• Megjelenítés
Kovács Árpád

Kovács Árpád

Költségvetési Tanács, egyetemi tanár

Kovács Árpád, mérnök, közgazdász. 1990-től több egyetem, főiskola meghívott oktatója. 1997 végén az Országgyűlés az Állami Számvevőszék elnökévé választotta, mely feladatkört 2009 végéig töltötte be. Gazdaságtudományi területen 2001-ben PhD fokozatot szerez, majd 2003-ban habilitál. 2009-től a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának professzora. 2010-től 2012-ig a vagyonkezelésben dolgozott, az Aranykor Nyugdíj és Egészségpénztár elnöke, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatóságának tagja, az Magyar Villamosművek Zrt. illetve a budapesti közlekedési valamint a városüzemeltetési holdingok felügyelő bizottságainak elnöke. 2002-től a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, majd 2008-tól elnöke, jelenleg örökös tiszteletbeli elnöke. 2012-ben a Költségvetési Tanács dlnökévé nevezték ki. Mintegy kétszázötven cikkét közöltek a gazdasági szakfolyóiratok.
Cikkeinek a száma: 5
Kovács Árpád: Úton egy új világrend felé? Esélyek és remények Magyarország számára

2022. december 27. 17:00 | Kovács Árpád

Kovács Árpád: Úton egy új világrend felé? Esélyek és remények Magyarország számára

Munkám évtizedek óta a költségvetési gazdasághoz köt, annak egyensúlya fenntartásának érdekeit igyekszik szolgálni. Így a magam nézőpontjából és ismerete alapján látom a pandémia, a globalizációs át- és visszarendeződés, az orosz agresszió s nyomukban az újkori migráció, az elszabadult energia- és nyersanyagárak formálta világunkat, elgondolkodva azon, hogy mi változott meg körülöttünk, merre tart a világ, s ebben a környezetben, itthon, a „lábunk” elé nézve a következő években mire juthatunk.

A 2021-es év gazdasági, államháztartási eredményei és gondjai – kitekintve 2022-re is

2021. november 27. 14:10 | Kovács Árpád

A 2021-es év gazdasági, államháztartási eredményei és gondjai – kitekintve 2022-re is

A második éve tartó, negyedik hullámával támadó járvány-hozta sokk leküzdése, majd a kilábalás menedzselése a világon mindenütt új, kivételes jelentőségű dimenzióba helyezte a gazdaság rugalmas alkalmazkodó képességét, a társadalom túlélésének alapját jelentő államháztartási működést, s az ahhoz forrást garantáló költségvetési stabilitást.

Az űripar ma már versenyképességi tényezővé vált

2021. július 12. 14:30 | Kovács Árpád, Parragh Bianka

Az űripar ma már versenyképességi tényezővé vált

A második világháborút követő dinamikus technológiai verseny több ezer űripari fejlesztést indított, amelyek jelentősége a technológia fölény megszerzésén – mint korábbi meghatározó célon - túlmutatóan az emberiség számára felbecsülhetetlen értékkel bír. Az űrtechnológiai fejlesztések egyre elterjedtebbek a mindennapi „földi” életben történő alkalmazásban, legyen szó magán-, vállalati-, állami-, vagy akár nemzetbiztonsági használatról. Mégis számtalan kérdésünk lehet: Mi értelme van az űrkutatásnak? Megtalálható Magyarország a világ űrkutatásának térképén? Vannak kompetenciáink az űrtevékenység területén? Segíthet az űripar a klímaváltozással járó kihívások kezelésében? A mezőgazdaság számára milyen előnnyel járhat az űrszektor fejlesztése? További kérdések feltevése helyett inkább vizsgáljuk meg dióhéjban a nemzetközi és a hazai helyzetképet!

Kovács Árpád: Az államháztartás stabilitása a fejlődés fenntartásának kulcsa

2021. május 19. 09:20 | Kovács Árpád

Kovács Árpád: Az államháztartás stabilitása a fejlődés fenntartásának kulcsa

A COVID-19 járvány hozta gazdasági és vele a társadalmi sokk leküzdésének, majd a kilábalásnak a támogatása új, kivételes jelentőségű dimenzióba helyezi az államháztartás működését, s az ahhoz forrást biztosító költségvetés stabilitását. A Költségvetési Tanács az Alaptörvény felhatalmazása alapján a központi költségvetés tervezetének megalapozottságát mindenkor a feladatköre által meghatározott – a pénzügyi stabilitás őrzése – nézőpontjából egységében vizsgálja. A „büdzsé” makrogazdasági hátterét, bevételeit és kiadásait kizárólag a rövid és hosszabb távú pénzügyi egyensúlyi követelmények fenntarthatósága, valamint az ezt biztosító államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemzi, és ebből kiindulva teszi meg észrevételeit. Véleménye centrumában igy 2022-re is a GDP-arányos hiány és államadósság alakulása, csökkentésének üteme áll.

A brutális járvány után rajtunk is múlik, mire jutunk

2020. november 25. 08:10 | Kovács Árpád

A brutális járvány után rajtunk is múlik, mire jutunk

Alig egy éve, mondhatjuk a „boldog békeidőkben”, amikor a világ- és nemzetgazdasági előrejelzésekben sem volt nyoma a pandémiás helyzet és a vele járó gazdasági visszaesés közeli bekövetkezésének, magam is a „normál” közgazdasági gyökerű problémákat, a Brexitet, az ázsiai fejlődés belső feszültségeit, egyenetlenségeit, az innovációs képességek hiátusait soroltam az európai felzárkózásunk kockázatai közé. A korábbi, könyvtárnyi irodalomban elemzett válságok a zabolátlan túlköltekezésből, hibás beruházási politikából, a kapitalizmus természetes ciklikusságából, kockázatos pénzpiaci innovációkból származtak. Ez a mostani krízis merőben új, ismeretlenségével, bénító hatásával, félelemkeltő bizonytalanságával. Eddig a világ az együttműködésről szólt, most pedig – úgy vélem, a válságnak is tulajdoníthatóan – a különböző érdekütközések súlyosbodásával, akár ürügyeket keresve, a kiszorítások, a bezárkózás irányában halad.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

Holdblog

Ha az ételpazarlás ország lenne...

Rengeteg erőforrást használunk fel olyan ételek előállítására, szállítására, feldolgozására és csomagolására, amelyekre végül nincs szükségünk. Az el sem fogyasztott ételhulladékok

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility