juncker-terv

2016. június 02. 10:36 | Portfolio

Fellélegezhetünk: rendkívül jó hírt kapott Magyarország Brüsszelből

Miközben a magyar kormány hónapok óta igyekszik felkészíteni a közvéleményt arra, hogy 2020 után nem, vagy csak csekély mértékben lesznek vissza nem térítendő uniós források, aközben egy szerdai brüsszeli tájékoztatón az Európai Bizottság alelnöke rendkívül fontos, nyugtató tartalmú kijelentést tett. Jyrki Katainen ugyanis azt mondta, hogy a 2020 utáni uniós keretköltségvetésben igenis lesznek vissza nem térítendő támogatások, sőt a pénzek zöme továbbra is ilyen jellegű lesz, igaz növekedni fog a pénzügyi eszközök, azaz a hitelek, garanciák és kockázati tőkére szánt pénzek aránya.

2016. június 01. 17:38 | MTI

Meghosszabbítják a Juncker-terv mögötti alap működését

Az első év sikerére tekintettel meghosszabbítja az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) működését az Európai Bizottság - közölte Jyrki Katainen munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős uniós biztos szerdán Brüsszelben, sajtótájékoztatón.

2016. január 17. 21:45 | Portfolio

Berobbant a Juncker-terv, magyar kkv-k százai is érezni fogják

2015 végéig 7 és fél milliárd euró közpénzből nagyjából 50 milliárd eurónyi beruházást sikerült mobilizálnia az Európai Stratégiai Beruházási Alapnak (EFSI), amely 22 tagállamban finanszíroz különböző projekteket - derül ki egy friss brüsszeli tájékoztatásból. Magyarországnak eddig 2,4 millió eurónyi hitelt sikerült megszereznie a Juncker-tervnek is nevezett beruházási program kkv-kat célzó "lábából" a K&H Bank közvetítésével. Ez a hitelprogram a várakozások szerint 135 millió euró kölcsönt (kb. 42 milliárd forintot) generálhat 1500 magyar kkv és start up számára - írja terjedelmes összefoglalójában a Bruxinfo.

2015. július 14. 16:57 | Portfolio

Ezzel az irdatlan pénztömeggel élhetik túl a görögök

A tegnap reggelre megszületett, sokak által brutális tartalmúnak mondott EU-görög megállapodás utolsó bekezdése említést tesz arról, hogy a következő 3-5 évben összesen akár 35 milliárd eurónyi uniós forrással segítenék az országot a gazdasági növekedés beindításában és a beruházások élénkítésében. De mi ez az összeg és honnan jön? Az alábbiakban ezt mutatjuk be jelen ismereteink alapján.

2015. június 24. 21:16 | MTI

Az Európai Parlament megszavazta a Juncker-tervet

Támogatásáról biztosította az Európai Parlament (EP) szerdán Brüsszelben az Európai Bizottság által tavaly novemberben bejelentett, 315 milliárd eurós európai beruházást ösztönző befektetési intézkedéscsomagot, az úgynevezett Juncker-tervet.

2015. június 19. 13:00 | Portfolio

Szeptembertől indulhatnak a Juncker-terv hatalmas beruházásai

Ma elfogadta az Ecofin az Európai Stratégiai Beruházási Alapról szóló rendeletet, amely alapján szeptembertől indulhatnak az alap által finanszírozott projektek, azaz ezzel életre kel a Juncker-terv névre hallgató átfogó gazdaságélénkítő stratégia. A hazánk által is támogatott jogszabály a gazdaság fellendítése és a növekedés beindítása érdekében uniós garanciát biztosítana a kockázatosabb hitelkihelyezések esetén. Varga Mihály szerint további lépések szükségesek az európai országok versenyképességének javítására - közölte az NGM.

