Felkerült a Balaton Európa kulturális térképére

Nem ismerik a cégek az EU-s pályázati lehetőségeket

Egy éve jött létre a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft. (MFOI), amely a közvetlen uniós források minél hatékonyabb lehívását segíti. “Ezeket a pályázati lehetőségeket még kevés cég, egyetem, vagy önkormányzat ismeri és használja, a pályázat menete szintén sok esetben ismeretlen, ugyanakkor a következő években ezek szerepe egyre fontosabbá válik” – mondta el a konferencián Isola Anna, az MFOI veszprémi képviselet-vezetője.

Az EU költségvetésén belül a közvetlen támogatások aránya folyamatosan nő, a 2021-2027-es ciklusban ez az összeg már 377 milliárd euró. Magyarország 161 millió eurót tudott ebből pályázat útján lehívni, a legnagyobb nyertes Németország közel 2000 millió euróval, de a méretben és népességszámban hasonló Ausztriában is közel háromszor annyi, 465 millió euró forráshoz jutott. 

Jelentős a különbség az egyes országok között az 1 fő kutatóra eső támogatásban is, hazánkban ez az összeg 2986 EUR, míg Ausztriában közel hatszorosa, 16800 EUR. A lakosságarányos támogatás-összeg az utóbbi 3 évben jelentősen, 4-ről 13 EUR-ra emelkedett, de az eltérés tovább nőtt. A lakosságarányos pályázati darab-számban nagy az elmaradás, ez a fő oka annak, hogy kevés forrást nyerünk az EU-közvetlen alapokban. 

Veszprém és a régió szempontjából 2 közvetlen EU-s alap emelkedik ki:

• Kreatív Európa Program: a kulturális és kreatív ágazat dedikált támogatási forrása, amelyben a 2021-2027-es ciklusban 2,44 milliárd euró pályázható
• Life program: 2 éve volt 30 éves, eddig több mint 6000 projektet támogattak belőle, jelenleg is elérhetők nyitott pályázatok, amelyek beadási határideje szeptember, a programhoz nagyvállalatok, startupok, önkormányzatok, kis- és középvállalatok is tudnak csatlakozni.

Ezeknek a programoknak mindenhol az a legelső kritériuma, hogy egy európai dimenziót kell megvalósítani. Egy olyan metódust, egy olyan programötletet, ami ugyanúgy tud működni Veszprémben, mint akár Portugáliában

– emelte ki Isola Anna.

Az Európai együttműködési projektek kiírása őszre várható, 2025. januári beadással, amelyek prioritása a közönségfejlesztés, a társadalmi befogadás és a fenntarthatóság (az Európai Zöld Megállapodással és az Új Európai Bauhaus-szal összhangban).

Európa kulturális kreatív régiója

A 2023-as Európa Kulturális Fővárosa Veszprém volt, amelynek keretében 3500-nál több esemény​​t tartottak, amelynek csak 52 %-a volt Veszprémben, 48%-a pedig bakonyi régiótól Zaláig több mint 100 településen. A rendezvények 45%- a zenei program volt, az összes esemény 80 %-s pedig ingyenes volt.

„116 településen, 3 megyében, ​​több mint ötszáz pályázati partnerrel dolgoztunk együtt, Veszprém belvárosában pedig több mint 1 millió 600 ezer látogató járt” – foglalta össze az évad eredményeit előadásában Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója.

A kezdeményezés további eredménye, hogy a szezonon kívül időszakban jelentősen nőtt a látogatók és a szállóvendégek száma is, 17%-kal több külföldi szállóvendég volt Veszprémben 2023-ban az előző évhez képest, a programokra a közönség 38 %-a közösségi közlekedéssel érkezett​.

A zenei programok felülreprezentáltsága azért is fontos volt, mert ezek kevésbé voltak kitéve a szezonalitásnak, alkalmasak voltak a helyi közösségek megerősítésére. Rendhagyó helyszíneket is behoztak a szervezésbe, ilyen volt az inotai hőerűmű, ahol zenei fesztivált rendeztek, de tartottak úgynevezett romkoncerteket is számos vár – és kolostorromoknál.

A történelmi belváros elnéptelenedésének problémájára is próbáltak megoldást keresni, erre találtak ki az utcakép programot, amely 25 helyszínen hozott fejlesztést. Ezek a fejlesztések nemcsak 2023-nak szóltak, de hosszútávon is éreztetik hatásukat.

A vezérigazgató erre többek között példaként említette: ​

• a kulturális-kreatív ipari régió megalapozása​​
• a Bakonyi falvak együttműködésének elősegítését (Bakonynána, Jásd, Nagyesztergár, Borzavár)​​
• Lesence-vidéki összefogás​át

A következő panelbeszélgetés a kultúra üzleti megtérülésének lehetőségeiről szólt. A beszélgetés moderátora, Gauder Péter, építész, az ENSZ Emberi Települések Bizottságának városmenedzsment tanácsadója szerint a Balatonnál meg kell találni azokat a kulturális pontokat, ami köré fel lehet építeni a kultúrát. Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója szerint a tavalyi Európa Kulturális Fővárosa programmal felhelyeztél a térséget Európa kulturális térképére, és az itt élőkkel egyeztetve a meglévő kulturális elemeket erősítették fel.   

