Lapértesülések szerint az Orange és az RCS & RDS (leányvállalata a Digi) veheti meg a Deutsche Telekom román leányát. A Digi akár a bukaresti tőzsdén vonhat be forrást a tranzakcióhoz.
Nem sokan értik, mi történik a DIGI-nél. Iparági szakértők is csak találgatják, miért öl a vállalat elképesztő pénzeket olyan frekvenciákba, amit évekig nem is használ, ráadásul országos szolgáltatást nem is képes velük nyújtani. Blöffnek azért durva lenne.
Tavaly tovább emelkedtek a nagyobb hazai távközlési vállalatok bevételei, a kisebb cégek árbevétele viszont csökkent, abban viszont egységes a kép, hogy a vállalatok eredményessége nagyot esett, a UPC és az Invitel újra veszteséges lett. A távközlési cégek 2015-ös beszámolóiból az is kiderül, hogy a Telenor a 2014-es 60 milliárd után csak közel 48 milliárd forint osztalékot fizetett a 2015-ös eredménye után, és két év kihagyás után a Magyar Telekom is fizetett osztalékot. (A Vodafone 2015-ös számai jelenleg még nem elérhetők, mivel a cég pénzügyi éve az anyacéghez igazodva egy negyedévvel elcsúsztatott, március végével ér véget)
A 2008-as válság és az elmúlt években a hazai működési környezetben bekövetkezett sokkok (különadók, rezsicsökkentések stb.) után stabilizálódtak a hazai távközlési cégek bevételei, a legnagyobb vállalatok azonban nagyon eltérő pályán mozognak. A Magyar Telekom és a Telenor működése stabilnak mondható, a Digi egyre nagyobbra nő és tavaly már csinos profitot ért el, ezzel szemben az Invitel bevételei 2008 óta minden évben estek, és már üzemi szinten is veszteséges a cég, de így van ezzel a Vodafone is, amely évek óta veszteséget termel és még a jó években is a versenytársakénál jóval alacsonyabb marzsokat ért el. Tavaly két társaság fizetett osztalékot: az évek óta nyereséges Digi tulajdonosai közel 10, a Telenor nagytulajdonosai pedig 60 milliárd forintot vettek ki a cégből.
Mégsem marad a kedvezmény a távközlési adónál, a távközlési adóból mégsem lesz levonható a megfizetett társasági adó, tudta meg az Index.
Újabb adót vet ki a távközlési cégekre a kormány, azaz mégsem, egy korábbit terjeszt ki az internetezésre, ami 20 milliárdot hozhat a költségvetésnek, de lehet, hogy 200-at, de az csődbe vinné az internetszolgáltatókat, akkor legyen inkább csak 20-25 milliárd az adóteher, de akkor kellene egy felső korlát, mondjuk nagyjából ezer forintos, vagy legyen inkább csak hétszázas?
Sok itt a kérdés, úgyhogy jöjjön az internetadó szájbarágó!
Június közepén nagy meglepetést okozott a DIGI, a társaság ugyanis a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone mellett jelentkezett az NMHH által meghirdetett frekvenciákra. Tegnap azt is megtudtuk, hogy a DIGI hang- és internet-szolgáltatásra is alkalmas frekvenciákat szerzett meg, ez alapján pedig a három nagy mellett egy negyedik mobilszolgáltató is elindulhat a magyar piacon. A DIGI lehetséges céljainak megfejtésében Dr. Kis Gergely, az eNET partnere volt segítségünkre.
A hazai mobilcégek szempontjából fontos eseményre került sor ma, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) ugyanis sajtótájékoztatón hirdette ki a szélessávra eddig nem használt frekvenciasávok nyertes pályázóit. Ma végre megtudtuk, melyik frekvenciacsomagot szerezte meg a Magyar Telekom, a Telenor, a Vodafone és a DIGI, illetve azt is, hogy mennyit fizetnek a frekvenciákért. A Magyar Telekom szempontjából azért is érdekes a mostani végeredmény, mert a frekvenciákért fizetett díj mértéke hatással van a társaság eladósodottságára, azon keresztül pedig a jövőben fizetendő osztalék mértékére is.
Fontosabb részletek
A DIGI is jelentkezett az NMHH által meghirdetett frekvenciákra, ebből pedig akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy újabb mobilcég jelenik meg Magyarországon. A dolog azonban nem ennyire egyszerű. A történet kibogozásában Dr. Kis Gergely, az eNET partnere volt segítségünkre.
Négy jelentkező nyújtotta be jelentkezését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Hivatalához a frekvenciapályázatra a hétfői délutáni határidőig. A három nagy mobilszolgáltató mellett a Digi is versenybe szállt.
Tavaly végre elindult a növekedés a hazai távközlésben, a bevételek bővülése mögött részben sikeres növekedési fókuszú üzleti modellek alkalmazása és a lakossági fogyasztás élénkülése áll. Értelmezhető profitot azonban továbbra is csak a Magyar Telekom és a Telenor képes elérni tartósan, a Digi korábban veszteséges volt, de már látszik a fordulat, a UPC és a Vodafone évek óta veszteséges. Nagyjából ez a kép rajzolódik ki a magyarországi távközlési cégek éves beszámolóiból.
Heinz Frigyes Ferdinánd, az OTP Alapkezelő vezérigazgató-helyettesének cikke.
Elmondták a szakértők, milyenek lesznek a jövő irodái.
Mától érhető el a KKV Technológia Plusz Hitelprogram fix 0%-os kamatozású, beruházási célú kölcsöne.
Világszerte 91 ezer készülék érintett.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
