Három éve vezették be Magyarországon az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR), amelynek célja, hogy piaci alapokra helyezze az energiamegtakarításokat mind lakossági, mind vállalati szereplők esetén. A hagyományos világítótestek lecserélésétől kezdve a dolgozók szemléletformálásáig, a fűtéskorszerűsítéstől, a nagy ipari energetikai beruházásokig rengeteg projekt auditálható és elszámolható a rendszerben. Az idei első negyedévben pedig lehetővé válik, hogy a hitelesített energiamegtakarításokkal (HEM) már egy erre speciálisan létrehozott tőzsdén lehessen kereskedni. Bár a piac most is működik, történnek tranzakciók, de az igazi felfutás a közeljövőben várható, és minden jel szerint keresleti nyomás alakulhat ki, amely akár a HEM-ek árát is felfelé tolhatja. A Portfolio Kádár Mártont, a magyar energiatőzsdék értékesítési vezetőjét, az EKR szervezett piaci projekt vezetőjét, és Garai Dánielt a CEEGEX vezérigazgatóját kérdezte az EKR rendszer működéséről, a hitelesített energiamegtakarítások elszámolhatóságáról, a tőzsdei kereskedés elindulásáról, illetve a HEM-ek piaci értékesíthetőségéről.
A Firefly Green Fuels kifejlesztett egy emberi szennyvízből készült repülőgép-üzemanyagot, amely az első tesztek szerint szinte ugyanolyan hatékony, mint a kerozin, a hagyományos fosszilis repülőgép-üzemanyag - írta a BBC.
Úgy lett az év egyik legjobb tőzsdei sztorija az atomenergiából, hogy tulajdonképpen sosem volt belőle nagy sztori vagy felhajtás: nem sereglettek hiénaként a sugárzó uránérc köré a nagy megmondóemberek és nem puffogtattak hajmeresztő célárakat (mint például egy bitcoin vagy egy Tesla esetében), ha éppen felfelé mozdult el az árfolyam. Márpedig az egyre hangsúlyosabb klímavédelmi törekvéseknek és az ellátásbiztonság felértékelődésének köszönhetően rendesen összeálltak a csillagok 2023-ban az atomenergia felett, és a kilátásokat elnézve talán nem nagy túlzás azt mondani, hogy fényes jövő áll a szektor előtt. De mégis hogyan lett a kegyvesztettből üdvöske, miért láthatjuk az atomenergia reneszánszát, és mik befolyásolhatják a jövőt ezen a téren? Év végi összefoglaló elemzésünkben ezeknek járunk utána.
Nemzetközi szinten egyre több vállalat és pénzügyi intézmény indul el a fenntartható működés útján, a 2050-es klímacélok eléréséhez szükséges energetikai és infrastrukturális átállás azonban az új szemlélet bevezetése mellett komoly kihívásokat is tartogat például az információk szolgáltatása és kezelése területén. Bethlendi András, a BME GTK Pénzügyek Tanszékének tanszékvezetője, egyetemi docense szerint a vállalati információk hiánya az egyik legnagyobb gátja a zöld pénzügyeknek, de általában véve a fenntartható vállalati működés elterjedésének is. A pénzügyi kultúrán túl kell lépni, és az ökokultúrát is terjeszteni kell vele párhuzamosan. A zöld pénzügyi termékek hatásának kiértékelésekor pedig körültekintően kell eljárni, mert a terméktől elvárt CO2 hatás és a tény eredmények akár jelentősen is eltérhetnek. A kérdéskör vizsgálata mára teljesen multidiszciplinárissá vált.
Érdekes posztot rakott ki az Egyesült Államok NATO-képviselete az X közösségi oldalra: arról írnak, hogy Amerika célja, hogy a lehető legerősebb helyzetbe hozzák Ukrajnát, amikor eljön a konfliktus tárgyalásos lezárása. Nagyon furcsa, hogy nem értekeznek Ukrajna katonai győzelméről, mint lehetőség – azt nem tudni, ez szándékos-e.
A Biden-kormányzat a hidegháború alatt megalkotott védelmi termelési törvényre hivatkozva 169 millió dollárt különít el kilenc projekt finanszírozására, azzal a céllal, hogy felgyorsítsák az elektromos hőszivattyúk gyártását a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében - közölte a Bloomberg. Ezzel az amerikai elnök egy újabb lépést tett a fenntarthatóságért vívott harc érdekében.
A vállalati hitelezéshez hasonlóan a lakossági jelzáloghitelezési gyakorlatban is egyre hangsúlyosabban jelennek meg a fenntarthatósági szempontok, az MNB Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programjával párhuzamosan zöld, kedvezményes konstrukciójú lakáshitelek is elérhetők a piacon. A hiteligényléshez kapcsolódó energetikai feltételek azonban november 1-től szigorodnak, de a felújítási hitelcél továbbra is megmarad, amelynek keretében elég a meglévő ingatan primer energiafelhasználását 30 százalékkal csökkenteni. A lehetőség széles kör számára teszi elérhetővé az OTP Zöld Lakáshitel kamatkedvezményét. Az energetikai korszerűsítés egyik leghatékonyabb eszköze a szigetelés és nyílászárócsere mellett a napelemes beruházások megvalósítása, amit az elmúlt időszakban sok bizonytalanság övezett, azonban szeptember végén pont került a találgatások végére. Újra lehet csatlakozni a hálózathoz, a szeptember 7. előtt beadott kérelmek esetén 10 évig marad az éves szaldóelszámolás, ráadásul 75 milliárd forintos pályázati forrás is nyílik energiatároló eszközök telepítésére.
