Az orosz elit számára a családi vagyon átadása bonyolultabbá vált, mint valaha. Mivel az ukrajnai háború már harmadik éve tart, és a gazdagok hozzászoktak ahhoz a gondolathoz, hogy az orosz állampolgárokat már nem látják szívesen Nyugaton, a vagyonátruházás jól bevált szabályai gyakorlatilag megszűntek. Még Ciprus és Svájc - a régi kedvenc helyek - is megtiltotta, hogy olyan családi vagyonkezelői alapítványok számára menedzsmentszolgáltatást nyújtsanak, amelyeknek orosz állampolgárok a vagyonkezelői vagy kedvezményezettjei.
Míg a gazdagok egy része még mindig keresi a módját annak, hogy a családi vagyonokat Nyugaton tartsa, mások az úgynevezett baráti országokba, például az Egyesült Arab Emírségekbe helyezik át azokat, vagy végül Oroszországba viszik - különösen, ha a vagyonuk ott összpontosul.
A szankciókkal sújtott milliárdosok többsége úgy döntött, hogy hazaköltözteti vagyonát.
Oroszországnak sem mindegy, mi lesz a sorsa ezeknek a hatalmas vagyonoknak, mivel Oroszország továbbra is nagyrészt el van vágva a világ többi részétől. A Bloomberg milliárdos indexében szereplő 26 orosz együttesen mintegy 350 milliárd dollárral rendelkezik. Átlagéletkoruk 63 év, ami azt jelenti, hogy annak eldöntése az elkövetkező évtizedekben hogyan és hová akarják továbbadni vagyonukat, visszahat a gazdaságra és az üzleti szektorokra.
A Bloomberg cikke megjegyzi, hogy az orosz vagyon igen sajátos történettel bír. A most kezdődött örökösödési hullám az első azóta, hogy a bolsevikok több mint száz évvel ezelőtt átvették a hatalmat és gyakorlatilag felszámolták a magántulajdont. A modern gazdagság csak a Szovjetunió bukása után alakult ki, amikor a helyi üzletemberek az 1990-es években kihasználták, hogy az állam eladta a vagyontárgyakat, és felépítették az ország mai cégóriásait.
Oroszország, ahol nincs örökösödési adó a lakosok számára, már régóta próbálja arra ösztönözni a gazdagokat, hogy hazahozzák a pénzüket. A legutóbbi erőfeszítés 2018-ban kezdődött, amikor az ország különleges közigazgatási területeket hozott létre, ahol a hazatelepített pénzek adókedvezményben részesülhetnek. Ezt követően 2020-ban a kormány újratárgyalta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket néhány országgal, köztük Ciprussal, ami gyakorlatilag megnövelte a vagyon ott tartásának költségeit.
A hatóságok később olyan magánalapítványokat vezettek be, amelyek megkönnyítik a vagyonok átadását a következő generációnak azáltal, hogy a vagyont vagy a nyereséget automatikusan felosztják az örökösök között. A jogszabály 2022 eleji hatálybalépése óta mintegy 30 ilyen alapot hoztak létre.
Roman Margulis, az ASB Consulting Group ügyvezető partnere, aki segít magánszemélyeknek ilyen alapítványok létrehozásában Oroszországban, elmondta, hogy a moszkvai székhelyű cég havonta 10-15 megkeresést kap, és hogy a számok az elmúlt két évben megsokszorozódtak. Hozzátette, hogy a szankcióktól és a külföldön befagyasztott vagyonoktól való félelem növeli ezek vonzerejét. Margulis szerint azonban az érdeklődők közül csak néhányan alapítottak végül alapítványt. Sok érdeklődő inkább kivár, hogy lássa, mennyire jól működnek és mennyire biztonságosak, mielőtt elkötelezné magát. Ráadásul azoknak az örökösöknek, akik nem orosz adóügyi illetőségűek (mivel külföldön élnek), még mindig 30%-os örökösödési illetéket kell fizetniük, ami kevésbé teszi a vonzóvá a struktúrákat.
Sajátos üzleti környezetet teremt Oroszországban az is, hogy nagy jelentőséggel bírnak az informális megállapodások és garanciák, amelyek Putyin vezetése alatt alakultak ki. Bár azt mondta, hogy nem tervez privatizációt vagy államosítást, a hatóságokkal való jó kapcsolat kulcsfontosságú a vagyonelkobzások elkerülése érdekében.
Vélhetően jogos az orosz oligarchák félelme, tekintve, hogy a Novaja Gazeta Europe és a Transparency International Oroszország című lap kutatása szerint
tavaly az ügyészek csaknem ötször annyi vagyon államosítására irányuló keresetet nyújtottak be, mint 2022-ben.
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