Teljesen átalakította a kormány az úttörő fejlesztési alapot

A legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg az 1531/2019. (IX. 17.) kormányhatározat, amely a Kecskemét Fejlődéséért Alap átalakításáról szól és az alábbi a lényege:

• A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus visszatérítendő forrásainak egy részéből létrehozott, 3 év alatt összesen 25 milliárd forintos (visszatérítendő) forrással létrehozott alap esetén a kormány egyetért azzal, hogy a Kecskemét Fejlődéséért Alap Kecskemét Vállalkozásfejlesztési Alapként működjön tovább.
• Ezzel párhuzamosan a kormány egyetért azzal is, hogy Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata létrehozza a városfejlesztési célokat szolgáló Kecskemét Városfejlesztési Alapot. Ennek kapcsán arról is határozott, hogy a 2019-es költségvetésből az alap céljaira 5 milliárd forint összegben visszatérítendő támogatást ad október végéig.
• A fentiek után azzal is egyetért a kormány, hogy 10 milliárd forinttal leszállítsák a  Kecskemét Fejlődéséért Alap tőkéjét, és közben ugyanilyen összeggel október végéig megemeljék az újonnan létrehozott alap tőkéjét. Így tehát a vállalkozásfejlesztési és a városfejlesztési alap is 15-15 milliárdos forrással gazdálkodhat mostantól.
• Lényeges rugalmasságot is jelent Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata számára a kormányhatározat hatodik pontja. Eszerint a kormány egyetért azzal, hogy az önkormányzat a működési tapasztalatok alapján a térségi gazdaságfejlesztési és városfejlesztési célok megtartása mellett, az állami támogatási szabályokkal összhangban a kétféle alap között a befektetési időszak alatt – a pénzügyminiszterrel kötött támogatási szerződéssel vagy támogatási szerződés módosításával – további átcsoportosítást hajtson végre, vagy a rendelkezésére álló forrás terhére új alapot hozzon létre, és arra a befektetési időszak alatt – a pénzügyminiszterrel kötött támogatási szerződéssel vagy támogatási szerződés módosításával – további átcsoportosítást hajtson végre.

Összességében tehát arról van szó, hogy míg eddig a városfejlesztési alap 25 milliárd forintos forrással gazdálkodott, mostantól a kétfelé bontott alap együttes forráslehetősége 15-15 milliárd forint. A határozat megadja azt a rugalmasságot is, hogy a következő időszak működési tapasztalatai alapján forrásátrendezést tudjon végrehajtani az önkormányzat a két alap között, vagy akár új alapot is létrehozzon.

Az alap addigi működéséről, felépítéséről és a célrendszeréről nagyinterjút közöltünk júniusban Badics Lászlóval, az MKB Consulting divízióvezetőjével, aki többek között azt hangsúlyozta: egész Kelet-Közép-Európában példátlan az a tőkebefektetési konstrukció, amely kecskeméti vállalatok, illetve önkormányzati megtérülő projektek finanszírozását biztosítja. Badics meglátása szerint a kipróbált, hatékony üzleti konstrukció példa lehet más vidéki nagyvárosok számára is. Kiemelte akkor azt is, hogy az új konstrukció segítheti a felkészülést a 2021-2027-es uniós ciklusra is, amelyben jelentősen növekszik az olyan források volumene, amelyeket az önkormányzatok kizárólag megtérülő projektekre fordíthatnak.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.