Előfizetői tartalom

Besült az Orbán-kormány EU-pénzes taktikai fegyvere – Mi lesz a nagy kötélhúzás vége?

Az elmúlt öt nap alapján úgy tűnik, hogy érdemi visszhang nélkül maradt a múlt csütörtöki EU-csúcs reggelén taktikai okokból bedobott, hatalmas anyagi következményekkel járó magyar kormányzati javaslat az uniós helyreállítási alapról. A legfrissebb jelek szerint erős jogállami feltételrendszert akar az Európai Parlament hozzákötni a 2021 utáni uniós pénzek kifizetéséhez és nagyon úgy tűnik, hogy ehhez valami hasonlót el kell fogadnia az ez ellen minden követ megmozgató magyar és lengyel kormánynak is. Óriási kötélhúzás zajlik részben a színfalak mögött, részben a nyilvánosság előtt, aminek a tétje az, hogy a magyarországi uniós projektekre ki, mikor és hogyan oszthat majd pénzt.

Többségi döntéshozatallal operál a német elnökség

A német soros elnökség múlt szerdán minősített többséggel, a Bruxinfo tudomása szerint 8-9 tagállam tiltakozása ellenében vitte át javaslatát az uniós pénzek felpuhított jogállami feltételekhez kötéséről. Amint aznap a Portfolio is megírta: Magyarországot és Lengyelországot is leszavazták, és erre a fejleményre jött elő Orbán Viktor kormányfő azzal a javaslatával, hogy akkor Magyarország inkább kimaradna az uniós helyreállítási alapból (azaz lemondana 16 milliárd euróról), csak hogy ne kelljen betartania a szigorú jogállamisági feltételeket, és így a magyar parlament se blokkolná a helyreállítási alap felállítását a saját forrásokról szóló határozat elodázásával.

Amint rámutattunk: a javaslat felemás volt, mert ha ki is maradna az ország a 27 tagú közösség által egyhangúan eldöntött helyreállítási alapból, akkor sem tudna kibújni a vele párhuzamosan elinduló 2021-2027-es uniós költségvetéshez ugyanúgy hozzákötendő jogállami feltételek alól.

Az elmúlt 5 nap tapasztalatai alapján érdemi visszhang nélkül maradt a magyar javaslat, vagy ha úgy tetszik, besült a taktikai fegyver, hangtalan volt a brüsszeli fülek számára.

Miről szól ez az elemzés?

  • A magyar és a lengyel uniós nagykövet múlt heti brüsszeli leszavazása után Orbán Viktor kormányfő bedobott egy taktikainak tűnő fegyvert az EU-csúcs előtt, hogy a puhább jogállami feltételekért küzdjön az uniós pénzeknél.
  • Ez az elmúlt 5 nap alapján nem keltett érdemi visszhangot az uniós állam- és kormányfők között, illetve brüsszeli berkekben, sőt, inkább a szigorúbb feltételrendszer felé mutatnak a fejlemények.
  • Az Európai Parlament négy legnagyobb frakciójának vezetője egy keddi közös levélben három erős feltételt szabott a jogállamiság terén azért, hogy jóváhagyja az uniós költségvetést.
  • Cikkünkben arra mutatunk rá, hogy ezek a feltételek miben lennének mások, mint az eddig elfogadott német javaslat és miért tűnik úgy, hogy a nagy vitákból csak egy szigorúbb feltételrendszer felé vezet a kiút.

Kedves Olvasónk!

A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés