Papp László, Debrecen polgármestere nyitóelőadásában a város gazdasági fejlődésének következő lépéseiről számolt be. Arra számít, hogy perspektivikusak lesznek a következő évtizedek Kelet-Magyarország számára.
Míg a régióban korábban a mezőgazdaság és a feldolgozóipar volt jelentős, a 2000-es évek elején trendforduló következett, egy új gazdaságfejlesztési stratégiát indítottak el: megjelentek a nagy gyártó-és szolgáltatócégek, ezzel átalakult a régió gazdasági szerkezete is. A polgármester kiemelte, hogy Debrecenben található az ország egyik legnagyobb, legszélesebb képzési spektrummal rendelkező egyeteme, a városvezetés pedig az oktatás és a gazdaság szereplőivel közösen tudásalapú, magas szintű képzési koncepciót állított össze – az egyetem mellett a középfokú oktatásban is -, ami biztosítja a szükséges, nagy hozzáadott értékű munkaerőt.
Papp László szerint a város elmúlt évtizede kiemelkedő periódus Debrecen történelmében, ugyanakkor hozzátette, hogy a gyors fejlődés okozhat társadalmi feszültségeket is. Tíz év alatt 12,5 milliárd eurónyi működőtőkét vonzott a város, és a következő években induló gyárakkal mintegy 20 ezer új munkahely jön létre.
Suppan Gergely, az NGM makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára előadásában elmondta, hogy a kormányzati intézkedések hatására sikerült visszaszorítani az inflációt egyszámjegyű tartományba. A termelői árak mérséklődése a fogyasztói árak színvonalának mérséklődését is magával hozza, a nemzetközi nyersanyagárak visszatértek a 2021-es szintre, az energiaárak is mérséklődtek az utóbbi hónapokban, ugyanakkor a geopolitikai gyújtópontok fokozzák az energiapiaci bizonytalanságokat: az olajárak emelkedése lassítja az év elején is érvényesülő dezinflációs folyamatokat.
Az államtitkár szerint Magyarország energiakitettsége már a háborút megelőzően is az egyik legmagasabb volt az EU-ban: bár az energiaszámlák normalizálódtak, a 2022-es árrobbanás nagy terhet jelentett a gazdaság és a költségvetés számára. A cél, hogy hosszú távon beruházás-és exportvezérelt legyen a gazdasági növekedés, valamint a kereslet élénkülése szükséges a belföldi termelés és a beruházások helyreállításához.
Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, hogy rendkívül diverzifikált a régió gazdasági teljesítménye, ezért a cél, hogy a térségben maradó jövedelmet dinamikusan növeljék, és kihasználják az ide települő multinacionális cégek multiplikáló hatását.
A helyi gazdaság érdekeit a nemzetközileg is versenyképes nemzeti vállalkozások, a tudásalapú szolgáltatások, a fenntarthatóság, a racionális energiafelhasználás jelentik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a növekedéshez a digitalizáció mellett a legújabb technológiák alkalmazása is szükséges. A munkaerőpiaccal kapcsolatban elmondta, hogy továbbra is vannak periférikus munkakörök, amikhez nehéz magyar munkavállalót találni: a vendégmunkások alkalmazása ezért szükségszerű.
Héjj Tibor, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda vezető projektmenedzsere a közvetlen uniós pályázatok egyre fontosabbá váló szerepéről beszélt a debreceni rendezvény résztvevőinek. Az EU 7 éves költségvetésének egyik legnagyobb részét a közvetlen uniós források jelentik, ennek fókuszpontjai az innováció, a digitalizáció, a zöld átmenet, valamint az egészség. A több mint 30 közvetlen uniós alap közé tartozik a Horizon Europe, az Erasmus+, a Creative Europe vagy a European Defence Fund. A számok alapján régiónk (azon belül Magyarország) jelentősen elmarad a közvetlen EU-források megszerzésében a sikeres országoktól – ugyanakkor az EU is tesz ösztönző lépéseket azért, hogy a keleti tagállamokból minél több pályázat érkezzen.
Bár hosszú és rögös az út a sikerig, sok lépcsőt kell megugrani, de a kelet-magyarországi cégeknek is érdemes pályázni a közvetlen uniós pályázatokra - hangsúlyozta. Az elmúlt időszakban megugrott a kiírt pályázatok száma, ezért a szakember azt javasolja, hogy mielőbb kezdjék el tanulmányozni a pályázati lehetőségeket.
Fetter István, a CIB Csoport kisvállalati divízióvezetője előadásában arról számolt be, milyen pénzügyi fejlesztési lehetőségek állnak a vállalkozások előtt. Felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes figyelembe venni bankválasztáskor a számlavezetéshez kapcsolódó díjakat is: a vállalkozóknak megéri olyan rugalmas számlacsomagokat keresni, ami figyelembe veszi az egyedi igényeket (készpénz ki-és befizetés, valamint a számla forgalma) is.
