A munkaalapú társadalom nem helyettesítheti a munkanélküli járadékot
KRTK blog

A munkaalapú társadalom nem helyettesítheti a munkanélküli járadékot

Lindner Attila, UCL, KRTK
|
Reizer Balázs, KRTK, Budapesti Corvinus Egyetem
Magyarországon a legszigorúbb a munkanélküli ellátás az egész Európai Unióban és a kormány még a koronavírus okozta válság alatt sem volt hajlandó a jogosultsági idő növelésére. Pedig korábbi magyar példa mutatja, hogy egyes esetekben még úgy is lehet több ellátást adni az embereknek, hogy az elhelyezkedés idő hossza egyáltalán nem nő.
krtk blog

A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Orbán Viktor először 2011-ben vetette fel, hogy Magyarországon munka alapú társadalmat kell építeni segély alapú társadalom helyett. Ezzel indokolták, hogy 2011 szeptemberében a munkanélküli járadék maximális hosszát a korábbi 9 hónapról 3 hónapra csökkentették és az Európai Unió legszigorúbb és legszűkmarkúbb szabályozását vezették be. Ebben az írásban amellett érvelünk, hogy ez a felfogás téves és ennél lehetséges bőkezűbb, a társadalom számára hasznosabb és igazságosabb munkanélküli ellátást bevezetni.

Kiindulási pontként ki kell mondanunk, hogy a munkanélküli ellátás nem egy semmittevésért kapott segély, hanem egy biztosítás.

Csakúgy, mint egy lakás- vagy autóbiztosítás esetében a biztosított a jövedelmének egy részét a biztosítónak adja, és káresemény (lakástűz, vagy autóbaleset) esetén a biztosító megfizeti a kár egy részét. A munkanélküli ellátás esetében az állam a munkavállalók jövedelmének 1,5 százalékát munkanélküli járulék címén elvonja, cserébe állásvesztés esetén az kárpótlást nyújt. Még a nagyon szigorú magyar rendszerben is igaz, hogy aki korábban hosszabb ideig vagy több járadékot fizetett, az hosszabb ellátásra jogosult. Tehát a munkanélküliek szó szerint megdolgoznak a nekik járó ellátásért.

Persze, még így is mondhatná a kedves Olvasó, hogy ha valaki több pénzt kap, akkor semmi sem ösztönözné arra, hogy tényleg el is akarjon helyezkedni. Mi egy 2005 novemberi reformot vizsgálva megmutattuk (Munkaerőpiaci Tükör 88-99. oldal), hogy lehetséges olyan ellátási reformot bevezetni, ami után a munkanélküliek több pénzt kapnak, hamarabb elhelyezkednek, és a gyorsabb elhelyezkedés annyi megtakarítást hoz az államnak, hogy még a költségvetés helyzete is javul.

Az általunk vizsgált munkanélküliek a reform, tehát 2005 november előtt, havonta 44 600 forint ellátásra voltak jogosultak. (Az állásvesztés előtt a keresetük 107 ezer - ami az átlagbér növekedést figyelembe véve mai béreknél ez 435 ezernek felelne meg - forintnál több volt, és 9 hónap ellátásra voltak jogosultak. Ők az összes állásvesztő 15 százalékát teszik ki.)

A reform ezt úgy alakította át, hogy az első három hónapban a jogosultság 68 400 forintra emelkedett, három hónap után pedig 34 200 forintra csökkent. A reform előtt és a reform után is ugyanannyi járadékra voltak jogosultak azok, akik 9 hónapig folyamatosan munkanélküliek voltak. Viszont azoknak a munkanélkülieknek az átlagos havi jövedelme növekedett, akik ennél hamarabb elhelyezkedtek. Feltevésünk az volt, hogy egy ilyen reform nemcsak növeli a munkanélküliek jövedelmét, hanem egyszerre ösztönzi is az elhelyezkedést, hiszen három hónap után a munkanélküli ellátás összege lecsökkent.

A 2005-ös reform bőkezűségét legjobban az mutatja, ha a mai járadékszabályokhoz hasonlítjuk.  Az összehasonlítás azért is fontos, mert a 2005-ös szabályokat a máig érvényben lévő 2011-es reform alakította át. Az általunk vizsgált munkanélküliek jelenleg a munkanélküli járadék maximumát kapnák. Ez 3 hónapnyi minimálbért, azaz havi 232 ezer forintot jelent. Ezzel szemben a 2005-ös szabályok szerint a munkanélküli három hónapig 278,4 ezer forintot, majd hat hónapig 139,2 ezer forintot kapnának. Tehát a 2011-es reform elvette a munkanélküliek járadékjogosultságának majdnem 60 százalékát.