Továbbra is gyengélkedik a hazai építőipar, és a negatív spirál vége egyelőre nem látszik. Csak azok a szereplők maradhatnak életben, amelyek transzparensen működnek, növelik a hatékonyságukat, és igyekeznek az egész iparági vertikumban minél nagyobb területeket lefedni. Mind a tőzsdei cégeknek, mind ezek beszállítóinak, alvállalkozóinak egyre fontosabbak a fenntarthatósági törekvések, ugyanakkor jelenleg a piac olyan árérzékeny, hogy a „zöld” működés egy-egy tender elnyerésének döntési szempontjaként, teljesen háttérbe szorul az ajánlati ár mögött. A fenntarthatósági beruházások rengeteg erőforrást igényelnek, amelyek viszont komoly versenyképességi kérdéseket vetnek fel: a szabályok szigorításával párhuzamosan piacvédelmi intézkedések is szükségessé válhatnak. A Portfolio Palkovics Milánt, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte a rossz építőipari teljesítmény mögötti okokról, piactisztulásról, fenntarthatósági kérdésekről, és a vállalat jövőbeni terveiről.
A magyar lakosság jelentős része továbbra sem fordít kellő figyelmet kiadásainak rendszeres követésére, pedig azok, akik vezetik a költéseiket, kisebb valószínűséggel kerülnek nehéz anyagi helyzetbe. Az úgynevezett „hónap vége jelenség” elkerülése mellett a fenntarthatóság a pénzügyek terén is egyre többször szempont, amely a mindennapi bankolási szokásainkban is kezd megjelenni. Kökény Dávid, az OTP Bank Termékfejlesztési senior menedzsere szerint a fiatalok már sokkal határozottabbak és tudatosabbak ezen a téren, az egyéni karbonlábnyom csökkentése azonban minden korosztály felelőssége.
Az amerikai külügyminiszter szerint ha Izrael most tűzszünetet kötne a Gázai övezetben, az lehetőséget adna a palesztin Hamász iszlamista szervezetnek arra, hogy rendezze sorait, és az október 7-ihez hasonló újabb támadásokat kövessen el – írja az MTI.
Joe Biden amerikai elnök arra utalt, hogy a Hamász támadásának egyik oka a szeptemberi G20-csúcson bejelentett IMEC (India – Middle East – Europe Economic Corridor) gazdasági folyosó lehetett. Az elképzelés a Közel-Keleten keresztül kötné össze Európát Indiával kikötők, vasutak és közutak hálózatával.
Milyen megoldások léteznek már most, és milyen megoldások kellenének ahhoz, hogy a hazai építőipar is elindulhasson a valódi fenntarthatóság rögös útján? - Erről szólt a Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2023 konferencia második szekciója. A legújabb gyakorlati megoldásokat a MOL Campus mindennapi működésének példáján mutatták be az előadók, szó volt a speciális mélyépítésben alkalmazható digitális eszközökről, de a nagyvilágból ismert robotikában, valamint az innovatív építőanyagokban rejlő lehetőségek is előkerültek.
Közzétette 2022-es ESG-jelentését az MBH Bank, amiről Szege György, az MBH Bank ESG és fenntarthatósági területének igazgatója beszélt a Portfolio Checklist csütörtöki adásában.
A nemzetközi befektetésekhez kapcsolódó döntéseknél már egyre inkább beépítik a fenntarthatósági szempontokat. Egy felmérés szerint a válaszadók több mint fele számolt be arról, hogy az ESG átvilágítás során tett lényeges megállapítások miatt törölték az ügyleteket, sőt a befektetők közel kétharmada akár jelentős felárat is fizetne az ESG prioritásainak megfelelően működő vállalatokért - derül ki a KPMG kutatásából.
Egy tanulmány szerint a világ 30 nagybankja közül egyik sem vette fel a zöld vagy fenntarthatósággal összefüggő kötvények kibocsátási kritériumai közé az atomenergiát, annak ellenére, hogy az Európai Unió tavaly úgy döntött, hogy az atomenergiát fenntarthatónak minősíti.
Az Európai Bizottság a fenntartható élelmezési rendszerek keretrendszerére készít javaslatot, amelynek célja az élelmiszertermelés és -fogyasztás mintáinak megváltoztatása. A várhatóan az év harmadik negyedévében benyújtandó javaslat célja, hogy a fenntarthatóságot beépítse az élelmiszerekkel kapcsolatos valamennyi szakpolitikába, és megszilárdítsa a "Farmtól a villáig" stratégia lényegét. A fogyasztók teljes átalakulásra számíthatnak: a húsvásárlás visszaszorításától, egészen a címkézési gyakorlat megváltoztatásáig minden része lehet az új szabályozásnak.
Súlyos aggályok is felmerültek.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Egyetlen, rövid szó miatt áll a bál.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Donald Tusk felszólította a lengyel gazdákat, hogy távozzanak az ukrán határról.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