2015. május 18. 14:43 | MTI, Portfolio

Az MTA elnöke is győzködte Junckert a beruházási terv módosításáról

Nem lehet megkurtítani az alapkutatások finanszírozását az Európai Unióban, ha Európa szeretne versenyben maradni az Egyesült Államokkal és a Távol-Kelettel - vázolta az Európai Bizottság elnökéről Juncker-tervnek nevezett beruházási terv finanszírozási hátterével kapcsolatos döntés negatív hátterét az M1 aktuális csatornán Lovász László. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke a felvetést arra értette, hogy a beruházási csomag finanszírozása mögötti konstrukciót úgy alakították ki, hogy a következő évekbeli, kutatás-fejlesztésre szánt forrásokból többek között 220 millió eurót az alapkutatásra szánt forrásokból is elvonnának.

2015. május 12. 09:43 | Portfolio

Borul a nagy európai beruházási terv?

Két tárgyalási forduló után semmit sem közeledett egymáshoz az Európai Parlament és a Tanács álláspontja az európai beruházási terv, köznyelben Juncker-terv középpontjában álló európai stratégiai befektetési alap (EFSI) fő szabályairól. Az EP képviselői a 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetésről kötött alku felrúgásával vádolják a tagállamokat és ahelyett, hogy 8 milliárd eurót "lecsippentenének" az infrastruktúrafejlesztési és a kutatás-fejlesztési pénzügyi alapokból, inkább a költségvetés éves végrehajtása során megmaradó pénzeket forgatnák vissza az EFSI alapba. Az elhúzódó vita az EFSI felállítási és így az első nagy európai beruházások elindulásának menetrendjét is csúsztathatják - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.

2015. április 15. 12:00 | Weinhardt Attila

Óriási összeget mozgósítunk a politika kizárásával

Jean-Claude Juncker már a 315 milliárd eurós Beruházási Terv kidolgozásának kezdetén világosan megmondta, hogy nem szabad politikai alapon kiválasztani az EU-szerte támogatásra ítélt projekteket, mert ez éppen azokat a magánbefektetőket riasztaná el, akikre döntő részben alapoz a program - hangsúlyozta az esetleges politikai jellegű döntéshozatal elleni érvet a Portfolionak adott interjúban Jyrki Katainen. Az Európai Bizottság alelnöke szerint a közös uniós büdzsé pénzéből és egy garanciavállalási keretből létrejövő alap mindenképpen el tudja érni a tizenötszörös tőkeáttételt a beruházásokhoz, hiszen hatalmas likviditás vár a magángazdaságban, amely a vonzó szabályrendszer mellett bevonható lehet életképes beruházási projektek finanszírozásába. A tagállamok számára azzal tették vonzóvá a plusz befizetést, hogy például a túlzott deficit eljárásnál nem veszik figyelembe a programra szánt pénzeket, így már öt tagállam élt konkrét felajánlással. A Bizottság alelnöke sorban járja a tagállami fővárosokat, és most pénteken Budapestre is ellátogat, hogy megismertesse az érdeklődőkkel a Beruházási Terv kereteit és a benne rejlő lehetőségeket.

2015. január 20. 08:10 | Weinhardt Attila

Így kell 8 milliárdból 315-öt csinálni!

A budapesti székhelyű Európai Technológiai és Innovációs Intézet (EIT) költségvetéséből vonják el a legnagyobb, 350 millió eurós összeget annak az európai gazdaságélénkítő tervnek a finanszírozása érdekében, amelyet az Európai Bizottság új elnöke alapján Juncker-tervnek is neveznek és a minap jelentették be a részletszabályait. A költségvetési átcsoportosítás jelentős részét, 2,7 milliárd eurót, az Európai Unió minden eddiginél nagyobb kutatás-fejlesztési keretprogramjából hajtják végre és ez érinti a budapesti székhelyű intézmény költségvetését is 13% körüli elvonás formájában. A Bizottság a részletes magyarázó anyagban azt hangsúlyozza, hogy amit most lecsippentenek az egyes költségvetési keretekből, az sokszorosan megtérül majd bizonyos pénzügyi innovációk segítségével, amelyek jelentős, összességében legalább 315 milliárd eurót elérő beruházásokat generálnak majd az előttünk álló években.