Ítéletet mondtak a magyarok az egészségügyről

Harmadik éve állítja össze a Prémium Egészségpénztár a Prémium Járóbetegellátás Minőségi Indexet. A mutató egy országos, reprezentatív kutatás segítségével nyomon követi a szakorvosi szolgáltatásokat igénybe vevők elégedettségét, ám ezúttal nemcsak a megkérdezettek legutóbbi szakorvosi ellátásával kapcsolatos véleményekre kérdeztek rá, hanem az elmúlt egy év tapasztalataira is.

Az egészségpénztár által kiadott közlemény kiemelte, hogy

romló tendenciák figyelhetők meg az állami egészségügyben, hiszen nőtt a várakozási idők hossza és csökkent az ellátási helyek száma,

de a jobb színvonalúnak tartott magánellátások terén sem tökéletes a helyzet, mert a megkérdezettek többsége kedvezőtlen folyamatokat tapasztalt az orvosok hozzáállása és szakmai felkészültsége terén.

Az online kérdőíves felméréssel elvégzett kutatás célcsoportja a felnőtt lakosságnak azon része, amely a válaszadást megelőző 6 hónapban részesült valamilyen szakorvosi ellátásban. A mintanagyság 1000 fő, a minta reprezentatív az érintett betegkörre nem, korcsoport, végzettség, a lakóhely településtípusa és régiója alapján.

A Prémium Egészségpénztár által jegyzett kutatás eredményei szerint a magyarok továbbra is nagy arányban fordulnak magánszolgáltatókhoz, ha szakorvosi vizsgálatokról van szó: az elmúlt három évben e vizitek közel 20 százalékát magánfinanszírozásból fizették. A megkérdezettek közel fele a magasabb színvonal, illetve a gyorsabb bekerülés miatt választotta inkább a magánegészségügyet. Ezzel szemben az állami ellátás mellett – szinte ugyanekkora arányban – az ingyenes elérhetőség miatt tették le voksukat a betegek.

A legutóbbi szakorvosi vizsgálatra adott értékelés alapján – a PJMI lehetséges 100 pontos maximumához képest – a magánellátások összességében 83 pontot kaptak, míg az állami egészségügy mindössze 66 pontot ért el. A két rendszer megítélése közötti különbség a megelőző évhez képest tovább nőtt, 15 pontról 17-re, ami a magánszektor értékelésének javulásából adódik.

A legnagyobb különbségek a két ellátórendszer megítélésében a helyszíni várakozási idő, a vizsgálatra felajánlott időpont megfelelősége, az intézmények felszereltsége és a kényelmi szempontok mentén jelentkeztek.

A helyszíni várakozási időt az állami ellátás esetében a válaszadók mindössze 37 pontra értékelték, míg a magánegészségügy közel kétszer ennyi pontot ért el (72). A kapott időpontok megfelelősége terén is jelentős eltérés látható, itt az állami 18 ponttal maradt le a magán mögött (állami: 67, magán: 85 pont). A kényelmi szempontok – az intézmények megjelenése, kialakítása és környezete – szintén lényegesen jobban szerepeltek a magánszolgáltatások esetében (86 pont), míg a közfinanszírozott rendelők csak 50 pontot kaptak. Hasonló arányt mutatott a műszerezettség és felszereltség értékelése is: a magánrendelők 86, az állami intézmények 54 pontot kaptak a páciensek benyomásai alapján.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a nőgyógyászati ellátásban továbbra is átlagon felülien erős a magánszektor jelenléte: a megkérdezett nők 26 százaléka ezt jelölte meg legutóbbi szakorvosi vizitként. A második és harmadik leggyakoribb vizsgálattípus a reumatológiai (8%) és bőrgyógyászati (7%) volt. A férfiaknál az urológiai vizsgálat került a lista élére 14%-kal, de a kardiológiai (12%) és a szemészeti (9%) ellátások is jelentős arányban fordultak elő.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio