Böszörményi-Nagy Gergely, Baldaszti László
Üzlet

Milyen anyagokból készül a jövő ruhája? Közösen fejleszt a MOME és a Nanushka

Portfolio
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és az egyik legismertebb hazai divatmárka, a Nanushka együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a MOME Innovációs Központtal közösen találjanak megoldást a textilanyagok fenntartható felhasználására, és új divatipari alapanyagokkal kísérletezzenek. Az egyetem számos nagy nemzetközi nagyvállalattal dolgozik együtt, azonban a Nanushkával aláírt megállapodás lehetővé teszi, hogy a hazai szakemberek kreativitását és tudását egy nemzetközileg is keresett, magyar divatmárka ruháin láthassák viszont szerte a világon. A Portfolio Böszörményi-Nagy Gergelyt, a MOME alapítványi elnökét, illetve Baldaszti Pétert, a Nanushka igazgatósági tagját, a Vanguards Fashion Group vezérigazgatóját kérdezte a globális divatipar előtt álló kihívásokról, greenwashingról és az együttműködésben rejlő lehetőségekről.

A MOME egyre több nagynevű cég partnere, elég csak a Mercedes – Mobility Design Lab együttműködésre gondolni. Mekkora a jelentősége az egyik legjelentősebb, sikeres hazai divatmárkával való partnerségnek? Mennyire fontos, hogy a hazai sikeres vállalatok a hazai egyetemi know-how-t használják fel?

Böszörményi-Nagy Gergely: Ez a partnerség az egyik legfontosabb a MOME megújításáért végzett munkánk eddigi eredményei közül.

Végre eljutottunk oda, hogy egy világszínvonalú helyi márka és egy nemzetközi ambíciókat dédelgető helyi egyetem közös kutatás-fejlesztésbe fog, és együttes erővel állít elő új szellemi terméket és piaci értéket.

Ez az a modell, ami Izraeltől az Egyesült Államokig sikeressé teszi a világ legjobb innovációs ökoszisztémáit.

A Nanushka évek óta élen jár a fenntartható alapanyagok használatában. Ezt nem csak ők állítják magukról, a szakma is elismeri a törekvéseiket. A MOME Innovációs Központja eközben kiterjedt kutatásokat folytat a jövő alapanyagairól, a márka és az egyetem ambíciói tehát remekül kiegészítik egymást. Az emberiség károsanyag kibocsátásának 10 százalékáért a divatipar felel, miközben a textilek 85 százalékát sosem hasznosítják újra. Összefogásunk célja, hogy olyan új, természetes alapanyagok előállítását készítsük elő, amelyek csökkentik a divatipar ökológiai lábnyomát. A közös munkába a MOME hallgatói is bekapcsolódhatnak majd.

A ruhaipar köztudottan a legnagyobb szennyezők közé tartozik a világon. A fast fashion trendek, az online rendelhető, pár nap alatt elérhető (és visszaküldhető) ruhák óriási környezeti lábnyomot hagynak, mégis úgy tűnik, hogy ez a globális fogyasztók jelentős részét nem érdekli. A környezettudatos ruhaipar csak a társadalmi elitek kiváltsága, vagy a trend abba az irányba mutat, hogy egyre többen honorálják vásárlóként a fenntartható termékeket?

Baldaszti Péter: A divatipar jelenleg a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 5-10 százalékáért felelős – ezért kulcsfontosságú a divatmárkák számára, hogy üzleti tevékenységük teljes spektrumába integrálják a fenntarthatóságot. Ugyanakkor a legkörnyezettudatosabb vállalkozások számára is nehéz ez a téma, hiszen egy cég alapvetően arra törekszik, hogy minél többet adjon el a termékeiből,

ez pedig nem igazán nevezhető fenntartható célnak.

Úgy látjuk, hogy a fenntarthatóság a vásárlóink számára az egyik legfontosabb kérdéssé vált, különösen a világjárvány után – ezért üzleti, etikai és reputációs szempontból is prioritást kell jelentenie minden olyan vállalat számára, amely versenyképes akar maradni. A Nanushka esetében joggal gondoljuk azt, hogy a mi termékeinkkel a vásárlók egy sokkal fenntarthatóbb választási lehetőséget kapnak, és biztosak vagyunk abban, hogy folyamatosan piaci részesedést veszünk el a nem fenntartható termékektől.