A reform hatását a KRTK egyéni szintű anonimizált, adó és járadék kifizetési adataival vizsgáltuk úgy, hogy összehasonlítottuk a reform előtti és utáni évben a munkanélküliek viselkedését. Várakozásunknak megfelelően ez a reform nagyon kedvező hatásúnak bizonyult. Egy átlagos munkanélküli a reform után átlagosan 7,5 százalékkal több ellátást kapott, és a munkanélküliség átlagos hossza 240 napról 226 napra csökkent. A gyorsabb elhelyezkedés ráadásul nem járt azzal, hogy a munkavállalók rosszabb állásajánlatokat is elfogadtak.

Az újra elhelyezkedési bérek ugyanis a reform után 1,4 százalékkal emelkedtek, és az új álláshely tartóssága pedig nem változott.

A vizsgálat utolsó lépéseként kiszámoltuk, hogy mekkora volt a reform hatása a költségvetésre. A reform előtt egy munkanélküli átlagosan 8 hónapnyi ellátást és ezalatt 324 ezer forint járadékot kapott. Ahogy a reform bemutatásakor írtuk, reform növelte az átlagos, egy hónapra eső munkanélküliségi járadékot, ezért ha a munkanélküliség hossza nem változott volna, akkor az egy munkanélkülire jutó költség is 23 800 (mai áron 50 100) forinttal nőtt volna. A szakirodalomban ezt hívják a reform mechanikus költségének. Azonban a munkanélküliek viselkedésének megváltozása csökkentette a költségvetés kiadásait. A két héttel gyorsabb elhelyezkedés miatt a kormánynak kevesebb járadék kellett fizetni, helyette az elhelyezkedők fizettek jövedelemadókat és járulékokat. Ez összességében 40 600 forint (mai áron 85 500) megtakarítást jelentett minden egyes munkanélküli után a költségvetésnek. Emellett a bér egy kis mértékű növekedése is jelentősen megemelte a költségvetés bevételeit. Az 1,4 százalékos bérnövekedés ugyanis átlagosan munkanélkülinkként 10 800 forint plusz bevételt hozott a költségvetésnek.

Ha mindezeket a bevételek összeadjuk, akkor azt látjuk, hogy a munkanélküli járadék reformja után az egy főre jutó költségek 29 600 forinttal csökkentek.

Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a reform után mindenki jobban járt.  A munkanélküliek a reform után több pénzt kaptak, hamarabb és magasabb bérért helyezkedtek el, és még a költségvetési egyenlege is javult.

A magyar és a nemzetközi kutatások azt mutatják, hogy a munkanélküli járadék reformok általában nem ilyen sikeresek, mint ez a magyar reform volt. Ha növeljük az ellátás nagyvonalúságát, akkor az leggyakrabban a munkanélküliség hosszának növekedésével és a költségvetési egyenleg romlásával jár. Ez azonban szerintünk nem indokolja, hogy Magyarországé legyen az Európai Unió legszűkmarkúbb munkanélküli ellátó rendszere.

A maximálisan három hónapnyi munkanélküli ellátás ugyanis egyszerűen túl rövid ahhoz, hogy érdemben segítsen az állásvesztés anyagi terhén, mert egy munkanélküli átlagosan több mint 10 hónapig keres állást Magyarországon. Ráadásul a munkanélküli ellátás igazságtalan abban az értelemben, hogy a kormány kötelezően elvonja a munkavállalóktól a jövedelmük 1,5 százalékát munkanélküliség járadék fedezetére, de az így keletkező jövedelemnek csak a felét költi a kormány a munkanélküliekre, a többi egyszerűen bekerül a központi költségvetésbe. Vagyis a munkanélküli járulékok elköltése ma már alig kapcsolódik a munkanélküliekhez.

Szerintünk ezek a problémák csak úgy kezelhetők, ha jelentősen növekedne a munkanélküli járadék maximális hossza és a havi összege is.

Természetesen ezt a plusz jövedelmet feltételekhez kell kötni és a helyi munkaügyi központnak segítenie és ellenőriznie kell a munkanélküli álláskeresését. A jó hír, hogy az ehhez sikeresen használható módszereket a közgazdaságtan már nagyon részletesen feltérképezte és Magyarországra is születtek részletes ajánlások. Pont a 2005 novemberi reform bizonyítja, hogy még  egy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő reform programot is képesek vagyunk megalkotni. Emellett az is fontos lenne, hogy erősebb kapcsolat legyen a befizetett járulékok és a munkanélküli járadék között, annak érdekében, hogy az állam ezáltal igazságosabb biztosítást nyújtson az állásukat vesztett állampolgárainak.

Lindner Attila az University College London és az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi  Kutatóközpont (KRTK) Közgazdaságtudományi Intézetének (KTI) munkatársa

Reizer Balázs a KRTK KTI és a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársa

A cikk a szerzők véleményét tükrözi, és nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

Kasza Elliott-tal

Leggett & Platt Inc. - elemzés

Nem értem a LEG mozgását. 2021 közepe óta esik az árfolyama, akkor 59,16 USD volt az ATH, most éppen 19,08-at ér, azaz kicsit kevesebb mint három év alatt harmadolt az árfolyama. Mivel osztalék

Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Ez is érdekelhet
telepules-magyarorszag