Az uniós források és a hírhedt tőkeszivattyú - Ki legyen hálás kinek?
A témáról szóló további cikkeink:
Kétségkívül mindkét országcsoport gazdasága összességében nyertese a keleti bővítésnek, azonban a Piketty-blog bejegyzése kapcsán kialakult vita félrevezető lehet, hiszen nem lehet általános, kézzel fogható, számszerűsíthető igazságokat megállapítani a bővítést illetően, az messze túlmutat a számok világán. Ugyanakkor egyes nyugati politikusok egyre gyakrabban és kritikusabban nyilatkoznak úgy, mintha az EU-s támogatás kvázi "adomány" lenne, amit a KKE országoknak meg kellene "hálálni", inkább, mint vitába szállni az EU-val egyes intézkedések vagy elgondolások kapcsán. Erre a nézetre a nyugati média fősodra is előszeretettel hivatkozik. Érdemes tehát szót ejteni arról is, hogy a régi EU tagországok gazdasága milyen előnyökre tett szert a bővítés következtében. Többen (pl. Oláh Dániel és Pogátsa Zoltán) a Piketty bejegyzés számításainak kommentálásán túl, kitérnek olyan témákra is, mint például a hazánkban végrement privatizáció vagy a külföldi tulajdon túlsúlya a magyar gazdaságban. Ez a cikk ezekre a kérdésekre nem tér ki, mert fókusza az a tétel, amit maga a Piketty-blogbejegyzés is felvet, hogy vajon a KKE országok "hálátlanok-e" az EU költségvetésébe nettó befizető nyugat európai tagországokkal szemben. Először azonban nézzük meg, miért helytelen Piketty értelmezése és milyen gazdasági előnyök származnak a KKE országok, így Magyarország számára az EU tagságból.1. Piketty helytelen értelmezése
A Piketty bejegyzés ábrája részben támaszkodik Filip Novokmet doktori téziseinek eredményeire, akinek doktori témavezetője egyébként szintén Piketty volt. Oblath Gábor, Motyovszki Gergő és Darvas Zsolt részletesen taglalják a Piketty-blogbejegyzés alapvető hiányosságait és bemutatják, miért helytelen az az állítás, miszerint Magyarországon a külföldi cégek profitjain keresztüli tőkekiáramlás meghaladná az EU-s pénzek beáramlását. Röviden: Piketty által számolt tőkekiáramlás a fizetési mérleg adatokra támaszkodik, amelyek magukba foglalják az újra befektetett tőkét, az összes kamatjövedelem kiáramlást, beleértve az államadósság után fizetett kamatokat is, valamint a nem EU tagországok vállalatai által kivitt profitot, amit nem célszerű összehasonlítani az EU-tól kapott pénzekkel. Ha ezeket a tényezőket figyelembe vesszük, akkor látható, hogy az EU-s pénzek beáramlását összehasonlítani a profit transzferekkel helytelen.A fent említett szerzők a Piketty blogja által sugalltakra reagáltak és természetesen nem állítják, hogy csak a fizetési mérlegen keresztüli tőkeáramlások tükrében kell vizsgálni az EU tagság előnyeit, sőt felhívják a figyelmet egyéb fontos szempontokra is: a külföldi vállalatok beruházásai hozzájárultak a növekedéshez, munkát teremtettek nem csak maguknál a külföldi cégeknél, hanem a beszállítóknál is, és új technológiákat és menedzsment gyakorlatot honosítottak meg. Tegyük még hozzá, hogy a külföldi vállalatok segítették, közvetve vagy közvetlenül, a magyar beszállító cégek külföldi piacra jutását is. Darvas Zsolt azt is hangsúlyozza, hogy bár elképzelhető, hogy a nyugati cégek által fizetett bért alacsonynak érzik a munkavállalók, azonban a statisztikai adatok alapján azok általában magasabbak a rezidens cégek alkalmazottainak nyújtott jövedelmekhez képest. Darvas azt is megjegyzi, hogy a közös oktatási és kutatási együttműködési lehetőségek a közép- és kelet-európai térség Európai Uniós csatlakozásának egyik fontos vívmánya.
