Befektetés

Titokzatos befektetés hódít Magyarországon, az MNB széttárja karjait

Egyre több biztosítási értékesítőnek az orra alá tör borsot egy rejtélyes német alapkezelő, a Timberland Capital, amely látványos prospektusaival és kiemelkedő ígért hozamaival sok potenciális ügyfelet elcsábít a biztosítóktól. Sokak számára nem ismert, hogyan szándékozik elérni az általa feltüntetett kiemelkedő 10-12 százalékos éves hozamokat, vagy hogy egyáltalán alapkezeléssel foglalkozik-e ténylegesen az önmagát "alternatív alapként" jellemző titokzatos Timberland Capital, amelynek a tevékenységét az MNB nem ellenőrzi és esetleges csődjétől a magyar betétvédelmi rendszer sem óv meg.

10% feletti hozam - na jó, de manapság?

Az alacsony hozamkörnyezetben többek között a biztosítóknak is kihívást jelent a reálhozam elérése, amelyek viszonylag magas költségeikkel jó esetben is csak 10-20 év alatt tudnak használható nyereséget produkálni megtakarítási típusú termékeikkel. Ez az időtáv azonban sokakat elijeszt, a legtöbb ember rövidtávon akar nagy nyereséget elérni, ezért tudnak a Cirmosok és Marcsikák még a brókerbotrányok ellenére is százmilliókat elcsalni a hozaméhes befektetőktől. Érthető, hiszen pár éve még a mára abszurdnak hangzó 10 százalékos éves kamatot kapott az ember a bankbetététjére, ehhez túl sokan hozzászoktunk. A konzervatívabb kockázatvállalók pénzét pedig bekasszírozza a kiemelkedő kamatokkal kecsegtető, a biztosításoknál rugalmasabb feltételekkel dolgozó állampapírpiac. Valahol a kettő között foglal helyet a Timberland Capital szolgáltatása, amely konzervatív és hozaméhes ügyfeleknek egyaránt nyújt befektetési lehetőségeket, viszont várható hozamaiban a versenytársainál jóval bátrabb számokat vállal fel. A befektetési lehetőség 3,75 százalék és 12 százalék közötti várható hozamokat tüntet fel weboldalán attól függően, hogy mibe fektet a három alap közül az öt portfólió, sőt még 6,5 százalékos "hozamelőleget" is kivehet ügyfelük a rendszerből évente. A termékbe legalább hét évig kell befektetni. Nem lehet pontosan tudni, hogy milyen népszerű a Timberland hazánkban, a cég képviselője szerint a 100 millió eurós befektetési csomag körülbelül fele kelt el eddig. Mi most azért foglalkozunk vele, mert sok biztosítótól és közvetítőtől halljuk, hogy egy "szabályozatlan termék" elmarja előlük a piac egy részét.

Nincs olyan, hogy túl magas hozam

A 8-12 százalékos várható hozamok manapság igencsak kecsegtetően hatnak az emberre, a biztosítóknak komoly nehézséget okoz az, hogy egy ilyen ajánlatot lenyomjanak egy versenytárgyaláson. Egy biztosítós vezető szerint a helyzet ugyanolyan, mint amikor anno a 8,5-9 százalékos kamatot ígérő Quaestor kötvények feladták a leckét az ügynökeinek, egy másik vezető szerint inkább a Capital Partners esetéhez hasonlít a külföldi cég ajánlata. Még a terméket forgalmazó egyik biztosításközvetítő szerint is irreális a weboldalon feltüntetett várható hozam, az értékesítő szerint célszerűbb inkább alacsonyabb, 6-7 százalékos éves hozamot előre jelezni a befektetőnek. A Timberland kezdőlapján feltüntetett indulás óta mért hozamok szintén nem igérnek gigászi éves várható nyereséget, az öt portfólió közül legjobb teljesítményű OptiMix A 52,5 százalékot hozott 2009 májusi indulása óta idén szeptemberig, amely a 12 százalék helyett körülbelül 6,7 százalékos éves hozamot jelent, de hasonló a helyzet az összes többi befektetés teljesítménye kapcsán is. Megkérdeztük az MNB-t is arról, hogy mit szólnak a gyönyörű számokhoz:

"A tőkepiacokon a hozamelvárás publikálása, amennyiben az kellően alátámasztható, egzakt és objektív ismérveken alapul, nem tiltott. Ez a fogalom a hazai jogi szabályozásban - ellentétben a tőke és hozamgarancia kifejezésekkel - nem szabályozott fogalom, de természetszerűleg a Bszt. szabályrendszerében szereplő egyes szabályok (pl. befektetési elemzés) vagy a gazdasági reklám szabályai e körben is értelmezhetőek lehetnek."

