Hogy lesznek sikertörténetek a magyar vállalatok és egyetemek közös munkájából?

Korábban ön is az egyetem – illetve jogelődjének – hallgatója volt. Milyen készségeket és szemléletet hozott magával, amelyek máig meghatározzák a szakmai pályáját?

A gyakorlatorientált gondolkodásmód már akkor is az oktatás alapja volt, amikor én jártam az egyetemre, és ez azóta is végig kíséri a vezetői munkámat. Vasútmérnök nagybátyám hatására szerettem volna logisztikát tanulni, ő hívta fel a figyelmemet a győri felsőoktatás gyakorlatorientált szemléletére, és javasolta, hogy Győrt válasszam, ha valódi, alkalmazható tudásra vágyom. Olyan inspiráló környezet vett körül, amely egész életemre hatással volt.

Milyen vezetői kompetenciákat lehet már az egyetemi évek alatt fejleszteni, és hogyan támogatja ezt az intézmény?

Az egyetem ösztöndíjjal, munkalehetőségekkel és szociális kérdésekben is támogatott, de számomra a legfontosabb mégis az volt, hogy minden gyakorlati alapokra épült. Ez a szemlélet tanított meg arra, hogyan alkalmazzam a tudást a helyzethez igazítva, ha kell, tovább gondolva vagy megosztva másokkal. Ez a tudatos, rugalmas hozzáállás ma is kulcsa a munkámnak, csakúgy, mint a folyamatos, nyitott kommunikáció.

A Waberer’s sikere is azon múlik, hogy képesek vagyunk tanulni, fejlődni, megújulni, és felismerni azokat a lehetőségeket, amelyek előrébb visznek. Ehhez olyan szakemberekre van szükség, akik nemcsak technikailag felkészültek, hanem kreatívan gondolkodnak, csapatot vezetnek, folyamatokat irányítanak, stratégiai döntéseket hoznak.

Egy mai, modern egyetem ma már jóval többet kell adjon puszta tantermi, tárgyi tudásnál.

Olyan készségeket is fejlesztenie kell, mint a kritikus gondolkodás, a hatékony kommunikáció, a gyors problémamegoldás és a felelős döntéshozatal.

Bízom benne, hogy a Széchenyi Egyetem továbbra is élen jár ebben – mentorprogramokkal, vállalati projektekkel, nemzetközi lehetőségekkel –, hogy a hallgatók már tanulmányaik alatt megtapasztalják, mit jelent valóban „játékban lenni”. Ezek a kompetenciák ma egyértelmű versenyelőnyt jelentenek, bárhol a világon.

Kuratóriumi tagként aktívan részt vesz az egyetem stratégiai irányainak alakításában. Melyek most a legfontosabb célkitűzések a győri Széchenyi István Egyetem előtt, és hogyan illeszkednek ezek a régió gazdasági-társadalmi folyamataihoz?

Az egyik legfontosabb célunk, hogy az egyetem a közép-európai régió meghatározó innovációs és képzési központjává váljon. Ehhez elengedhetetlen a nemzetközi kapcsolatok erősítése, a partnerhálózat bővítése, valamint az ipari és gazdasági együttműködések további elmélyítése.

Már ma is Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézményeként tartanak minket számon: 15 ezer hallgatónk közel 80 országból érkezik, és több mint 50 angol nyelvű képzést kínálunk. Emellett egyetemünk szerepel a világ két legjelentősebb felsőoktatási rangsorát készítő szervezet, a Quacquarelli Symonds (QS) és a Times Higher Education (THE) listáin is, ami fontos visszajelzés számunkra.

Stratégiánk alapja a szoros együttműködés az ipari szereplőkkel. Intézményünk kulcsszerepet játszik a térség gazdasági ökoszisztémájában, és arra törekszünk, hogy közös kutatási és innovációs projektek révén erősítsük a technológiai transzfert, valamint növeljük a valóban piacképes szellemi termékek számát. Ez nemcsak a vállalatok versenyképességét segíti, hanem hallgatóink munkaerőpiaci esélyeit is jelentősen javítja.