Böszörményi-Nagy Gergely, Baldaszti Péter
Böszörményi-Nagy Gergely, Baldaszti Péter Fotó: Liszkay Lilla

Számos kutatás kimutatta, hogy a globális fogyasztók abszolút hajlandóak többet is fizetni a fenntartható termékekért. Ezt az bizonyítja, hogy a vásárlók már most is olyan márkák iránt mutatnak érdeklődést, amelyeknek a fenntarthatóság a szívügyük.

Ami a divatot illeti, egyértelmű, hogy a vásárlóink egyediségre vágynak - de közben nagyobb átláthatóságra is.

Amikor egy befektetés-jellegű kiadásról van szó, tudni akarják, hogyan tervezték és hogyan, hol, milyen körülmények között gyártották a megvásárolt termékeket.

Ma, főleg az online piacterek dinamikus bővülésével óriási lett a globális ruhaipari kínálat, azonos árkategóriában nehéz a fogyasztói választás. Szükséges ma egy brandnek „sztorit” tenni a termékek mögé, ahhoz, hogy kitűnjenek a sokaságból? Egy olyan prémiummárkának, mint a Nanushka szüksége van az effajta brandépítésre?

B.P.: A storytelling, azaz ‘történetmesélés’ és a vásárlók edukálása minden márka nélkülözhetetlen eszköze. De a legfontosabb, hogy ezek a történetek csak akkor működnek, ha autentikusak, hitelesek. Azt látjuk, hogy hosszú távon csak azok a márkák tudnak sikeresek lenni, akkor önazonosak, ha nagyon magabiztosak abban, hogy mik az alapvető értékeik, jól ismerik az erősségeiket és gyengeségeiket, és hitelesen mesélik el a történetüket. A jó történet pedig ideálisan arról szól, hogy egy márka miért is létezik, mi a célja és szándéka a világban.

A vásárlók ezt keresik, ezzel tudnak azonosulni.

Mennyire jellemző a ruhaiparban a greenwashing jelenség?

B.P.: A greenwashing jelenség egy óriási globális probléma, hiszen számos szereplő továbbra is fenntarthatatlan működésre épít, miközben a fenntarthatósági üzenetek már a kommunikáció szinte kötelező elemei. Viszont azok a márkák, amelyek nem veszik figyelembe a környezeti és felelősségvállalási elvárásokat, szép lassan versenyhátrányba fognak kerülni. Hihetetlen márkaromboló hatása van annak, amikor napvilágra kerül a nem etikusan működő ellátási láncok valósága - elég, ha a közelmúltból az Asos, a BooHoo vagy a Zara botrányaira gondolunk. Ezért is gondolom, hogy a valóban zöld működés folyamatosan felértékelődik. Szerencsére elmondhatom, hogy a Nanushka globálisan is ennek egyik úttörője, amit jól mutat a Vogue Business Index releváns rangsorában elfoglalt harmadik helyezésünk. De a cél természetesen az elsőség ebben is.

A ruhaipar történetében folyamatosan kísérleteztek új anyagokkal, kétségkívül forradalmi változásokat idéztek elő pl. a bőr/műbőr, pamut/műszál relációban. Milyen trendek rajzolódtak ki az elmúlt években, milyen fejlesztések folynak ma a világban, amelyek hasonló volumenű gazdasági és környezeti hatásokkal járhatnak?

B.P.: Sokan úgy gondolják, hogy a fenntarthatóság a kevesebb termelés és birtoklás irányából közelíthető meg. Ez nemcsak a divatipar logikájával, de az emberi természettel is szembe megy. Én inkább úgy gondolom, hogy az iparág működését kell a természettel összhangba hozni, ehhez pedig a technológiai fejlesztések és az átláthatóság megteremtése vezetnek. Az utóbbi azért fontos, mert

a fenntarthatóság ma már nem csak önkényes vállalás, vagy marketingszlogen - a fogyasztók és a lassan a szabályozó hatóságok is egyre több információt és konkrétumot követelnek meg.