A nagy titok: a részesedési jog(hézag)

Az igazán izgalmas rész most következik.

A Timberland konkurensei a leginkább azt nehezményezik, hogy az MNB őket szigorúan szabályozza, ellenőrzi, és néha bírságolja is, míg a Timberland tevékenysége fölött teljes mértékben szemet huny.

Mindez úgy lehetséges, hogy a Timberland egy olyan sajátos jogi formát használ, amit csak hazájában, Németországban tudnak a jogászok értelmezni, itthon, vagy más EU-tagállamban nem. A Timberland Capital AG ugyanis hiába hivatkozik magára mint "befektetési alap", nem befektetési jegyeket forgalmaznak, hanem részesedési jogokat (németül: Genußrecht), ami hazánkban egy teljesen ismeretlen és szabályozatlan jogi fogalom.

Mivel jogszabály hiányában nem minősül pénzügyi tevékenységnek, amit a Timberland csinál, függetlenül attól, hogy lényegében ugyanúgy pénzt gyűjtenek, és ezt valahova befektetik, ezért a hatályos felügyeleti szabályok rájuk nem vonatkoznak.

Egyébként a működésük engedélyezett; mint határon átnyúló szolgáltatás vannak jelen hazánkban, Németországban pedig a helyi felügyeleti szervek (egyebek mellett a BAFIN) szabályozzák működésüket. Sajnos az utóbbival nem sokat tudunk kezdeni. Vannak egyébként más cégek is, amelyek kihasználják ezt a joghézagot, de az ő jelenlétük egyelőre elenyésző. Egyébként egy "részesedési jog" azt jelenti gyakorlatilag, hogy jogunk van egy adott vállalat, ez esetben a Timberland Capital AG nyereségéből és veszteségéből részesedni. Ennek működését egy egyszerű példán keresztül érdemes szemléltetni:

  • A történetnek négy szereplője van: a Befektető (Te), a Pénz(ed), a Vállalat (Timberland Capital AG) és az Alapkezelő (Timberland Capital S.A., egy cégcsoporthoz tartozó, de függetlenül működő luxemburgi alapkezelő). A Vállalat részesedési jogainak megvásárlásával a Befektető odaadja a Pénzt a Vállalatnak, amely ezután már nem a Befektetőé, hanem a Vállalat vagyonát képezi. Ezt a Vállalat saját belátása szerint arra használja, amire akarja, ebben az esetben a Pénzt az Alapkezelőbe befekteti, és ezen hozamot ér el. A hozam, ugyanúgy ahogy a Pénz is, a Vállalatot illeti, a Befektető a Vállalat működésének nyereségéből részesül, nem pedig az Alapkezelő befektetésének nyereségéből.
  • Egy befektetési alap esetében ez úgy működik, hogy ha nyitok egy számlát "A" cégnél, amelyen keresztül "B" alapkezelő befektetési jegyeit megvásárolom, nem a számlavezető "A" cég lesz a jegyeim tulajdonosa, hanem én, mint befektető.

Van miért aggódni?

A termék jogköre, valamint a szabályozás hiánya sajátos kockázatokat eredményez: Kié a pénz?

  • A befektetés "blind pool" jellegű, vagyis lényegében átadom a pénzemet egy vállalatnak, ami gyakorlatilag azt csinál vele, amit akar. Így hiába van a befektetésnek egy meghatározott költségszerkezete, a járulékos költségek miatt érhetnek csúnya meglepetések: a Timberland prospektusában felhívja a figyelmet arra, hogy ha a cégnek nyereségességének megőrzése érdekében olyan "tetemes" költségeket jelentő intézkedéseket kell bevezetnie, mint a marketingkiadásainak növelése, vagy az értékesítési jutalékok emelése, a részesedési jogok kifizetései a járulékos költségek miatt jelentősen csökkenhetnek. Magyarul: akár az összes pénzedet is felhasználhatja a vállalat arra, hogy a költségeit fedezze.
  • Persze ha veszünk például egy biztosítást, ugyanúgy komoly költségeket von le a biztosító, de ebben az esetben határok közé van szorítva az, hogy mennyit vehet el tőlünk a cég a szolgáltatásért cserébe, a "járulékos költségek"-et a biztosító viseli.