Hosszú távon az a célunk, hogy a fenntarthatóság és a digitalizáció szempontjai természetesen módon épüljenek be minden egyes tevékenysünkbe, a kutatásoktól kezdve az infrastruktúránkon át egészen a képzéseinkig. Ehhez azonban folyamatos és kétirányú párbeszédre van szükség a gazdasági és tudományos szféra között, hiszen csak így tudjuk kihasználni a jelen lehetőségeit és tudatosan formálni a jövőt. A mindennapi munkám során is azt vallom, hogy tartós fejlődést csak valódi partnerségekre építve érhetünk el, nem pedig egy fentről lefelé építkező kommunikációs modell mentén. Ezért kiemelten fontos számomra a transzparens, nyitott működés, amelynek szerves része a tudásmegosztás is.

Az elmúlt években a magyar felsőoktatás alapjaiban alakult át, és ennek egyik legizgalmasabb iránya a piaci szereplőkkel való együttműködés erősödése. Milyen formákban valósulhat meg ez a típusú értékteremtő együttműködés, és milyen szerepet tölthetnek be ebben a gazdasági szereplők?

A leghatékonyabb együttműködések ott születnek, ahol közösen határozzuk meg a munkaerőpiac elvárásait, ezekhez igazítjuk a képzéseket, vagy ahol valós üzleti problémákra keresünk innovatív megoldásokat közös K+F projektek keretében. Ez szorosan illeszkedik ahhoz a célkitűzésünkhöz, hogy Győrben gyakorlatorientált, jövőformáló tudásbázist kínáljunk, és olyan szakembereket képezzünk, akik aktívan erősítik a hazai közlekedési, logisztikai és technológiai szektort.

A megújult egyetem-gazdaság kapcsolat legnagyobb előnye a rugalmasság, az intézmények már nem elszigetelt tudásközpontként, hanem a gazdaság aktív partnereiként működnek. Ez felgyorsítja a válaszokat a munkaerőpiaci és technológiai kihívásokra is.

Milyen projekteket emelne ki arra, hogyan valósul meg az egyetem és a gazdasági szereplők közötti együttműködés a gyakorlatban?

Számos példa mutatja, hogyan valósul meg mindez a gyakorlatban. A Bosch például az egyetem SZEnergy Teamjével működik együtt, akik a világ legenergiahatékonyabb városi kisautóját fejlesztik. A hallgatók elektromos versenyautójának EMC-mérését a Bosch budapesti laborjában végezték el, ezzel is támogatva a fenntartható hajtásláncok kutatását. Ez nemcsak technológiai mérföldkő, hanem óriási lehetőség a hallgatóknak is, hogy ipari környezetben tesztelhessék, amit tanulnak.

Hasonlóan fontos a Waberer’s és az egyetem közötti kapcsolat is, amit jól mutat, hogy a vállalat az elmúlt évtizedben számos stratégiai döntését az itt született ipari kutatási eredményekre alapozta. Tíz évvel ezelőtt például k

Közösen fejlesztettünk egy mesterséges intelligenciával támogatott fuvartervező rendszert, amely az operációkutatás eredményeit felhasználva segíti a fuvarok optimalizálását.

Ez az innováció kézzelfogható eredményeket hozott nekünk, hiszen jelentősen csökkentette az üresjáratokat és hozzájárult ahhoz, hogy a Waberer’s nemzetközi közúti flottája Európa egyik leghatékonyabban működő flottája legyen. Ennek is szerepet játszott abban, hogy a Waberer’smára Európa tíz vezető közúti fuvarozója közé tartozzon.

Hogyan valósul meg az ipari szereplőkkel folytatott együttműködés az oktatás, a kutatás és az infrastruktúra területén? A munkaerőpiacra való felkészülésben milyen kézzelfogható előnyöket jelent mindez a hallgatók számára?