Mészáros Zoltán, a VeszprémFest ügyvezető igazgatója szerint hatalmas kulturális potenciál van a balatoni régióban, és attól még hogy állami finanszírozás nélkül nem működnek kulturális kezdeményezések, attól még esszenciális kérdés a meglétük, a városnak, a régiónak az élhetőségi faktorait teremtik meg.

Ha piaci alapon nem is biztos, hogy megélnének ezek a kezdeményezések, vonzóvá teszik a turisták és az ottlakók szempontjából is, az élhető város szempontjából fontosak

– tette hozzá. Példaként említette az inotai fesztivált, amely tavaly még állami támogatással működött, de idén például már anélkül kerül megrendezésre.

A források elosztása szempontjából ott lát még problémát, hogy nincs önálló régiós intézmény, amely források fölött rendelkezne, több megyére oszlik a térség, amelynek intézményei nem egy régióként gondolnak területre, azok, amelyek az egész régióval foglalkoznak, pedig nem rendelkeznek olyan mértékű forrásokkal.              

Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye igazgatója elmondta, hogy a program keretében elindult sok új kezdeményezést félelemmel vegyes izgalommal nézték, hiszen versenytársak, de nem tartja bajnak, hogy végre nem csak Budapesten van a turizmus fókusza.

Semsei Sándor, a Magyar TDM Szövetség elnöke szerint akkor állíthatjuk, hogy elismert kulturális vidék a Balaton, ha ezt már kutatások és statisztikák igazolják.

A piramisokhoz azért utaznak, mert meg akarják nézni, meg van a kulturális indíttatás hozzá, de ez a Balaton esetében még nem ilyen egyértelmű

– mondta Semsei, aki szerint rendszerben kéne gondolkodni, nem szigetszerű fejlesztéseket végezni, hiányzik a kooperatív stratégiakészítés, a Váci utcában megálmodott tervek nem fognak működni az adott területen a résztvevők, ott élők bevonása nélkül.  

A generációváltás tulajdonképpen szemléletváltást jelent

A családi vállalkozások minden esetben egyediek és kiemelkedő értékkel bírnak, és bár nincs közöttük két teljesen egyforma, sok meghatározó pillanat közös a működésükben - többek között ezekről is kérdezte Tobak Júlia, a Pannon Egyetem tudományos munkatársa a Családi vállalkozások a Balatonon c. panelbeszélgetés résztvevőit.

Papp Imre, a Sümegi Vár kapitánya, a Hotel Kapitány**** Wellness tulajdonosa, vezetője elmondta, hogy a második és harmadik generáció figyelmét is kifejezetten igyekeztek felkelteni az olyan tevékenységek, szakmák iránt, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a Sümegi Vár üzemeltetéséhez. A családtagok fokozatosan nőttek bele a vállalkozással kapcsolatos munkákba, “mi, idősebbek, igyekszünk szépen fokozatosan kikopni a napi feladatokból”.

Böjte Éva, a HOT-ÉP Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a következő generáció irányítása, terelgetése náluk természetesen alakul, akik jól érzik magukat ebben, hiszen a vállalkozásukban rengeteg féle terület megtalálható. Nagyon szerencsésnek érzik magukat az utódlástervezés vonatkozásában. “Egy családi vállalkozás működtetése azonban egy külön életforma, aki ebbe belevág, számára nagyon nehéz lesz a váltás.”

Szabadics Zoltán, a Szabadics Zrt. résztulajdonosa, a BAHART igazgatóság elnöke szerint a családi vállalkozásokban az egyik legfontosabb, hogy a fiatalabb generáció is merjen döntést hozni és szabad vállalkozói szemlélet alapján bontogassa a szárnyait. “A sikeres átadás csak tudatosan valósulhat meg, de nagyon nehéz az elengedés az alapítók számára, készülni kell a visszavonulásra is. Ha az alapítók nem tudják az elengedést megvalósítani, akkor könnyen sikertelen lehet az átadás.”

Vincze Péter, a Kikötő Étterem, a Mérce Mediterranian Bar és a Kardamom Studio Apartman tulajdonos-ügyvezetője úgy látja, hogy az az erő, amit egy család tud képviselni az üzleti egységben, kifejezetten nagy horderővel bír. A generációváltás folyamata kihívások elé állítja a tulajdonosokat, akik sok esetben ugyanolyan értékű, saját gyermekükként tekintenek a vállalkozásukra. A nehézségekről szólva elmondta, hogy nincs más választásuk, egy családi cégekben a feladatokat akkor is el kell végezni, ha az adott kolléga valami miatt nem érhető el, az alkalmazkodásnak nagyon magas szintűnek kell lenni, mert bármelyik pillanatban történhet olyan, amitől összeomolhat a vállalkozás. 

Címlapkép forrása: Portfolio