A piacon tapasztalható trend az innovatív, alacsonyabb környezeti lábnyomú anyagok létrehozása, amelyek valóban körkörösnek mondhatók. Ezt az Ellen McArthur Alapítvány munkájára hivatkozva foglalhatjuk össze. Az ő keretrendszerük szerint két fő életciklust különböztethetünk meg, amikor egy anyagot „körkörösnek” minősítünk – a műszaki ciklust és a biológiai ciklust.  A műszaki ciklusban a termékeket és anyagokat olyan folyamatok tartják körforgásban, mint az újrahasználat, javítás, újragyártás és újrahasznosítás. A biológiai ciklus során pedig a biológiailag lebomló anyagokból származó tápanyagok visszakerülnek a földbe, hogy regenerálják a természetet. 

Az imént említett célok eléréséért is kötött a márka megállapodást a MOME Innovációs Központjával. Melyek a Központ céljai, milyen mérföldköveket értek el eddig, és az együttműködéstől milyen eredményeket várnak?

B.P.: A Nanushka számára a fenntarthatóság mellett az innováció egy másik alapvető érték, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy további módszerekkel és kezdeményezésekkel fejlesszük és erősítsük ezt a területet. Égető szükség van a körkörös üzleti modellekkel való kísérletezésre, ehhez pedig először is új nyersanyagok helyett innovatív, újrahasznosítási és újrafeldolgozásra épülő megoldásokra kell építeni a növekedést.

Baldaszti Péter, Böszörményi-Nagy Gergely
Baldaszti Péter, Böszörményi-Nagy Gergely Fotó: Liszkay Lilla

Ez az együttműködés több lehetőséget is magában hordoz: mindenekelőtt Közép-Európa egyik legnagyobb kreatív innovációs központjával való együttműködés egy tudáscsere-programon keresztül, az innováció és az innováció léptékváltásának támogatása, illetve új megoldások megtalálása az újrahasználat és újrahasznosítás terén. A MOME-n interdiszciplináris kutatásokat végeznek, így ideális partnerek az együttműködéshez, azon dolgozunk közösen, hogy hozzájárulhatunk egy jobb divatipari rendszerhez. 

Azzal a jövőképpel, amivel az egyetem vezetése fejleszti az intézményt azonosulni tudunk, vannak közös értékeink és ambícióink.

Reméljük, hogy a MOME-val közös erőfeszítések érdemi megoldásokat hoznak nemcsak a Nanushka, hanem a teljes iparág legfontosabb kihívásaira is, és más márkákat is inspirálhatunk ezek megvalósítására.

B-N. G.: A MOME Innovációs Központja felel egyetemünk kutatás-fejlesztési tevékenységéért, ami Európa legfejlettebb innovációs ökoszisztémája. Jelenlegi vezetője, Lāsma Ivaska a Baltikumból érkezett hozzánk. Szakembereink számos izgalmas témával foglalkoznak, a design társadalomformáló szerepének lehetőségeitől az adatvizualizáció új formáin át, a jövő környezetbarát alapanyagainak kifejlesztéséig, aminek a Nanushkával indított együttműködés is része.

A piaci szereplőkkel való összefogás célja, hogy a design-tudatosság erősítésével segítsünk a magyar vállalatoknak értékesebbé és sikeresebbé válni, ezzel az egyetemünkön jelenlévő tudás beépülhessen a magyar gazdaság teljesítményébe.

Az egyetemmel való együttműködés és az elérni kívánt eredmények miként fognak hatni a Nanushka brandjére?

B.P.: Azt gondolom, hogy egy hozzánk hasonló vállalkozás számára a legfontosabb kérdés az, hogy miképp tudunk tíz-húsz év múlva is relevánsak maradni. A mi esetünkben ennek két záloga van. Az egyik, hogy folyamatosan tudjunk kreatív, fiatal tehetségeket vonzani, akik időről időre megújítják a szervezetet, a másik pedig, hogy képesek vagyunk innoválni, legyen szó az üzleti modellről vagy az általunk használt anyagokról.

Ez ez együttműködés mindkettőben segíteni fog!

Címlapkép és fotók: Liszkay Lilla

A cikk megjelenését a MOME támogatta.

giorgia meloni olaszország
tőzsde
Putyin: Elavulttá vált a liberális eszme
putyin shutter
porsche taycan
orosz ukrán háború ukrajna katona fegyver donbasz konfliktus stock donyec donyeck

RSM Blog Adó extrákkal

Bár a kormányzati törekvések korábban az adminisztráció egyszerűsítése felé mutattak, a külső és belső gazdasági...

Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
4,6 millió dollárt fizetett egy ebédért Warren Buffettel, de elmarad