A hazai szabályozás teljes hiánya Itt az MNB-t is érdemes idézni:

[...] kiemelt kockázatként említhető abból fakadóan, hogy Magyarországon e befektetési forma de jure nem létezik az, hogy a befektetés székhelye szerinti jogi szabályozás lesz irányadó, így a hazai befektetővédelmi garanciák nem élnek, a hazai felügyelet nem terjed ki ezen szolgáltatók és termékeik felügyeletére, illetőleg egyáltalában nem biztos, hogy az adott szolgáltató a székhelye szerinti tagállamban felügyelt intézménynek minősül, így a termék jellemzőinek függvényében (pl. nem minősül pénzügyi eszköznek) az adott tagország felügyeletének hiányával is számolni lehet.

Az egyik biztosítási vezető egyébként felhívta a figyelmet arra is, hogy az MNB-szabályozás hiánya miatt gyakorlatilag minden előképzettség nélkül lehet értékesíteni a Timberland befektetési termékeit, a Timberland képviselője viszont hangsúlyozta, hogy figyelnek arra, hogy csak olyan értékesítői hálózatokkal szerződjenek le, amelyek szakképzett ügynökökkel dolgoznak és a német cég dedikál oktatókat is, akik az értékesítőket betanítják. Ennek ellenére a hibás értékesítés előfordul, de tekintve azt, hogy hazánkban két hetes képzés után bárki értékesíthet 20-30 éves futamidejű pénzügyi termékeket, a helyzetért egyáltalán nem a Timberland felelős. A német cég képviselője is egyébként elismeri, hogy az MNB szabályozásra szükség van és elmondása szerint többször is kértek már a felügyelettől állásfoglalást a részesedési jogokra vonatkozóan, ilyen olvasható a weboldalukon is. Befektetővédelem: Ha csődbe mehet a Lehman Brothers, csődbe mehet jóval kisebb jegyzett tőkével rendelkező cég is. Befektetőként ez, hasonlóan ahhoz, ha egy részvénycsomagot birtokolunk, azt jelenti, hogy a teljes tőkénket bukjuk. Sem az OBA, sem a BEVA, sem a magyar állam nem fog odaállni mellénk, hogy az adófizetők pénzéből kimentsen minket egy rossz befektetési döntés miatt, mehetünk Németországba pereskedni. A gond ezzel csak az, hogy a cég a tőkét egy különálló, luxemburgi alapkezelőben tartja, ahova a cég a saját nevében fektette be a pénzt, így a Timberland Capital AG csődje esetén hiába van meg az alapkezelőben a pénzünk, erre nem vagyunk jogosultak, ugyanis ebben az esetben a pénz nem képezi csődkövetelés részét. Az MNB szerint ez teljesen korrekt, akkor minősülne ugyanis vagyon elleni bűncselekménynek ez az eshetőség, ha nem tüntetné fel ennek kockázatát a Timberland, ezt azonban megteszi.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy amennyiben a konstrukcióban résztvevő társaságok a leendő befektetőket a befektetett tőkeösszeg elvesztésének kockázatáról egyáltalán nem, vagy nem megfelelően tájékoztatják, illetve esetlegesen ezzel kapcsolatban megtévesztő információkat közölnek, akkor képviselőik a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) XXXVI. fejezetében felsorolt vagyon elleni bűncselekményeket valósíthatják meg.

A csábító hozamelőleg

A részesedési jogok attraktív része a hozamelőleg: a Timberland esetében 6,5 százalék előleget (ők ezt alaposztaléknak hívják) kivehetünk befektetőként minden évben a termékből. Futamidő végén viszont ha nem ért el a Timberland akkora nyereséget, hogy ezt az előleget kitermelje, a különbözetet a tőkéből vonják le. Ennek működését egy mintaszámítás alapján könnyen megérthetjük:

  • Fogok 10000 eurót és egy 10 éves szerződést aláírok a Timberlanddal.
  • Az optimális verzió: a befektetés elér 100 százalék hozamot 10 év alatt, vagyis 10000 eurót. Minden évben kérem a 6,5 százalékos hozamelőleg kifizetését, így a cég 10x650 eurót, vagyis 6500 eurót kifizet nekem minden évben. A fennmaradó 3500 eurót, plusz a 10000 euró tőkét a tizedik év végén lévő elszámolásnál a cég kifizeti nekem.
  • A szomorú verzió: a befektetés csak 50 százalék hozamot ér el 10 év alatt, a nyereségem tehát 5000 euró. Ezt előre nem láthattam, úgyhogy kértem a 6,5 százalékos előleg kifizetését minden évben, így a cég 10 év alatt ebben a példában is kifizetett 6500 eurót. A gond ezzel csak az, hogy a befektetésem nem termelte ki az előlegeket, így a hézagot a Timberland a tőkémből pótolja, ami azt jelenti, hogy az elszámolásnál nem 10000, hanem 8500 eurót kapok csak vissza.
  • A modellszámítás költségekkel nem számol.