Az ipari együttműködés számos ponton átszövi az egyetem mindennapjait. Az oktatás területén például kiemelt szerepet kapnak a duális képzések, amelyek során a hallgatók már tanulmányaik alatt közvetlenül vállalati környezetben szereznek értékes szakmai tapasztalatot. Emellett az ipari élet szereplői rendszeresen vendégelőadóként is megjelennek az egyetemen, így a legfrissebb, gyakorlatból hozott tudást közvetlenül be tudják építeni az oktatásba. 

A kutatás és innováció terén szintén erőteljes a vállalatokkal való közös munka, az egyetem és ipari partnerei számos közös projektet indítanak, amelyek gyakran valós üzleti vagy technológiai problémák megoldását tűzik ki célul. Ilyen például az autonóm közlekedés, a logisztika vagy a mesterséges intelligencia területe, ahol az alkalmazott kutatások eredményei egyszerre szolgálják a tudományos előrelépést és a vállalatok piaci versenyképességét. Ezt a szoros kapcsolatot jól mutatják azok az innovációs parkok is, ahol az egyetem és a gazdasági szereplők fizikailag is közös térben dolgoznak. 

Mindez kiegészül olyan infrastruktúra-fejlesztésekkel, mint a korszerű laboratóriumok létrehozása vagy a vállalatok által támogatott ösztöndíjprogramok, amelyek szintén hozzájárulnak a hallgatók fejlődéséhez. A gazdasági szereplők tehát nem csupán tudást és technológiát hoznak az egyetem életébe, hanem közvetlenül formálják a munkaerőpiacot is, ők teremtenek olyan lehetőségeket, ahol a jól képzett, naprakész tudással rendelkező fiatal szakemberek elhelyezkedhetnek. Mindezek a jó gyakorlatok világosan mutatják, hogyan kapcsolódik össze a tudás, a gazdaság és a hallgatói élmény.

Érezhető már a felsőoktatás és a piaci szereplők közötti együttműködés hatása a magyar gazdaságban? Hogyan látja a Széchenyi István Egyetem hosszú távú szerepét és lehetőségeit a tudásalapú gazdaság építésében a következő 10-15 évben?

A gazdaság egyre inkább tudás- és innovációvezérelt, ennek hatása pedig már napjainkban is jól érzékelhető, különösen azokban az iparágakban, ahol a kutatás-fejlesztés, az automatizálás vagy a digitalizáció stratégiai jelentőségűvé vált. Egyre több vállalat alakít ki szoros, hosszú távú kapcsolatot az egyetemekkel, nem csupán kutatási vagy oktatási célból, hanem az utánpótlás-fejlesztés, a technológiai pilotprojektek és az innovációs együttműködések révén is. Ezek a partnerségek mára egyértelmű versenyképességi tényezővé váltak.

Az intézmény ebben a folyamatban különleges pozíciót foglal el: elhelyezkedése, kiterjedt ipari kapcsolatrendszere és sokszínű képzési portfóliója révén valódi hídként működhet a tudományos világ és a gazdasági szereplők között. A győri járműipari ökoszisztémába való szoros beágyazottság, valamint az olyan, többek között az Audi Hungariával vagy a Bosch-sal fenntartott példaértékű együttműködések, jól mutatják, hogy ezeknek a szinergiáknak már most is kézzelfogható eredményei vannak.

Az egyetem nemcsak oktatási és kutatási központ, hanem aktív gazdasági és társadalmi formáló erő is. A következő 10-15 évben a régió innovációs motorjává és nemzetközi tudásközponttá válhat, miközben elősegíti a gazdasági fejlődést és a társadalmi mobilitást.

Olyan kihívásokra kínál megoldásokat – részben már ma is –, mint az ipar 4.0, a mesterséges intelligencia alkalmazása, a kiberbiztonság, az energiahatékonyság és a fenntarthatóság.