Tapasztalatai szerint vállalkozó ügyfelek szeretik vegyíteni a személyes és digitális bankolást, ezért fontos, hogy átjárhatóak legyenek ezek a csatornák.
Lovász Gergely, a Magyar Fejlesztési Bank szenior menedzsere előadásában kiemelte, hogy a széleskörű, országos nagykapacitású ügyfélkiszolgálás érdekében az MFB Pont Plusz közvetítői hálózat fogja segíteni az uniós hitelprogramok értékesítését.
A 2027-ig tervezett programoknál a zöld átmenet (energiahatékonysági, megújuló energetikai fejlesztések) elősegítése válik a leghangsúlyosabb fejlesztési céllá, amely a befektetések megtérülő jellege miatt kiemelt célterülete a támogatott hitelprogramoknak – figyelembe véve a megtérülés időtávját és pénzügyi feltételeit. Célzott terület a vállalkozások digitális fejlesztései és a digitalizáció területén működő vállalkozások támogatásai, a kutatás-fejlesztés területén pedig tervezettek a tőketámogatások – tette hozzá. A zöld átmenet elősegítéséhez a Kohéziós források mellett a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) biztosította új forrás is hozzájárul.
Zónai Roland, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) projektmenedzsere előadásában az innovációvédelem és brandépítés fontosságáról beszélt: kevesen tudják, hogy ezek akár pályázati forrásokból is megvalósíthatók. A kis-és középvállalkozások 3,4%-a rendelkezik legalább egyfajta szellemi tulajdoni oltalommal, pedig minden vállalkozásnak vannak szellemi tulajdonai, amelyek védelme megtérülő befektetés - hangsúlyozta.
A projektmenedzser hangsúlyozta, hogy a szellemi tulajdon nem csak jog, hanem üzlet is. Az SZTNH személyre szabott támpontokkal segíti a tudatos szellemivagyon-menedzsment kialakítását; igazodik az üzleti igényekhez - a szolgáltatás a magyar kkv-k számára díjmentesen elérhető.
Az elmúlt időszakban az energiafelhasználás minden vállalkozás számára az egyik legfontosabb kérdéssé vált, leginkább a kb. másfél évvel ezelőtt történt hatalmas árrobbanás következtében. “Ezt a változást mindenki megérezte, a vállalkozások és a lakossági fogyasztók egyaránt. Amikor 200 forint fölé szaladtak a villamosenergia árak, onnantól kezdve mindenki elkezdett foglalkozni az energiával” – hangsúlyozta Szalai Sándor, az E.ON Energiamegoldások KKV értékesítési vezetője.
Az ügyfelek számára kiemelt fontosságú lett az ellátásbiztonság, a vállalkozók döntéseit ezért ma már nem elsősorban az ár, hanem a megbízhatóság vezérli, olyan kereskedővel szeretnének együttműködni, akivel hosszú távon tudnak szerződni, és ha nagy baj van, a szolgáltató akkor is biztosítja az adott vállalkozás energiaellátását – tette hozzá.
Boldis Zoltán, a BDO Corporate Finance igazgatója a generációváltásra való felkészülés szükségességét hangsúlyozta prezentációjában. Kiemelte: Magyarországon 145 ezer vállalkozás érintett a generációváltás kérdésében, a folyamat időigényes, és sok bizonytalansági tényező rejlik benne.
A generációváltás elmaradása azonban nem csak a cégre, de annak környezetére, továbbá a nemzetgazdaság egészére negatív hatással van az elmaradt beruházások, kiaknázatlan növekedési lehetőségek és árbevétel kiesése révén - tette hozzá.
A legnagyobb problémát a piac kiszámíthatatlansága jelenti.
Ki kell használni azokat a lehetőségeket, amik az elmúlt években megjelentek a régióban: a most épülő, vagy a nemrég épült gyárak – például az autóiparban – olyan lehetőséget teremtettek a helyi vállalkozók számára, amikre korábban nem is gondoltak. Alvállalkozóként, beszállítóként be kell jutni ezekhez az óriásvállalatokhoz, vagy alvállalkozóikhoz – ehhez a legmagasabb színvonalú szolgáltatások, termékek és folyamatos fejlesztés (például a digitalizációban) szükségesek – mondták el a rendezvény záró kerekasztal-beszélgetésén debreceni vállalkozók, akiket Póka Valentin, a Coface országigazgatója kérdezett.
Szöllősi Krisztián, a Staff House Zrt. üzleti igazgatója arról számolt be, hogy az idei évben azt tapasztalják a magyar gyártói piacon, hogy a legtöbb helyen költségoptimalizálás zajlik.
Tapasztalata szerint sok gyártócég húzta be a féket idén, ami akár létszemleépítésekkel is járt, ezért jelenleg lehet találni szükséges munkaerőt. Az viszont már látszik, hogy az érkező nagy gyártócégeknek hosszú távon lesz igénye jelentős munkaerőre. Ez csak külföldi munkavállalókkal oldható meg.
Címlapkép forrása: Getty Images
Fotók: Portfolio