2. Az uniós támogatás nem "adomány"
Tekintsük most át röviden milyen előnyökre tettek szert a régi EU tagországok a keleti bővítés következtében. A KKE országok megnyitották a piacaikat, amelyek jelentős export lehetőségekhez jutatták a régi tagországokat. A piacnyitás már több évvel a 2004-es bővítés előtt megtörtént, így érdemes már 2001-től nézni az export adatokat. 2001 és 2016 között Németországban a KKE országokba irányuló export az ország teljes exportjának arányában 8,5%-ról 13%-ra nőtt, Franciaországban 3,5%-ról 5,5%-ra, Olaszországban 7%-ról 9,6%-ra és Spanyolországban 2,9%-ról 5,6%-ra. A szolgáltatások terén is komoly profitra tettek szert a régi EU tagországok a piacnyitás eredményeként a kiskereskedelem, pénzügyi szolgáltatások, telekommunikáció, tanácsadás, stb. terén. Beruházásaikon keresztül olcsó munkaerőhöz jutottak az ipari és fogyasztási cikkeik gyártásához (autóipar, elektronika, háztartási cikkek, stb.), valamint a szolgáltatások terén, mint pl. a back-office, az informatika, a kutatás és a fejlesztés. Számos nyugat-európai cég telepítette ilyen tevékenységeik egy részét a KKE országokba kihasználva az olcsón hozzáférhető szakértelmet.A nyugat-európai országok a piacbővítés mellett a termelési költségeiket mérsékelni tudták a saját piacukon is azáltal, hogy a KKE országokból nagy számban vándorolt hozzájuk képzett munkaerő, amelyet a küldő országhoz képest magasabb bérrel magukhoz tudtak csábítani. Bár megbízható statisztikát a bevándorlók béreit illetően nehéz találni, anekdotikus utalások bőven vannak arra vonatkozóan, hogy a bevándorlók bérei, legalábbis a kezdetekben, alacsonyabbak, mint a rezidens alkalmazottaké. Erre utal az is, hogy sok befogadó országban a helyiek azt kifogásolják, hogy a munkaadók a bevándorlók alkalmazását részesítik előnyben, így elszívva a rezidensek elől a munkalehetőséget. A nyugati befogadó országok oly szempontból is jól jártak az olcsó keleti munkaerővel, hogy a képzési költségek egy részét vagy egészét megspórolták, hiszen a kivándorlók a képzettséget, legyen szó vízszerelőről, burkolóról, informatikusról vagy orvosról, a küldő országban szerezték meg.
Becslések szerint a KKE országokból történő munkaerő-elvándorlás az Európai Unió 1995-ig csatlakozott országaiba (továbbiakban: EU15) a küldő országok teljes népességének arányában átlagosan 7%, az aktív népességének arányában megközelítőleg 11%. Utóbbi azt jelenti, hogy minden kilencedik közép- és kelet-európai aktív munkavállaló már most az EU15-ben él. Ez akár magasabb is lehet, hiszen ezek az adatok 2016. január 1-re vonatkoznak, ráadásul nem tartalmazzák azokat a személyeket, akik időközben megszerezték a befogadó ország állampolgárságát. Az értékek széles tartományban szóródnak (részletes adatokat 1. táblázat tartalmazza). Arányait tekintve a legkevesebb aktív munkavállaló a szlovénok közül tartózkodik az EU15-ben (2%), míg ez az arány a románok körében a legmagasabb (24%). A magyar aktív korú népesség megközelítőleg 6 %-a él az EU15 országok valamelyikében, ezzel a kivándorlás nagyságát tekintve az alsó harmadba tartozunk a térségből.