Ehhez elengedhetetlen, hogy az egyetem szorosan kapcsolódjon az iparági folyamatokhoz, amit nemcsak követ, hanem sok esetben maga is kezdeményez. A jövő az oktatás, a kutatás és a gazdaság szoros együttműködésén múlik, amelyet az egyetem már ma is tudatosan formál.

Melyek azok a területek, ahol az egyetem már most is kiemelkedő szereplőnek számít a hazai vagy nemzetközi színtéren? Miben mutatkozik meg leginkább az intézmény tudományos és innovációs ereje, és milyen irányban bővülhet ez a jövőben?

Több szakterületen is meghatározó szereplővé vált az egyetem az elmúlt években, az autonóm járművek, az e-mobilitás, a járműfejlesztés és a logisztika területén is kiemelkedő eredményeket ér el, ahol nemcsak az oktatás, hanem a kutatás-fejlesztés és az ipari együttműködések is erőteljesen jelen vannak. Szintén vezető szerepet tölt be a dróntechnológia, a precíziós gazdálkodás és az agrárdigitalizáció kapcsán, és egyre jelentősebb pozíciót foglal el az egészségtechnológiai innovációk terén is.

Az egyetem külön figyelmet fordít a fenntarthatósághoz kapcsolódó képzésekre és kutatásokra, amelyek napjaink társadalmi és környezeti kihívásaira adnak választ. Emellett az intézmény által kialakított spinoff- és startup-ökoszisztéma országos szinten is mintaszerűnek tekinthető, hiszen hatékonyan ösztönzi a hallgatói és kutatói innovációk gyakorlati megvalósítását.

A logisztika és szállítmányozás területére fókuszálva: milyen készségek és tudásterületek válnak kulcsfontosságúvá a digitalizáció, az automatizálás és a fenntarthatóság térnyerésével? Hogyan tud egy korszerű, innovatív egyetem lépést tartani ezekkel a gyorsan változó elvárásokkal?

A logisztika a gazdaság egyik rejtett, de annál kevésbé nélkülözhető hajtóereje. Gyakran csak válsághelyzetek – mint egy világjárvány, háborús konfliktus vagy gazdasági visszaesés – mutatják meg, milyen fontos szerepet játszik a háttérben. Ilyenkor a szektor az elsők között érzékeli a változásokat, és nincs idő kivárni: gyors reakciókra, azonnali újratervezésre, alkalmazkodóképességre van szükség. Éppen ezért a jövő logisztikai szakembereinek olyan komplex készségekre lesz szükségük, mint a rendszer- és folyamatgondolkodás, a technológiai jártasság, az adatvezérelt döntéshozatal, valamint a fenntarthatósági szempontok integrálása.

A Széchenyi István Egyetem ezekre az elvárásokra gyakorlatias, előremutató módon reagál. A hallgatók valós ipari problémákon keresztül sajátíthatják el a szakma legfrissebb tudáselemeit, a tananyagok pedig folyamatosan megújulnak, és egyre nagyobb teret kapnak az olyan témák, mint az automatizált ellátási láncok, az AI-alapú logisztikai megoldások vagy az intelligens raktározás. A nemzetközi dimenziót angol nyelvű képzések, külföldi ipari partnerek és hallgatói mobilitási lehetőségek erősítik. Mindezt modern laborkörnyezet és kutatásorientált szemlélet egészíti ki, ahol a fenntartható, digitalizált és automatizált logisztika nemcsak elméleti fogalom, hanem napi szintű gyakorlat.

A célunk tehát az, hogy az egyetem olyan szakembereket képezzen, akik nemcsak követik, hanem egy lépéssel a technológiai fejlődés előtt járnak, mert ebben az iparágban, aki lemarad, az ténylegesen kiesik a versenyből. Az adaptivitás és az agilitás ma már nem extra képesség, hanem alapelvárások. A Széchenyi Egyetem pedig éppen ezekre ad erős, jövőbiztos válaszokat.

A cikk megjelenését a Széchenyi István Egyetem támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio