Böszörményi-Nagy Gergely, Baldaszti László
Üzlet

Milyen anyagokból készül a jövő ruhája? Közösen fejleszt a MOME és a Nanushka

Portfolio
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és az egyik legismertebb hazai divatmárka, a Nanushka együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a MOME Innovációs Központtal közösen találjanak megoldást a textilanyagok fenntartható felhasználására, és új divatipari alapanyagokkal kísérletezzenek. Az egyetem számos nagy nemzetközi nagyvállalattal dolgozik együtt, azonban a Nanushkával aláírt megállapodás lehetővé teszi, hogy a hazai szakemberek kreativitását és tudását egy nemzetközileg is keresett, magyar divatmárka ruháin láthassák viszont szerte a világon. A Portfolio Böszörményi-Nagy Gergelyt, a MOME alapítványi elnökét, illetve Baldaszti Pétert, a Nanushka igazgatósági tagját, a Vanguards Fashion Group vezérigazgatóját kérdezte a globális divatipar előtt álló kihívásokról, greenwashingról és az együttműködésben rejlő lehetőségekről.

A MOME egyre több nagynevű cég partnere, elég csak a Mercedes – Mobility Design Lab együttműködésre gondolni. Mekkora a jelentősége az egyik legjelentősebb, sikeres hazai divatmárkával való partnerségnek? Mennyire fontos, hogy a hazai sikeres vállalatok a hazai egyetemi know-how-t használják fel?

Böszörményi-Nagy Gergely: Ez a partnerség az egyik legfontosabb a MOME megújításáért végzett munkánk eddigi eredményei közül.

Végre eljutottunk oda, hogy egy világszínvonalú helyi márka és egy nemzetközi ambíciókat dédelgető helyi egyetem közös kutatás-fejlesztésbe fog, és együttes erővel állít elő új szellemi terméket és piaci értéket.

Ez az a modell, ami Izraeltől az Egyesült Államokig sikeressé teszi a világ legjobb innovációs ökoszisztémáit.

A Nanushka évek óta élen jár a fenntartható alapanyagok használatában. Ezt nem csak ők állítják magukról, a szakma is elismeri a törekvéseiket. A MOME Innovációs Központja eközben kiterjedt kutatásokat folytat a jövő alapanyagairól, a márka és az egyetem ambíciói tehát remekül kiegészítik egymást. Az emberiség károsanyag kibocsátásának 10 százalékáért a divatipar felel, miközben a textilek 85 százalékát sosem hasznosítják újra. Összefogásunk célja, hogy olyan új, természetes alapanyagok előállítását készítsük elő, amelyek csökkentik a divatipar ökológiai lábnyomát. A közös munkába a MOME hallgatói is bekapcsolódhatnak majd.

A ruhaipar köztudottan a legnagyobb szennyezők közé tartozik a világon. A fast fashion trendek, az online rendelhető, pár nap alatt elérhető (és visszaküldhető) ruhák óriási környezeti lábnyomot hagynak, mégis úgy tűnik, hogy ez a globális fogyasztók jelentős részét nem érdekli. A környezettudatos ruhaipar csak a társadalmi elitek kiváltsága, vagy a trend abba az irányba mutat, hogy egyre többen honorálják vásárlóként a fenntartható termékeket?

Baldaszti Péter: A divatipar jelenleg a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 5-10 százalékáért felelős – ezért kulcsfontosságú a divatmárkák számára, hogy üzleti tevékenységük teljes spektrumába integrálják a fenntarthatóságot. Ugyanakkor a legkörnyezettudatosabb vállalkozások számára is nehéz ez a téma, hiszen egy cég alapvetően arra törekszik, hogy minél többet adjon el a termékeiből,

ez pedig nem igazán nevezhető fenntartható célnak.

Úgy látjuk, hogy a fenntarthatóság a vásárlóink számára az egyik legfontosabb kérdéssé vált, különösen a világjárvány után – ezért üzleti, etikai és reputációs szempontból is prioritást kell jelentenie minden olyan vállalat számára, amely versenyképes akar maradni. A Nanushka esetében joggal gondoljuk azt, hogy a mi termékeinkkel a vásárlók egy sokkal fenntarthatóbb választási lehetőséget kapnak, és biztosak vagyunk abban, hogy folyamatosan piaci részesedést veszünk el a nem fenntartható termékektől.

