Több mint 20 százalékos áremelkedést mért éves szinten mind a KSH, mind az MNB legújabb, 2022 első negyedévére vonatkozó lakásárindexe. Bár a covid alatt sokan gondolták azt, hogy elértük a lakásárak tetőpontját és innen már csak stagnálás, vagy erősebb árcsökkenés jöhet, a piac végül hamar leküzdötte az időleges megtorpanást és a tavalyi évben ismét szárnyalni kezdtek az árak. Ráadásul nemcsak Magyarországon, de Európa több más országában, valamint a tengerentúlon is hasonló folyamatokat láthattunk.
Míg egy-másfél évvel ezelőtt a budapesti új lakások átlagára 1 millió forint körül alakult négyzetméterenként, addig tavasszal már 1,3, mostanában pedig 1,5 millió forintról beszélnek az értékesítők. A drágulás mögött álló okokkal korábban mi is sokat foglalkoztunk: a covid és a háború okozta dráguló alapanyagok, a dráguló munkaerő, a lakások magasabb és ezáltal drágább műszaki felszereltsége és az emelkedő telekárak egyaránt ide sorolhatók. A kérdés viszont az, hogy az újlakáspiac ilyen mértékű felértékelődésének hatására – annak ellenére, hogy a teljes kereslet kevesebb mint egytizedét adja – törvényszerű-e, hogy a használt lakások is felértékelődjenek. Különösen egy olyan környezetben, amikor egyre nagyobb a globális bizonytalanság.
A lakások értékét mindig a mindenkori kereslet és kínálat viszonya határozza meg, az eladói és a vevői elképzelések viszont időről időre eltérhetnek ettől. Míg a lakásárak végső soron piaci tényezők hatására alakulnak ki, a hirdetésekben szereplő árakban az utóbbi időben a szubjektív szempontok is egyre erősebben megjelennek.
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
