az üzletet, ki viszi azt tovább. “Nekünk szerencsénk van, hogy mindkét fiam, Ferenc és Máté érdeklődési köre is egybevág a cég tevékenységével, sok olyan cégvezetőt ismerünk, ahol a következő generációnak egyáltalán nincs affinitása az adott vállalkozás vezetéséhez” – mondta el id. Miklóssy Ferenc.
A 3 milliárd forintos korszerűsítést célzó beruházás egy részét már a fiatalabb testvér, Máté vezette, aki a logisztika és beszerzés mellett a romániai leányvállalat tevékenységét fogja össze.
“Akkor kezdtem el a pályázatokkal foglalkozni, amikor 20 éve a céghez kerültem, illetve abban az időszakban indultak az első Európai Uniós pályázatok is, majd a különböző romániai tevékenységeket, és a szükséges hitelkérelmeket kezeltem. Erre épült fel az a tevékenység, amivel jelen pillanatban is foglalkozom.”
Ifj. Miklóssy Ferenc 2000. óta vesz részt a Keviép mindennapjaiban, jelenleg a vállalkozási és kivitelezési területért felel, korábban a TIGÁZ-nál dolgozott pályakezdőként. "Nem volt kimondottan tudatos az átadás, sok minden spontán módon történt, de azt lehet érezni, hogy bizonyos döntésekbe, helyzetekbe mennyire von minket be, illetve mennyire veszi figyelembe a véleményünket, ami az elmúlt időszakban teljes mértékben összhangban volt" – hangsúlyozta ifj. Miklóssy Ferenc.
Előfordult már, hogy egy döntésemmel kapcsolatban édesapám jelezte, hogy ő kicsit másképp csinálta volna, majd utólag kiderült, hogy neki volt igaza. Remélhetőleg egyre kevesebbszer alakul ki ilyen helyzet.
Az édesapa szerint legtöbbször azokban a helyzetekben nem értenek egyet, amelyekben a tapasztalatából adódóan ő egy kicsit kompromisszum készebb a partnerekkel, “amikor tudatosan diplomáciára kell törekedni”. Az ifjabbak cégvezető úgy látja, hogy az édesapja diplomáciai készségei jóval erősebbek, mint esetében, “nem szeretek visszalépni egy projekttől, és néha visszatart, hogy szerinte nem biztos, hogy neki kell menni mindennek. De ha eltérő véleményen is vagyunk, azt mindig négyszemközt rendezzük, a környezet bevonása nélkül, nagyon vigyázunk rá, hogy kifelé egységesek legyünk”.
“Ha nem is mindig értünk egyet, a szemléletünk azonos, mindig menni kell előre” – tette hozzá Miklóssy Máté. Az ügyvezető kiemelte, hogy a generációváltási folyamat kapcsán a fokozatosság az egyik legfontosabb tényező, az utódot ugyanis a környezetnek is el kell fogadnia és szakmailag megismerni, ami nem egyik napról a másikra történik.
Az átvétel nem könnyű, amit a jelen kihívásai sem könnyítenek meg. A piac egyre kiszámíthatatlanabb, már nem tudnak évekre előre tervezni vagy hosszabb távú stratégiában gondolkodni. Ezek az idők lényegesen lerövidültek, szinte hetente lehet újdonságokkal találkozni.
Vannak banki hüvelykujjszabályok, de alapvetően minden eset más
Vannak olyan kisebb vállalkozások, ahol nincs utód vagy egyszerűen nem tudják folytatni a tevékenységüket, ezért megszűnnek vagy felvásárolják őket. A nagyobb cégeknél azonban mindig lehet olyan megoldást találni, hogy biztosított legyen a további működés. Van, ahol a menedzsment nővi ki magát, aki adott esetben nem feltétlenül a tulajdonos család része, de az is számtalanszor fordul elő, hogy az új tulajdonos a vállalaton kívülről érkezik.
“Egy bank mindig a kontinuitást, a folytonosságot keresi. Igyekszünk a generációváltásban is az ügyfelünk mellett állni és segíteni, hogy az adott üzleti kapcsolat sikeresen tudjon tovább folytatódni. Egy tulajdonosváltáshoz vagy kivásárláshoz kapcsolódó folyamatban finanszírozási oldalról is abszolút partnerek vagyunk” – mondta el a Portfolio-nak Bertalan Sándor, az MBH Bank Középvállalati ügyfélkapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója.
Sokszor a generációváltást követően a korábbi tulajdonos valamilyen formában tovább segíti a cég működését, amely a bank számára is egyfajta biztonságot jelent.
Bertalan Sándor szerint általában inkább az a kérdés, hogy mikor és milyen mértékben vonul vissza a tulajdonos, hiszen “nehéz elengedni egy élet munkáját”.
Id. Miklóssy Ferenc számára könnyebbséget jelent, hogy a Keviép mellett egyéb teendői is vannak, amelyek miatt korábban sokszor került időzavarba. A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöként hosszú évek óta egyensúlyoz sikeresen a feladatok között.
Az utódok igyekeznek folytatni a hagyományt, és a partnerekkel olyan viszonyt kialakítani, amely a megbízhatóságon alapul. “Nagyon örülünk, hogy édesapánk ennyi idősen is részt vesz a folyamatokban. Ezt az időszakot minél tovább szeretnénk megélni, ha 90 évesen is itt fog dolgozni, azzal nagyon elégedettek leszünk.”
Fotók: Stiller Ákos/Portfolio
A cikk megjelenését az MBH Bank támogatta.