A munkaerő-vándorlással kapcsolatban érdemes még megemlíteni a kihelyezett munkások esetét is. Itt olyan KKE-országok munkavállalóiról van szó, akiket a hazai munkáltatójuk bizonyos időre kiküld más, főként a nyugat-európai EU tagországokba. Ha a kiküldés időtartalma kevesebb, mint hat hónap, akkor a kihelyezett munkás a kiküldő országban rezidens, ott adózik, ott részesül társadalmi juttatásokban, viszont ha a kiküldetés több mint hat hónap, akkor már a fogadó országban adózik, de két évnél rövidebb idő esetén a társadalombiztosítási járulékokat még a kiküldő országban fizeti. A kihelyezett munkások bére általában alacsonyabb, mint a helyi munkásoké, de a helyi minimálbért el kell érnie a jelen szabályok szerint. Bár a kihelyezett munkavállalók elenyésző részét képezik a befogadó ország munkaerőpiacának, ez még is arra ösztönözte Emmanuel Macron francia elnököt, hogy ellátogasson egyes KKE-országokba, sürgetve a hatóságokat a kihelyezett munkavállalók számának visszaszorítására. Hasonló nyomást gyakorolnak az EU15 egyes országai az Európai Bizottságra, olyan döntés meghozatalát igénylik, ami megkövetelné a KKE országok fuvarszállító cégeitől, hogy mialatt az EU15 valamelyik országában tartózkodnak a fuvarozóik, ezen országok magasabb béreit és ne a hazai béreket fizessék az alkalmazottaiknak. Ezek a nyomásgyakorlási kísérletek is csak azt mutatják, hogy az egységes munkaerőpiac eredményeként a fejlettebb nyugat-európai EU tagországok gazdaságai a saját piacaikon is hasznot húznak az olcsóbb keleti munkaerő által végzett szolgáltatásokból.
Érdemes felhívni a figyelmet egy anomáliára is. Az optimális valutaövezet arra alapozza a munkaerő szabad áramlásának a tézisét, hogy a munkaerő szabadon mozoghasson a magas munkanélküliségtől szenvedő régiókból az alacsony munkanélküliséggel rendelkező régiókba, ahol munkaerőhiány mutatkozik, így optimalizálva a valutaövezet termelési potenciálját. Ezzel szemben az eurozónán belül, de kívül is a befogadó országokban gyakran magasabb a munkanélküliség (például Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban), mint a küldő országokban (Csehország, Magyarország, Bulgária, Románia). Ennek egyik oka lehet a fogadó ország munkaerő-mobilitásának a rugalmatlansága, vagy az ottani szakemberhiány. Kétségtelen viszont, hogy a kivándorlást leginkább a bérszínvonal különbség ösztönzi. Akárcsak a tőke, a munkaerő is odaáramlik, ahol a fejlettebb technológia magasabb termelékenységet biztosít és így a munkaerő hozzáadott értéke is nagyobb, amit a magasabb bérszint jutalmaz. EU-szinten nagyobb a hozzáadott érték, de a magasabb jövedelem és nagyobb jólét a fogadó országban keletkezik, amit csak részben kompenzál a kivándorlók által hazautalt jövedelem. Ugyanakkor a kivándorlás munkaerőhiányt okoz a küldő KKE országokban, ami ezen országok növekedési potenciálját korlátozza. Magyarországon már komoly problémát jelent a munkaerőhiány. Már ez is alátámasztja az EU források létjogosultságát, hiszen közvetve a fogadó országok nettó befizetését az EU költségvetésbe részben a KKE-országok kivándorlói teremtik meg. De van egyéb nyomós ok is a létjogosultságra.
Visszatérve a Piketty-blogbejegyzés által felvetett témához és az azt követő vitához leszögezhetjük, hogy a KKE-országoknak juttatott vissza nem térítendő EU-s pénz nem "adomány", hanem szerves része egy évtizedek óta működő intézményi struktúrának, amelynek elsődleges célja a szegényebb országok és régiók gazdasági és társadalmi felzárkóztatása. Ezért sajnálatos, hogy Nyugat-Európában gyakran úgy szeretnék feltüntetni ezeket a pénzeket, mintha valami önzetlen ajándék lenne, amit illő meghálálni. Ha háláról akarunk beszélni, akkor az a KKE-országok népeit illeti meg, akik több évtizedes ellenállás után, saját erejükből döntötték meg a szovjet kommunista diktatúrát és nyitották meg az utat az EU keleti bővítésnek. Piketty-blog bejegyzésének erénye, hogy a tévhitek tisztázásához elindított egy vitát.