Böszörményi-Nagy Gergely, Baldaszti Péter
Böszörményi-Nagy Gergely, Baldaszti Péter Fotó: Liszkay Lilla

Számos kutatás kimutatta, hogy a globális fogyasztók abszolút hajlandóak többet is fizetni a fenntartható termékekért. Ezt az bizonyítja, hogy a vásárlók már most is olyan márkák iránt mutatnak érdeklődést, amelyeknek a fenntarthatóság a szívügyük.

Ami a divatot illeti, egyértelmű, hogy a vásárlóink egyediségre vágynak - de közben nagyobb átláthatóságra is.

Amikor egy befektetés-jellegű kiadásról van szó, tudni akarják, hogyan tervezték és hogyan, hol, milyen körülmények között gyártották a megvásárolt termékeket.

Ma, főleg az online piacterek dinamikus bővülésével óriási lett a globális ruhaipari kínálat, azonos árkategóriában nehéz a fogyasztói választás. Szükséges ma egy brandnek „sztorit” tenni a termékek mögé, ahhoz, hogy kitűnjenek a sokaságból? Egy olyan prémiummárkának, mint a Nanushka szüksége van az effajta brandépítésre?

B.P.: A storytelling, azaz ‘történetmesélés’ és a vásárlók edukálása minden márka nélkülözhetetlen eszköze. De a legfontosabb, hogy ezek a történetek csak akkor működnek, ha autentikusak, hitelesek. Azt látjuk, hogy hosszú távon csak azok a márkák tudnak sikeresek lenni, akkor önazonosak, ha nagyon magabiztosak abban, hogy mik az alapvető értékeik, jól ismerik az erősségeiket és gyengeségeiket, és hitelesen mesélik el a történetüket. A jó történet pedig ideálisan arról szól, hogy egy márka miért is létezik, mi a célja és szándéka a világban.

A vásárlók ezt keresik, ezzel tudnak azonosulni.

Mennyire jellemző a ruhaiparban a greenwashing jelenség?

B.P.: A greenwashing jelenség egy óriási globális probléma, hiszen számos szereplő továbbra is fenntarthatatlan működésre épít, miközben a fenntarthatósági üzenetek már a kommunikáció szinte kötelező elemei. Viszont azok a márkák, amelyek nem veszik figyelembe a környezeti és felelősségvállalási elvárásokat, szép lassan versenyhátrányba fognak kerülni. Hihetetlen márkaromboló hatása van annak, amikor napvilágra kerül a nem etikusan működő ellátási láncok valósága - elég, ha a közelmúltból az Asos, a BooHoo vagy a Zara botrányaira gondolunk. Ezért is gondolom, hogy a valóban zöld működés folyamatosan felértékelődik. Szerencsére elmondhatom, hogy a Nanushka globálisan is ennek egyik úttörője, amit jól mutat a Vogue Business Index releváns rangsorában elfoglalt harmadik helyezésünk. De a cél természetesen az elsőség ebben is.

A ruhaipar történetében folyamatosan kísérleteztek új anyagokkal, kétségkívül forradalmi változásokat idéztek elő pl. a bőr/műbőr, pamut/műszál relációban. Milyen trendek rajzolódtak ki az elmúlt években, milyen fejlesztések folynak ma a világban, amelyek hasonló volumenű gazdasági és környezeti hatásokkal járhatnak?

B.P.: Sokan úgy gondolják, hogy a fenntarthatóság a kevesebb termelés és birtoklás irányából közelíthető meg. Ez nemcsak a divatipar logikájával, de az emberi természettel is szembe megy. Én inkább úgy gondolom, hogy az iparág működését kell a természettel összhangba hozni, ehhez pedig a technológiai fejlesztések és az átláthatóság megteremtése vezetnek. Az utóbbi azért fontos, mert

a fenntarthatóság ma már nem csak önkényes vállalás, vagy marketingszlogen - a fogyasztók és a lassan a szabályozó hatóságok is egyre több információt és konkrétumot követelnek meg.

A piacon tapasztalható trend az innovatív, alacsonyabb környezeti lábnyomú anyagok létrehozása, amelyek valóban körkörösnek mondhatók. Ezt az Ellen McArthur Alapítvány munkájára hivatkozva foglalhatjuk össze. Az ő keretrendszerük szerint két fő életciklust különböztethetünk meg, amikor egy anyagot „körkörösnek” minősítünk – a műszaki ciklust és a biológiai ciklust.  A műszaki ciklusban a termékeket és anyagokat olyan folyamatok tartják körforgásban, mint az újrahasználat, javítás, újragyártás és újrahasznosítás. A biológiai ciklus során pedig a biológiailag lebomló anyagokból származó tápanyagok visszakerülnek a földbe, hogy regenerálják a természetet. 