Ez a rendszer kifejezetten előnyös lehet, ha van egy fix kiadásunk, amit fedezni akarunk minden évben, nem nevezhető unfairnek az sem, hogy a cég az előleget, amit kifizetett, levonja a tőkéből, a semmiből ugyanis nem lehet hozamot fizetni. Két gond lehet csak a rendszerrel:

  • A termék múltbeli hozamai alapján, illetve a jelenlegi hozamkörnyezetben nem túl reális az, hogy a befektetésünk 6,5 százaléknál nagyobb hozamot fog elérni, persze sem ezt, sem az ellenkezőjét nem lehet biztosan megjósolni.
  • Több pénzügyi közvetítő cég vezetője is kihangsúlyozta, hogy vannak, akik hibásan, garantált hozamként értékesítik a hozamelőleget. A Timberland felhívja a figyelmet arra, hogy semmire sincs garancia és a teljes tőkét is elvesztheti a befektető.

Drága mulatság, mint egy biztosítás

A Timberland a költségei szempontjából is a biztosítókkal konkurál, ők is a "win-win" helyzet azon formáját használják, ahol a mindkét "win" a szolgáltatót illeti, mivel akkor is elveszik az összes költséget, ha benn tartja az ügyfél a pénzét a rendszerben a futamidő végéig és akkor is, ha nem. A Timberland minden befizetésből 5 százalék költséget von le, a futamidő alatt pedig a teljes tőkére vonatkozóan 10 százalékot, amit akkor is elvesz a cég, ha menet közben az ügyfél a szerződést felmondja és a befektetését visszaváltja. Ez nagyon leegyszerűsítve egy visszavásárlási táblázat működéséhez hasonló, amely esetben a biztosító mindenképp elvonja azokat a költségeket, amelyeket a szerződésben foglalnak, akár dobom a befektetést a futamidő közben, akár tartom lejáratig. Hátránya a terméknek a konkurenseivel szemben, hogy ellentétben egy biztosítással, itt nincs kockázati szolgáltatás, tehát ha meghalok, a gyerekeim mehetnek a bíróságra az örökösödési eljárás miatt, míg egy biztosító még fizet is néhány millió "vigaszdíjat". Cserébe a Timberland OptiMix csomagján belül díjmentesek és adómentesek a váltások, amely ritkábban biztosítások esetében is előfordul. Az egyetlen izgalmas dolog mindezzel kapcsolatosan inkább az, hogy a cégnek is engedélyt kell adnia ahhoz, hogy a szerződésünket felbontsuk lejárat előtt, a Timberland képviselője szerint eddig ezt minden esetben engedélyezték és ez a kikötés csak prevenciós célzattal van jelen a termékben.

Amit érdemes végiggondolni

Mielőtt a fentiek olvasása után a telefonhoz nyúlnánk és feltárcsáznánk az ügynököt, aki eladta nekünk a Timberland befektetést, visszakövetelve a pénzünket, üljünk le és olvassuk végig a cég 140 oldalas prospektusát, amelyben a fentiek mellett számos előnyt és hátrányt felsorol a cég. A dokumentummal kapcsolatosan azt fontos észben tartani, hogy a német jognak megfelelően készült el és ezt fordították le magyarra, német jogszabályokra és kifejezésekre utal, amelyek közül számos a magyar jogban nem értelmezhető. Amit végig kell gondolnod a prospektus elolvasása után:

  • Rendben van neked az, hogy külföldön kezelik a pénzedet külföldi jogszabályok betartása mellett és így nem a magyar jog védi a befektetésedet?
  • Megéri az esetleges hozam az ebből fakadó kockázatot, vagy ugyanezt a hozamot kevesebb kockázat mellett máshol is megkapod?
  • Megfelel a befektetési időtáv, hozzáférhetőség és a kitűzött célösszeg a céljaidnak? Ezért hajlandó vagy a költségeket is megfizetni?

Ha több az igen, mint a nem, akkor jó döntést hoztál.

Találd meg a neked való befektetési alapot!
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hiába mennek megint a fegyverek, megoldhatatlan problémától szenved az ukrán hadsereg
Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Könyv

A Sikeres Kereskedő - Vételi és eladási pontok, stratégiák, tőzsdepszichológia

Egy tőzsdei könyv, ami nem aranyhalat akar rád sózni, hanem felruház a horgászás képességével, ami a befektetések világában a saját kereskedési módszer kialakítását jelenti.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Financial IT 2024
2024. június 11.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Automotive Business in CEE Region Conference 2024
2024. június 5.
Digital Compliance by Design & Legaltech 2024
2024. május 8.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
otp bankfiók belső és külső képek, logó