Hivatkozások
Darvas Zsolt: What is the financial balance of EU membership for Central Europe?Bruegel
Motyovszki Gergő: Az uniós források és a hírhedt tőkeszivattyú - avagy kinek mi jár? Portfolio.hu
Oblath Gábor: Nem fosztogatnak, hanem osztogatnak - Magyarország kizsákmányolásáról. Portfolio
Oláh Dániel: A sztárközgazdász kiszámolta, hogy több profit megy ki Magyarországról nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön - Thomas Piketty a Makronómnak
Piketty, Thomas: 2018, the year of Europe. Piketty blog
Pogátsa Zoltán: A nagy magyar Piketty-vita : a zöld/szocdem álláspont
Uuriintuya Batsaikhan: EU posted workers: separating fact and fiction
A cikk szerzője Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója és Plósz Dániel, a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági elemzője.
Győzött Trump és a kriptolobbi: elfogadták Amerikában a stablecoinok új szabályozását
Ez lesz az első ilyen szövetségi szintű törvény.
Arab technológiai óriással kötött stratégiai védelmi ipari együttműködést a 4iG leánycége
Három megállapodás is született a felek között.
"Szuperüzletre" készül Zelenszkij Trumppal, Ukrajnától kaphat drónokat Amerika
Más országokkal is tárgyal az ukrán vezetés.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját bírálta, és egy új bankvásárlást is belengetett Csányi Péter
Szerinte öt éven belül be kellene vezetnünk az eurót.
Együttműködési megállapodást kötött a 4iG az Egyesült Arab Emírségek két vezető cégével
Az egyik a Yettel anyacégének a többségi tulajdonosa.
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
Target Corporation - elemzés
2022-ben vettem belőle 165-ön, leginkább kereskedési céllal, de osztalékot is fizetett, ha nem is sokat. 2024-ben adtam el kis bukóban. Most megint a szemem elé került, a Top10-es listám hetedikj
G20-csoport: úton a szén-dioxid-mentes áramtermelés felé
Technológiai trendek, kihívások és szakpolitikai irányok az IEA 2025-ös jelentése alapján.
A szegényeket nem, de az adófizetőket az út szélén hagyják
Sokan találkozhattak már olyan, Amerikából származó videókkal, ahol kórházi betegek mutogatják a forintban akár több tíz millióra rúgó számlájukat. Erre a magyar "ingyenes" közegészs
Nulla kamat, nulla önerő - és mégis működhet?
A GINOP Plusz új forgóeszköz hitele lehet a 2025-ös év legpraktikusabb KKV finanszírozása.
Egészségpénztári adókedvezmény lakáshiteleseknek: új lehetőség azonnali törlesztésre
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Egészségpénztári adókedvezmény lakáshiteleseknek: új lehetőség azonnali törlesztésre Jelentős könnyítést fogadott el az Országgyűlés a laká
Így harcol a sok turistával Barcelona és Dubrovnik
Amennyire jövedelmező ágazat a turizmus, akkora problémát okoz, ha elburjánzik: Barcelona vagy Dubrovnik bőven tudna mesélni, mivel jár a túlturizmus. A népszerű lokációknak mind megvan... Th
A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Miért ne időzítenénk gyerekeink születésé


Egyre többet tudunk az Otthon Start hitelről: kik lesznek az igazi nyertesek?
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Tíz év alatt a magyar gazdagok végre felzárkóztak az EU-hoz
Hogyan oszlott el az elmúlt évek vagyongyarapodása a magyar háztartások között?
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?