Az imént említett célok eléréséért is kötött a márka megállapodást a MOME Innovációs Központjával. Melyek a Központ céljai, milyen mérföldköveket értek el eddig, és az együttműködéstől milyen eredményeket várnak?

B.P.: A Nanushka számára a fenntarthatóság mellett az innováció egy másik alapvető érték, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy további módszerekkel és kezdeményezésekkel fejlesszük és erősítsük ezt a területet. Égető szükség van a körkörös üzleti modellekkel való kísérletezésre, ehhez pedig először is új nyersanyagok helyett innovatív, újrahasznosítási és újrafeldolgozásra épülő megoldásokra kell építeni a növekedést.

Baldaszti Péter, Böszörményi-Nagy Gergely
Baldaszti Péter, Böszörményi-Nagy Gergely Fotó: Liszkay Lilla

Ez az együttműködés több lehetőséget is magában hordoz: mindenekelőtt Közép-Európa egyik legnagyobb kreatív innovációs központjával való együttműködés egy tudáscsere-programon keresztül, az innováció és az innováció léptékváltásának támogatása, illetve új megoldások megtalálása az újrahasználat és újrahasznosítás terén. A MOME-n interdiszciplináris kutatásokat végeznek, így ideális partnerek az együttműködéshez, azon dolgozunk közösen, hogy hozzájárulhatunk egy jobb divatipari rendszerhez. 

Azzal a jövőképpel, amivel az egyetem vezetése fejleszti az intézményt azonosulni tudunk, vannak közös értékeink és ambícióink.

Reméljük, hogy a MOME-val közös erőfeszítések érdemi megoldásokat hoznak nemcsak a Nanushka, hanem a teljes iparág legfontosabb kihívásaira is, és más márkákat is inspirálhatunk ezek megvalósítására.

B-N. G.: A MOME Innovációs Központja felel egyetemünk kutatás-fejlesztési tevékenységéért. Jelenlegi vezetője, Lāsma Ivaska a Baltikumból érkezett hozzánk, ami Európa legfejlettebb innovációs ökoszisztémája. Szakembereink számos izgalmas témával foglalkoznak, a design társadalomformáló szerepének lehetőségeitől az adatvizualizáció új formáin át, a jövő környezetbarát alapanyagainak kifejlesztéséig, aminek a Nanushkával indított együttműködés is része.

A piaci szereplőkkel való összefogás célja, hogy a design-tudatosság erősítésével segítsünk a magyar vállalatoknak értékesebbé és sikeresebbé válni, ezzel az egyetemünkön jelenlévő tudás beépülhessen a magyar gazdaság teljesítményébe.

Az egyetemmel való együttműködés és az elérni kívánt eredmények miként fognak hatni a Nanushka brandjére?

B.P.: Azt gondolom, hogy egy hozzánk hasonló vállalkozás számára a legfontosabb kérdés az, hogy miképp tudunk tíz-húsz év múlva is relevánsak maradni. A mi esetünkben ennek két záloga van. Az egyik, hogy folyamatosan tudjunk kreatív, fiatal tehetségeket vonzani, akik időről időre megújítják a szervezetet, a másik pedig, hogy képesek vagyunk innoválni, legyen szó az üzleti modellről vagy az általunk használt anyagokról.

Ez ez együttműködés mindkettőben segíteni fog!

Címlapkép és fotók: Liszkay Lilla

A cikk megjelenését a MOME támogatta.

kína holdújév sárkány getty stock
orosz ukrán háború kalasnyikov stock
imf épület
m2 bradley gyalogsági harcjármű ifv stock
parlament távcső getty stock

Holdblog Bolygótüdők

Az ENSZ adatai szerint a Föld szárazföldi területeinek 31 százalékát borítják erdőségek. Levegő- és víztisztító...

2023. március 21.
Agrárium 2023
2023. március 8.
Biztosítás 2023
2023. március 30.
Építőipar 2023
2023. április 25.
Sustainable Tech 2023
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online előadás
Hogyan lehet a technikai képet egy értékalapú befektető szemléletével ötvözni?
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Ez is érdekelhet
elemző